Tisztul és nő a fesztiválpiac

„Meg kell védeni a sikeres fesztiválokat Magyarországon, mert ezen a területen is élesedik a regionális verseny” – figyelmeztetett Joris Huijsmans, a HEINEKEN Hungária vezérigazgatója. A cég második alkalommal szervezett kerekasztal-beszélgetést a fesztiválok gazdasági, kulturális és közösségépítő szerepéről. A Fesztivál-matek című rendezvényen a résztvevők – turisztikai szekértők, városvezetők, fesztiválszervezők és a nagy márkák képviselői – arra keresték a választ, hogy hogyan tehető egy fesztivál hosszú távon is sikeressé, hogyan tud profitálni belőle a helyszín, az ország és persze a fesztiválozók.

Témaindító beszédében Joris Huijsmans, a HEINEKEN Hungária Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a 2015-ös év kiemelkedő volt a hazai fesztiválok sikertörténetében. A vezérigazgató a folyamatos fejlődésben és az állandó megújulásban látja a fesztiválok hosszútávú sikerének titkát, hiszen ugyanazt, vagy nagyobb sikert ebben a műfajban sem lehet évről évre ugyanazokkal az eszközökkel elérni. Így a hagyományokat újításoknak kell kiegészíteniük. „Meg kell védeni a fesztiválokat, mert ezen a területen is élesedik a regionális verseny” – figyelmeztetett a vezérigazgató. A vezető arra is kitért, hogy a HEINEKEN a hazai fesztiválok 70%-át támogatja, így fontosnak érzik, hogy évről-évre egy fórum keretében összegezzék, mit is jelentenek a fesztiválok a magyar gazdaságnak.

Mártonné Máthé Kinga a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója expozéjában elmondta: a külföldi turisták által hazánkban eltöltött vendégéjszakák mindössze 22 százalékát adja a vidék, a hozzánk látogatók 78 százaléka a fővárost keresi fel. Ez az arány a magyar vendégek esetében értelemszerűen jóval magasabb (80 százalék). A vendégéjszakák közel egyharmada azonban épp a fesztiválszezonban realizálódik, így ez az idegenforgalom egésze szempontjából az egyik legfontosabb ágazatnak tekinthető. A fesztiválturizmus dinamikusan nő, a 2015-ös nyár pedig kiemelkedő volt mind a látogatószám, mind a bevételek szempontjából.

MARKETINGÉRTÉKET, HELYI BEVÉTELT HOZNAK A FESZTIVÁLOK A TELEPÜLÉSEKNEK

A fesztiváloknak helyet adó települések vezetőinek beszélgetésén Füziné Kajdy Zita, Orfű polgármestere elmondta, hogy bár a Fishing on Orfű látogatottsága nem mérhető a nagy fesztiválokéhoz, de a kistelepülés életében mégis meghatározó esemény lett. Orfű büszke rá, hogy 2008 óta minden évben megrendezi a zenei fesztivált, amelynek ötletére azonnal igent mondtak Kálocz Tamásnak és Lovasi Andrásnak, a Fishing on Orfű atyjainak. A községnek elsősorban a helyi vállalkozások bevételeinek növekedéséből származik extrabevétele, de sokkal fontosabb a település marketingjéhez adott érték.

Batta Attila Viktor, Mezőtúr alpolgármestere a városban negyedik alkalommal megrendezett EastFest eredményeiről beszélt. A WAN2 utódaként létrejött fesztivál látogatóinak száma idén elérte a 40 000 főt. A siker egyik záloga a szervezőkkel kialakított kiváló együttműködés, véli az alpolgármester, aki szintén nem számolt be jelentős önkormányzati bevételekről, ám becslései szerint ez a következő években változhat, hiszen még viszonylag fiatal, felépülőben lévő rendezvényről van szó.

A Balaton Soundnak, a Be My Lake-nek, a Strand Fesztiválnak és a Nagyon Balatonnak is otthont adó Zamárdi valóságos fesztiválfőváros lett néhány év alatt. A 2006-ban Zamárdiban megrendezett EFOTT pozitív tapasztalatai sarkallták a város vezetői arra, hogy egyedülálló, 3 km hosszú szabadstrandjukat valamilyen módon bekössék a hazai fesztiválok vérkeringésébe. „A fesztiválok, de különösen a Balaton Sound mára jelentős gazdasági értéket képvisel Zamárdi és a környékbeli települések életében. A terület bérleti díja, a vállalkozásoktól érkező adóbevételek és a szálláshelyek által folyósított idegenforgalmi adó pedig bővíti a város fejlesztésének lehetőségeit” – mondta el Csákovics Gyula, Zamárdi város polgármestere.

A fővárost képviselő Bán Teodóra, a Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: a fővárosi fesztiválok esetében egyszerre kell a külföldiek igényeinek megfelelni és az eseményt Budapest kulturális életébe – a magyar kultúrabarátok ízlése szerint – beilleszteni. A Budapesti Tavaszi, a Nyári, az Őszi Fesztivál és a karácsonyi vásárok közönsége különböző, a turisztikai hatásuk is eltérő. Az 1981-ben útjára indított Budapesti Tavaszi Fesztivál rangos hangversenyeire jelentős számban érkeznek külföldiek, akik elsősorban magasabb kategóriás szálláshelyeket és prémium szolgáltatásokat vesznek igénybe itt tartózkodásuk során. Míg a jobbára nyáron vagy ősszel érkező fiatalok számára egyre fontosabbak a közösségi és „jóléti” élmények, például a gasztronómiai élmények.

A SIKERES SZPONZOR EGYÜTT GONDOLKODIK A SZERVEZŐVEL

A fesztiválszponzorok beszélgetésén Pálfalvi Márta, a HEINEKEN Hungária vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója kiemelte, hogy márkáikkal nem csak tömegfesztiválokon, hanem kisebb, hagyományőrző fesztiválokon is jelen vannak. A hazai fesztiválok több, mint 70 százalékát támogató vállalatnál először arról döntenek, hogy mint szeretnének kommunikálni, később ennek alapján választják ki a támogatandó fesztivált. „A HEINEKEN esetében a szponzoráció eredményessége már a helyszínen mérhető az eladott sör mennyiségéből, de emellett a márka értékének növekedése is szempont, ennek mérése már komplexebb feladat” – hangsúlyozta. A széles márka és termékkínálatot igyekeznek célzottan azok közönsége felé kommunikálni, ezért például a keleti régiókban kedvelt Arany Fácán lett az EastFest sörös szponzora. Pálfalvi Márta elmondta, hogy a jövőben is hasonló együttműködéseket keresnek és a helyszíni aktivációs lehetőségeket is folyamatosan vizsgálják.

Rózsa Iván, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója kiemelte: a Telekomnál nincs olyan direkt összefüggés a márka és a fesztiválélmény között, mint pl. egy sörös cégnél, így kreatív megoldásokkal kell pozitív élményeket társítani a márkához. Ezért is döntöttek úgy, hogy szorosabbra fűzik a SZIGET Kft.-vel hosszú évek óta meglévő kapcsolatukat, hogy akár nagyobb értékű támogatás biztosítása mellett, de a szervezőkkel való közös gondolkodással, együtt építsék fel a fesztivált. A befektetés pedig a marketingkutatások alapján megtérülni látszik. Rózsa Iván szerint bár a fesztiváloknál a megjelenési formák jobbára egyediek, a kommunikációnak szervesen be kell épülnie a márka egész éves stratégiájába.

Szollár Domokos a MOL márkájának, imidzsének megújítását szolgáló eszközként tekint a fesztiválokra. A Nagyon Balaton szponzorációjával az eseményre történő utazás élményére akarták felfűzni a márkát, a MOL-t az útitárs szerepébe pozícionálva. A vállalat folyamatosan méri ilyen és hasonló szponzorációinak eredményességét. A Nagyon Balaton pedig egyértelmű siker a fogyasztói és a döntéshozói kapcsolatok szempontjából egyaránt. „A MOL csak arra mond igent, ami a márkát támogatja, személyes viszonyok, barátságok nem lehetnek befolyásoló tényezők” – húzta alá Szollár Domokos.

A VOLT-ON 10-BŐL 1 KÜLFÖLDI, A SZIGETEN 10-BŐL 7

A fesztiválszervezők beszélgetésén Lobenwein Norbert, a legnagyobb magyar fesztiválszervező cég, a SZIGET projektvezetője elmondta: idei rendezvényeik 7-800 ezer embert vonzottak, a fellépőknek és a jó időjárásnak is köszönhetően kiemelkedő és egyértelműen nyereséges szezont zárhattak. A SZIGET esetében kiemelkedően sok volt a külföldi fesztiválozók száma, arányuk a 70 százalékot is elérte, de a Balaton Sound esetében is 30-40 százalék között alakult. Az Ausztriától egy karnyújtásnyira megrendezett VOLT-on ugyanakkor a külföldiek aránya nem haladta meg a 10 százalékot. A külföldiek aktívabb részvételére elsősorban a Be My Lake esetében számít a projektvezető. Lobenwein Norbert szerint a növekedés mellett a piac tisztulásáról is lehet beszélni, ám ez nem egyértelműen pozitív jelenség. Egy-egy elmaradó, vagy látványosan bebukó fesztivál ugyanis az egész szakmára rossz fényt vethet. Lobenwein Norbert szerint ma is sokan vágnak bele a fesztiválszervezésbe, de nincs egyszerű dolguk, könnyen fordul negatívba még egy jól szervezett rendezvény is. A Balaton Sound-dal az akkor is telítettnek látszó piacon szerencséjük is volt, mert meg tudtak szólítani egy olyan réteget, amely más típusú fesztiválokat elkerüli.

Miklósvölgyi Péter, a Campus Non-profit Kft. ügyvezető igazgatója kiemelkedő, 40 százalékos látogatószám-emelkedésről számolt be, igaz, az elmaradt Hegyalja Fesztivál is a növekedés motorja lehetett.

Orbán Balázs, az EFOTT és a BME Egyetemi Napok szervezője az idén 40. alkalommal megrendezett EFOTT-ról elmondta, hogy idén először sikerült elérni a lélektani határt, a 100 ezres látogatószámot. Orbán Balázs szerint az EFOTT, amelyet évről évre más és más helyszínen rendeznek meg, az évek során megtalálta az ország szinte összes lehetséges fesztiválhelyszínét, így ahol valaha EFOTT-ot rendeztek, onnan azóta biztosan kinőtt valamilyen fesztivál.

Soós Péter, a mezőtúri East Fest szervezője elmondta, csapatával ma még elsősorban a rendezvény ismertségének növelésén dolgoznak, de az East Fest stabilizálta pozícióját. A telített piacon is előfordulnak mozgások, átrendeződések, így a WAN2 után hagyott támadt űr sikerrel lehetett betölteni egy új megközelítés mentén.

Tóth Tibor, az Etalon Produkció Kft. ügyvezető igazgatója, számos magyarországi együttes és előadó menedzsere elmondta, a befutott magyar előadóknak, például a Magna Cum Laudénak vagy a Csík Zenekarnak a fesztiválszezonban naponta akár 6 fellépése is lehet, ilyen lekötöttség mellett nemigen jut idő arra, hogy külföldi fellépéseket vállaljanak. Az idei nyár a zenekarok szempontjából is sikeres volt, a kevés eső miatt több koncertet lehetett végigjátszani, sőt a zenekarok bevétele is nőtt, bár egy-egy együttes tiszteletdíja elsősorban azon múlik, hogy éppen hol tartanak szakmai életútjukon. Tóth Tibor kiemelte, már évente több ezer kisebb-nagyobb fesztivált tartanak Magyarországon. „Ahogy Budapest a romkocsmák városa, úgy Magyarország a fesztiválok országa” – fogalmazott. „A piac tisztulásával párhuzamosan nő a minőség és a fesztiválokon tapasztalható vizuális élmény is, ezek pedig egyszerre szolgálják a fellépők és a látogatók érdekeit is” – tette hozzá.

CSUDAI SÁNDOR AZ ÉV FESZTIVÁFOTÓSA

Az eseményen első ízben osztották ki a HEINEKEN Fesztivál Sajtófotó Pályázatának díjait, amelyre fotóriporterek jelentkezhettek. A 106 beérkezett pályaműből négytagú zsűri választotta ki a legjobbakat. Stiller Ákos, a HVG fotóriportere, Kamasz Melinda, a Figyelő főszerkesztő-helyettese, Lukács László, a Tankcsapda frontembere és Joris Huijsmans, a HEINEKEN Hungária vezérigazgatója a legjobb témaválasztásért járó díjat Kálló Péternek és Bódis Krisztiánnak ítélték. A kompozíció egyediségéért Szántó Bence munkáját jutalmazták, míg a fesztiválhangulatot az ítészek szerint Csudai Sándor találta el legjobban, valamint az ő fotója nyerte el az év fesztivál sajtófotója díjat is.