(T)ésszerű változások a zöldség-gyümölcs ágazatban

Dátum: 2013. 03. 05. 21:03

A zöldség-gyümölcs kiskereskedelmében a csomagolt, értéknövelt termékek térnyerése megakadt, újra a lédig kiszerelés dominál. A piaci szereplők azonban arra számítanak, hogy a minőség felé mutató trendek lassan, de feltartóztathatatlanul átalakítják a piacot.

Egyre inkább polarizálódik a zöldség-gyümölcs szektor. Egyrészről növekszik a kiskereskedelem szerepe a zöldség-gyümölcs értékesítésében. Ez nagy logisztikai felkészültséget, folyamatos, pontos, állandó minőségű és élelmiszer-biztonsági szempontból tökéletes színvonalat feltételez a termelés és értékesítés területén egyaránt, amelynek a termelő és értékesítő szövetkezetek (TÉSZ) és az integráló szerepet betöltő zöldség-gyümölcs nagykereskedések tudnak megfelelni.

Másrészről viszont a háztáji is fellendülőben van. Kormányzati intézkedések is segítik ezt a szektort, és a fogyasztók kényszerű takarékoskodásának egyik módja is a háztáji termesztés.

Az életképesség próbája

A 2011 májusában végiggyűrűzött zöldséghisztéria, amelyet a németországi, bélbaktériummal fertőződött uborka váltott ki, a hazai piacon is lenyomta nyár elejére az árakat. Ezt a csapást a szektor csak lassan heverte ki. A zöldség-gyümölcs cégek száma csökkent, sokan csődbe mentek közülük.

Rácz József korábban maga is belülről látta az ország egyik legnagyobb termelői és értékesítő szövetkezet működését. Most egy zöldség-gyümölcs nagykereskedelemmel foglalkozó cég, a Prémium Kert Kft. tulajdonosaként, mondhatni „kívülről”, úgy gondolja, hogy a TÉSZ, mint működési forma,
a mai magyar gazdasági viszonyok között jelenleg kevésbé versenyképes. Ennek oka már a nevében is benne rejlik: termelői értékesítő szervezet.

Ezeket a szövetkezeteket általában maguk a termelők irányítják, akiknek teljesen más az érdeke, mint egy értékesítő cégnek, aki a láncoknak értékesíti az árut. A termelő fő célja, hogy az őt
képviselő szövetkezet a lehető legdrágábban adja el az áruját, az értékesítési szervezetnek viszont fedezetet kell képeznie a költségeire, rugalmasan tárgyalni, kedvezményeket adni a volumen után stb. Ez egy skizofrén helyzetet szül. Ráadásul a feketekereskedelem és az áfa is sújtja a TÉSZ-eket, akik csak a munkaügyi és adózási szabályok, törvények maradéktalan betartásával tevékenykedhetnek.

– Nyugat-Európában működőképesebb modell a TÉSZ – ismeri el Rácz József –, de ott összefognak a kereskedőkkel, az életképes termelőket támogatják, a kevésbé versenyképes termelőket kiszervezik szociális szövetkezetekbe… Nálunk összekeveredett a piaci és a szociális gondolkodásmód.

Integráló szerepben

A Prémium Kert Kft. mint zöldség-nagykereskedő cég, néhány kulcstermékre (paprika, paradicsom, uborka, salátafélék, burgonya, sárgarépa) koncentrál, ezekből igyekszik egész éves kiszolgálást nyújtani az áruházláncok számára. Elsősorban magyar termelők áruit kínálja. Igyekszik a lehető legközvetlenebbül, leggyorsabban eljuttatni a zöldségeket a termelőktől a boltokig. A hozzájuk beérkező termékeket válogatják, osztályozzák és csomagolják a kereskedőpartnereik elvárásai szerint, gyakran saját márkaként kiszállítva.

– Amikor ezt a partnerek nem igénylik, akkor FITTI márkanéven, egy kis mosolygós paradicsommal a címkén szállítjuk ki a termékeket – mondja Rácz József.
– A FITTI tulajdonképpen mozaikszó: a friss, ízletes, tápláló, tradicionális, itthoni jelzők kezdőbetűiből alkottuk meg.

Terveik között szerepel a termelőpartnerek körének bővítése, de nem minden áron, ésszerű keretek között. Több fejlesztésük is folyamatban van, raktárkapacitás és csomagolástechnológia vonalán, de ennél is büszkébbek termelőik fejlesztéseire.

Szabad az ár

A TÉSZ-ek közötti tisztulási folyamat következtében a valóban életképes, profin vezetett szövetkezetek előtt egyre nagyobb piaci tér nyílik.
A DélKerTÉSZ például évente 3 milliárd forint értékben szállít egész évben friss zöldségeket a hazai áruházláncoknak, diszkontoknak, valamint több mint 1 milliárd forint értékben a külföldi láncoknak.

– A piacokon történő értékesítés a friss zöldség-gyümölcs esetében 6-10 százalék körül van jelenleg Magyarországon – ad becslést Ledó Ferenc, a DélKerTÉSZ elnöke. – A zöldség- gyümölcs szabadáras, ezért napi, heti árak alakultak ki. A kereslet-kínálat határozza meg az árakat. A válság kitörése után , a vásárlóerő gyengülésével párhuzamosan, némiképp csökkent a kereslet, főleg a „pénzesebb” primőr zöldségek esetében (a mi árualapunk 95%-a ilyen). Az import továbbra is nagy mennyiségben jön be az országba, és vannak láncok, amelyek december–március között nem is hajlandóak hazai terméket (paprikát, paradicsomot) forgalmazni. Indokuk, hogy a fogyasztó összekeveri a magyar és import terméket. Ez főleg a lédig árukra igaz. Szerencsére a gyakoribb ellenőrzéseknek köszönhetően csökkent az „átcsomagolások” száma, és egyre többen keresik céltudatosan a friss magyar zöldség-gyümölcsöt.

Szigorodtak az elvárások

Ledó Ferenc úgy tapasztalja, hogy a 2011-es uborkabotrány jelentős változásokat generált a beszállított friss zöldség-gyümölcsökkel kapcsolatban – főleg az áruházláncok részéről. Szigorúbban veszik például az élelmiszer-biztosítási rendszerek előírásait, saját auditokat tartanak, csak hűtős szállítást fogadnak el, a maghőmérséklet szigorú ellenőrzésével. Az egyes árucikkekre saját specifikációt dolgoztak ki, ami sok esetben sokkal szigorúbb, mint az érvényben lévő szabványok.

– Az elmúlt években a TÉSZ-ünknél hűtőkorszerűsítéseket hajtottunk végre, klimatizált csomagolót, válogatót építettünk, valamint új osztályozó-, válogató-, csomagológépeket vásároltunk. Így csúcsidőben a napi kapacitásunk 65-70 tonnára nőtt – újságolja Ledó Ferenc.

A DélkerTÉSZ segíti tagjai körében az új termelési technológiák terjedését.
2012-ben a két legfontosabb növényfajnál, a paprikaféléknél és paradicsomnál tagjaiknak kötelező fajtaajánlást tettek. Szaktanácsadók felügyelete mellett tagjaiknál kísérleti termesztést is folytatnak.

– Sajnos, a legtöbb lánc nem engedélyezi a logónk használatát saját márkás termékeik címkéjén – jelzi az elnök.
– Pedig itt is értünk el sikereket. Paprika tekintetében 2004 óta rendelkezünk KMÉ védjeggyel, emellett a paradicsom és paprika Magyar Termék Nagydíjat nyert. Uniós elbírálás alatt van a Szentesi paprika földrajzi eredetvédelme. Tervezzük 2013 áprilisától bevezetni a Magyar Termék logót. Mihelyt a törvényi háttér meglenne, szeretnénk bevezetni termékeinkre az integrált védjegyet is. Az árualap 80 százaléka integrált biológiai növényvédelemmel állítódik elő.

A DélKerTÉSZ 2012-ben közös marketingprogramot bonyolított le a FruitVeB zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezettel. Áruházláncokban kóstoltatásokat, kérdőívkitöltéseket végeztek a Szentesi paprika, paradicsom fogyasztása érdekében. Tavaly augusztus 31-én pedig első ízben rendezték meg Szentesen a Magyar Paprika Napját.

– Közép- és hosszú távon csak azok
a TÉSZ-ek, nagykereskedő cégek tudnak fejlődni és megfelelni az egyre szigorodó élelmiszer-biztonsági előírásoknak, akik nemcsak kereskednek, hanem teljes körű termelési integrációt végeznek. A DélKerTÉSZ éppen ezért tudott az elmúlt 10 évben töretlenül növekedni – állapítja meg Ledó Ferenc. – Azok a TÉSZ-ek, akik csak „kereskedtek” a környéken, mind csődbe mentek. Az olyan TÉSZ-ek, akik az elmúlt 10 év (uniós, nemzeti) támogatásait az infrastruktúra kialakítása mellett a tagok termesztéstechnológiai fejlesztésére fordították, az időnként rossz gazdasági környezet ellenére meg tudtak erősödni, kialakult a tagi bizalom, meghatározó piaci szereplőkké váltak.

Keresik a hazait

A piaci szereplők meglátása szerint a kiskereskedelemben – a 2006–2008 között beindult fejlődési folyamat megrekedése után – újra az ár az úr, lédig kiszerelésekkel lehet volument eladni. A legtöbb lánc nem akar, vagy – mivel logisztikailag és irányításában még kevésbé centralizált – nem tud együttműködni a gyártói oldallal a termékkör presztízsének, értékének emelésében.

Ugyanakkor jó példák is akadnak.
A Tesco, mint piacvezető lánc, példamutató módon jár elöl a partnereivel való együttgondolkodásban, tudjuk meg Hellerné Molnár Mártától, a Mezőker Kft. kereskedelmi igazgatójától:

– A zöldségpiacon új termékekkel viszonylag nehéz előrukkolni, csak néhány faj esetében van lehetőség új fajták bevezetésére. Új terméket csak új csomagolásokkal, vagy a termékek továbbfeldolgozásával lehet a piacra dobni. Legnagyobb vevőnk, a Tesco, az utóbbi egy évben kifejezetten nagy hangsúlyt fektet az új designok bevezetésére. Az utóbbi időben minden új ötletünk kidolgozásában a segítségünkre vannak. Ennek köszönhetően jelenleg is több új termékünk csomagolása van folyamatban.
Az új termékeknél egyre fontosabb szempont, hogy olyan praktikus csomagolásokat dolgozzunk ki, amelyek nem drágítják meg túlságosan a terméket.

A Mezőker Kft. a szárított zöldségek, tisztított, konyhakész zöldségek és friss zöldségek piacán van jelen. Friss zöldségeik multinacionális láncokon keresztül kerülnek a kiskereskedelmi forgalomba.

– Az utóbbi egy-két évben a hazai vásárlók jobban odafigyelnek a zöldségfélék származási helyére, ezért érezhetően megnőtt a kereslet a magyar zöldségek iránt – tapasztalja Hellerné Molnár Márta. – A magyar áruházak polcain előnyben részesítik a hazai termékeket, még akkor is, ha az időnként drágább az importnál.

A mai magyar háziasszony csak annyi friss zöldséget vásárol, amennyit 1-2 nap alatt elfogyaszt. Ebből adódóan egyre inkább növekszik a kis kiszerelések iránti kereslet. Ezt érzékelve az elkövetkező időszakban a Mezőker bővíteni szeretné kis kiszerelései választékát. Ehhez pedig Flow Pack gép beszerzését tervezik.

Szalai László