Tejet iszunk, de desszertre már nincs pénz

A cikk a Trade magazin 2023/12-01. lapszámában olvasható.

A rendkívül heterogén tejtermelői, feldolgozói és kiskereskedői üzemszerkezet, a gyakran több lábon álló mezőgazdasági üzemek, illetve a rendkívüli sebességgel változó gazdasági környezet okán egységes ágazati nyereségszintet megállapítani szinte lehetetlen.

Harcz Zoltán
ügyvezető igazgató
Tej Terméktanács

– A tejtermelésünk közel egy évtizedes bővülés után tavaly elkezdett csökkenni, 1,9% volt a visszaesés. Idén sajnálatosan tovább gyorsul, immár 4%-os a felvásárlás visszaesése éves bázison. A KSH adatai szerint a tejtermékgyártás 2022. évi összes nettó árbevétele közel 500 milliárd Ft volt, ez 47%-kal magasabb, mint az előző évi és 50%-kal magasabb, mint a 2020. évi adat. A 2022. évi magas számokat az akkori alapanyag-, energia-, csomagolóanyag- és egyéb input árrobbanás tükrében lehet csak értelmezni – informál Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója.

Elmondása szerint a hazai tejtermelés az uniós termelés csupán 1-1,5%-át adja. Mivel a megtermelt nyers tej mintegy 10-12%-át exportáljuk, miközben sajt, vaj és joghurt tekintetében jelentős az importunk, rendkívül kitettek vagyunk az európai, illetve globális piacnak. A COVID okozta ellátásilánc-zavarok, a háborús konfliktus okozta energiaár-robbanás vagy az infláció ugyanúgy érintették a tejágazatot, mint minden más ágazatot. Egy csupán 1-2%-os európai tejhiány (vagy tejtöbblet) alapvetően meg tudja határozni a magyarországi piaci viszonyokat.

Bőven van fejlesztésre váró terület

A tejtermelőket érintő tejágazati támogatások kapcsán az új Közös Agrárpolitika eddig nem hozott érdemi változásokat. A hatósági árak, a kötelező akciózás és készleten tartás, különösen a hozzájuk kapcsolódó ellenőrzések ugyanakkor jelentős zavarokat okoztak. Mindezek mellett az EPR is komoly adminisztrációs terhet és végső soron – a feldolgozók által kigazdálkodhatatlan – önköltségnövekedést is jelent.

– A legnagyobb gondot a kiszámíthatatlanság váltotta ki a COVID megjelenése óta napjainkig tartó „intenzív” időszakban. A tejtermelőktől a kiskerekedőkig minket sem kerültek el a nehézségek, úgymint a történelmi aszály, az ellátási láncok szétesése, az infláció okozta fogyasztás-visszaesés, az energia és alapanyag áremelkedése stb. – jegyzi meg Harcz Zoltán.

A tejtermelők és a tejfeldolgozók egyaránt várják az új beruházási támogatásokat, mivel több vonatkozásban is sürgős fejlesztésekre van szükség. A fejlesztendő területek sora szinte végtelen.

Megforduló trendek

Harcz Zoltán meglátása szerint normál gazdasági/társadalmi viszonyok között a magasabb hozzáadott értékű, prémium vagy például a drágább biotejtermékek, desszertek, cukrászati termékek, félkész és készételek felé kellene mozdulnia a tej és tejtermékfogyasztásnak.

Az infláció azonban a tej és tejtermékeket sem kímélte sem idehaza, sem Európában. Ezért viszonylag szokatlan tendenciák rajzolódtak ki: a hatósági áras UHT tej miatt növekedni tudott a hazai tejfogyasztás, de a fogyasztók egyre inkább a saját márkás termékek, az olcsóbb márkák, nagyobb kiszerelések felé fordultak vásárlásaik során. A tej kivételével minden tejtermék értékesítése csökkent a tavalyi évihez képest.

– A tej és tejtermékek mint alapvető élelmiszerek tekintetében a fogyasztásnak emelkednie kell, a tejtermelő bázis lehető legnagyobb részét meg kell óvni, a tejfeldolgozók pedig fejlesztési beruházási feladatokkal állnak szemben. A megváltozóban lévő fogyasztói szokások követése és a fogyasztók megtévesztésének megakadályozása érdekében az eddigieknél nagyobb erőforrásokat kell fordítanunk a következetes vásárlói tudatformálásra, különösen a növényi alapanyagból előállított utánzatok kapcsán – vázolja az ágazat előtt álló kihívásokat a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója. //