Taste Tomorrow-kutatás: Új trendek a láthatáron – A Lánchíd Klubülés előadója volt Poór Zoltán, a Puratos ügyvezető igazgatója

Poór Zoltán
ügyvezető igazgató
Puratos

A 2011-ben indított Taste Tomorrow­ kutatás folyamatosan nyomon követi az aktuális fogyasztói trendeket. Legutóbb 2021-ben került sor online felmérésre 44 ország bevonásával. Az egyik legfontosabb változás 2018-hoz, tehát a pandémia előtti időszakhoz képest, hogy a hosszú ideig stabil íz-egészség-frissesség hármasa mellett a kényelem és az élmények szerepe is felértékelődött.

Kényelem és prémium élmény

Míg 2018-ban az európai fogyasztók 38%-a várta el a házhozszállítást az éttermektől és az üzletektől, addig ez az arány 2021-ben már 55% volt. Az elmúlt három évben a heti online élelmiszer-vásárlások száma megduplázódott: 2018-ban a fogyasztóknak mindössze 3%-a vásárolt élelmiszert online legalább hetente egyszer, 2021-ben pedig már 7%. Az online kényelem rendkívül fontossá vált a pandémia előtti helyzethez képest. A fogyasztók 36%-a olyan webshopokat szeretne, ahol mindent meg tudnak venni egyetlen helyen. Ezzel együtt azonban a vásárlók 81%-a nem szeretné, ha eltűnnének a fizikai boltok. E két trend ötvözete szüli a „figitális” üzleteket, hangsúlyozta Poór Zoltán.

Íz

A pékáruk ízélménye jelentősen fokozható vizuális élménnyel: a megkérdezettek 53%-a – 2018-hoz képest 8%-kal többen – értettek egyet abban, hogy az az élelmiszer, amelyik jól néz ki, egyúttal finom is. A válaszadók 79%-a a hagyományos ízeket részesítettek előnyben, de egyre nagyobb a nyitottság az új, akár egzotikus ízek, textúrák, ízkombinációk iránt is.

Mint Poór Zoltán elmondta, az íz a legfontosabb ösztönző újravásárlás esetén, míg a vizuális megjelenés a termék megpillantásakor „üt” igazán, és ez egyben a közösségimédia-aktivitások motorja is. A vizuális élmény kulcsfontosságú, a különleges lisztek, kovászok és zöldségek hozzáadásával pedig lehet, sőt, érdemes is kísérletezni.

Frissesség

A frissesség a kézművesség trendjével szoros összefüggésben áll. A frissességet a vásárlók 57%-a az illattal és az aromával, 51%-uk az általános megjelenéssel és a színnel, míg 45%-uk a ropogóssággal hozta összefüggésbe. A fogyasztók a friss élelmiszereket tartják magasabb minőségűnek, de javult a csomagolt élelmiszerek minőségi megítélése. Ez az arány 2018-ban 34% volt, mára 49%-ra emelkedett. A változást feltehetően a járvány következtében megnövekedett higiéniai elvárások eredményezték. A csomagolás nélküli élelmiszerek esetében a higiénia továbbra is sarkalatos pont: a fogyasztók 42%-a gondolja azt, hogy a csomagolás nélküli élelmiszerek biztonságosak.

A pékáruvásárlás heti rendszerességgel használt csatornái a szupermarketek (51%), a pékségek és cukrászatok (43%), valamint a kisboltok (19%). A szupermarketban vásárlók 40%-a előrecsomagolt pékárut vásárol, 34%-a pedig csomagolás nélküli, frissen kisült termékeket. A kézműves termékeknek nagy kihívást jelentenek a szupermarketek csomagolatlan, frissen kisütött árui, amelyek minőségben és frissességben megközelítik azokat, de alacsonyabb áron és könnyebben hozzáférhetők.

Arra a kérdésre, hogy ki hol vásárol szívesen, a következő válaszok születtek: a kézműves termékeknél a fogyasztók a frissességet, az ízletességet, harmadikként pedig magát a kézművességet emelték ki. A szupermarketek csomagolt pékárui esetében az ár volt a legfontosabb, ezt követte a kényelem és a választék, míg a szupermarketek csomagolatlan pékárui terén az ár és a kényelem mellett a frissesség számított ki­emelkedően. Poór Zoltán ide kapcsolódóan megemlítette a kovász térnyerését, amely az élelmiszer kategóriában 2020-ban a közösségi médiában a harmadik legnépszerűbb téma volt.

Egészség

A fogyasztók egyre tudatosabbak és edukáltabbak, így fontos számukra, hogy mit esznek. A termékcsomagolásokon a leginkább keresett információk a cukor-, a kalória- és a zsírmennyiség. A vásárlók 65%-a gondolja úgy, hogy a kevesebb zsír fogyasztása egészségesebb, 66% pedig ugyanezt tartja a kisebb mennyiségű cukorról. Finom, ám egészségtelen összetevőknek tartják a zsírt, a margarint, a vajat, a sót, a cukrot, a pálmaolajat, az élesztőt, a glutént, a rovarokból készült lisztet és az adalékokat. Egészségesnek és finomnak értékelték a kovászt, a teljes kiőrlésű gabonát, a magvakat és a rostot. Emellett megjelentek olyan termékek is, mint az ősbúza, a bio rozsmalátaliszt, illetve a csíráztatott rozsmagvak, amelyek az egészséges élelmiszerek csoportját bővítik.

A táplálkozáson túlmutató elvárások a holisztikus egészség irányába tartanak. Vannak, akik a kisebb adagokat fogyasztanak, de nem kötnek kompromisszumot íz tekintetében (59%), mások viszont az egészségesebb lehetőségeket részesítik előnyben, hogy ne kelljen csökkenteniük a fogyasztás mértékét vagy gyakoriságát (55%).

Transzparencia és etikus életmód

A transzparencia iránti igény azt jelenti, hogy a fogyasztók tudni akarják, honnan származnak, és hogyan készültek az élelmiszerek. A felmérésben megkérdezettek 89%-a elolvassa a csomagoláson lévő információkat. Az „az vagyok, amit megeszek” mottót egyre több ember vallja magáénak: 2021-ben már a fogyasztók 65%-a nyilatkozott úgy, hogy éppen ezért odafigyel a táplálkozásra.

Előtérbe került az etikus életmód is, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbá válnak: számukra fontos, hogy táplálkozási szokásaik milyen hatással vannak a bolygóra, a többi ember és az állatok jóllétére. A 2021-es és a 2018-as eredmények közötti egyik legnagyobb változás a növényi alapú élelmiszerekre vonatkozik: míg négy éve csupán a válaszadók 32%-a mondta azt, hogy szokott ilyen típusú élelmiszert vásárolni, addig 2021-ben ez az arány pontosan a duplája, azaz 64% volt.

A tavalyi válaszokból az is kiderült, hogy a vásárlók közül 69% tartja jobbnak a helyi előállítású termékeket környezetvédelem szempontjából, vagyis 5-ből 2 fogyasztó vásárolna helyben termelt összetevőkből készült élelmiszert. Ami pedig a hulladékgazdálkodást illeti, egyre nő az érdeklődés a fenntartható csomagolás (75%), a hulladékmentesség (60%) és az újrahasznosítás (37%) iránt. //