Tartósan magas árszintre kell berendezkedni

Fórián Zoltán, az Agrár-Európa Kft. üzletág-igazgatója az Éfosz megbízásából készített elemzésében az állítja, hogy a mezőgazdasági termékek világpiacát 2007-ben a nagymértékű áremelkedések határozzák meg, s a magasabb árszínvonal tartós lehet. Ezek szükségszerűen elérik a fogyasztót, hiszen emelik az élelmiszergyártás költségeit is. Hangsúlyozni kell, e folyamatok nemzetköziek, és hazánkat sem kerülik el. A nemzetközi piaci tényezők közül az egyik leginkább hangsúlyosnak a globalizációt tartja Fórián Zoltán. Ennek egyik oldala a kereskedelmi láncok egyre nagyobb túlsúlya a lakosság élelmiszerrel való ellátásában. Önmagában a kereskedelem modernizációja kifejezetten üdvözlendő folyamat, de mivel erős érdekérvényesítő képességgel jár együtt, ezért hatását ki kell emelni az élelmiszer­árakkal összefüggésben. Ennek nagy szerepe volt abban, hogy az elmúlt 10 évben mindössze háromszor emelkedtek jobban az élelmiszerárak, mint az átlagos fogyasztói árindex. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az élelmiszer-gazdaság akarva-akaratlan nagy szerepet játszott az infláció alacsonyan tartásában.
A fordulat e tendenciában 2005 végén következett be. Azóta az élelmiszerek 12 havi drágulása meghaladja az átlagos fogyasztói árindex növekedését, s az előző hónaphoz viszonyított változás is rendre ezt mutatja. Nem nehéz megjósolni, hogy ez az év hátralévő hónapjaiban is várhatóan így lesz.

Javul a feldolgozók érdekérvényesítő képessége
Az élelmiszerek ipari értékesítési és fogyasztói árának változási üteme eltérő. Előbbiek rendre elmaradnak utóbbiaktól. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek fogyasztói ára gyorsabban nő, mint az élelmiszeripar átadási ára, vagyis a kereskedelmi szféra az áremelkedések körüli pszichikai előkészítés (a sajtóban megjelenő híradások) igazi haszonélvezője. Másik oldalról a mezőgazdaság termelői árai­nak növekedése is tendenciózusan magasabb, mint az élelmiszer­iparé.
Az idei piaci helyzet rendkívüliségét jelzi, hogy az élelmiszeripar árainak emelkedési üteme egyre közelít a fogyasztói árakéhoz. (A két árindex közelít egymáshoz, különbségük csökken.) Vagyis a viszonylagos áruhiány miatt a feldolgozók árérvényesítő képessége valamelyest javul. E folyamat az év további hónapjaiban is folytatódni fog, sőt ez akár a jövő év első felében is jellemző lehet. Várhatóan az év közepétől a mezőgazdasági árak emelkedési üteme is meghaladja az élelmiszer-iparit.

Rázós 2-3 év jön
Mértékadó nemzetközi előre jelző műhelyek szerint a mezőgazdasági termékek, az élelmiszer-ipari alapanyagok áremelkedése az elkövetkező években folytatódik. A prognózisok szerint a növekedés az előttünk álló 2-3 évben gyorsabb ütemű lesz. Aztán, ahogy a kereslet mérséklődik, felveszi a lépést a kínálat emelkedésével. Középtávon a sokk enyhülni fog. A tavalyi és idei áremelkedési ütemek azonban nem ismétlődnek meg a mezőgazdasági termékeknél, de az élelmiszerekbe való leképeződésük még csak most kezdődik.
Az alapanyagok növekvő ára tovább fog gyűrűzni az élelmiszer-termékpályákon. Az elsődleges mezőgazdasági termékfeldolgozóknál (például malomipar, takarmánygyártás, növényiolaj-gyártás) gyorsabban, míg például a húsfeldolgozóknál néhány hónappal később fog ez megjelenni. A fogyasztói árakig az egyes piacokon és termékeknél eltérő ütemben és mértékben fognak eljutni az áremelkedések.
Fórián Zoltán is úgy véli, hogy az élelmiszer-feldolgozók e folyamatoknak nem előidézői, sokkal inkább elszenvedői. Ráadásul a mezőgazdasági termelők sincsenek jó helyzetben, ugyanis a termelők szervezettsége meglehetősen alacsony szintű, jelentős a fekete- és szürkegazdaság súlya, és rendkívül eladósodottak a vállalkozások.