Tanulmány a hazai agrárium helyzetéről

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar problémái alapvetően nem a mezőgazdasági termelés vagy élelmiszer-előállítás specifikus jellemzőiből adódnak, hanem horizontális jellegűek.

Az Agrárkamara küldöttgyűlésen
mutatta be Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági
Kutató Intézet főigazgatója és Csikai
Miklós az AKI és a MAK készített
felmérést, amely a hazai mezőgazdaság és
az élelmiszeripar helyzetét, lehetőségeit
taglalja. A főigazgató elmondta, hogy 80 hazai és
külföldi termelő, feldolgozó és kereskedő
vállalkozás helyszíni tanulmányozása,
s 300 szakemberrel készített „mélyinterjú”
alapján készült az elemzés. Majd minden
véleményből kitűnt: általánosan
jellemző a gyenge versenyképesség, s okai
megismerhetők, beazonosíthatók. Hosszú a lista!
A magyar mezőgazdaság és
élelmiszeripar problémái alapvetően nem a
mezőgazdasági termelés vagy élelmiszer-előállítás
specifikus jellemzőiből adódnak, hanem horizontális
jellegűek. Az ország versenyképességi
problémái néhány területen különösen
kirívóak. Adózási rendszerének
megítélése drámaian rossz. A magas
élőmunka-költségek illegális vagy
„fél-illegális” foglalkoztatásra
ösztönöznek. A magas adók a közszolgáltatások
gyengébb minőségével párosulnak: a
jogalkalmazásról, az egészségügyről,
az oktatásról és képzésről, de
mindenekelőtt a szegénység, illetve az
esélyegyenlőtlenségek csökkentésére
hivatott szociálpolitikáról alkotott vélemények
különösen negatívak.
A gazdasági és jogi
környezet változásai kiszámíthatatlanok.
A folytonos változás és a transzparencia hiánya
nagy csábítást jelent az uniós
támogatások elosztásáról hozott
döntések befolyásolására, ugyanakkor
elriasztja a külföldi tőkét. A feketegazdaság
GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon
20-30%, míg a fejlett EU tagállamokban 7-8% között
valószínűsíthető. Az adórendszer
átláthatatlansága mindenekelőtt a kisebb
vállalkozások adózási morálját
rontja. A feketegazdaság nehezíti a termékpályákon
az integrációt, a koncentrációt, az
érdekek hatékony képviseletét és
érvényesítését: nem éri meg
a legális gazdasághoz (pl. egy TÉSz–hez
vagy termelői csoporthoz) csatlakozni.
Magyarországon a vállalkozások
terhei már-már abnormálisak. A terheknek csak
harmada-negyede ered az uniós kötelezettségekből,
nagyobb részét a magyar szabályozási és
államigazgatási környezet generál. Az
adminisztráció sokszor nem tartja be a határidőket,
az eljárási rendet, de a vállalkozásokkal
szemben kemény szankciókat érvényesítenek.
Az adóalany szinte ellenség. Az APEH a legálisan
működő vállalkozásokhoz száll ki, oda
megy, ahol láthatóan van mit elvenni, behajtani.