Szigorúbban ellenőrzi a munkáltatókat márciustól a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság

Szerző: Trademagazin Dátum: 2021. 04. 14. 10:11

A 2021. év március hónap 1. napját követően induló munkaügyi hatósági ellenőrzések során a korábbi jogszabályokhoz képest némileg új, mondhatni, egy árnyalattal – vagy inkább kettővel – szigorúbb elvárások mentén fogja a munkáltatókat ellenőrizni a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság.

A jövőben a bejelentési kötelezettség elmulasztása súlyosabb megítélés alá fog esni. Érdekes újdonsággal fog bővülni továbbá a hatósági intézkedési joga, ugyanis adóhatósági bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapítása esetén a szabályszegés megkezdésétől számított 30 napra visszamenőleg állapíthatja meg a munkaügyi hatóság a 8 órás, teljes munkaidős munkaviszony fennállását is. Új szabály lesz az is, hogy az elkövetéstől számított 3 év elteltével is, tehát a munkaügyi elévüléstől függetlenül is alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértés folyamatosan fennáll vagy megismételt eljárásra kerül sor.

A március 1. napjától érvényesülő újdonságokról dióhéjban:


Feketefoglalkoztatás megállapítása esetén amennyiben a feketefoglalkoztatással érintett időtartam egy hónapnál rövidebb (akár csak egy nap), a hatóság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását – az általános teljes napi munkaidő figyelembevételével – a szabályszegés megkezdésétől visszamenőleg számított harmincadik naptól állapítja meg, és a munkáltatót is erre az időszakra kötelezi a munkavállaló visszamenőlegesen történő bejelentésére.

Felmerül ugyanakkor egy komoly kérdés ezzel az újdonsággal kapcsolatban, történetesen az, hogy mi számít szabályszegésnek, illetve mi tekintendő a szabályszegés időpontjának egy olyan esetben, amikor a hatóság egy hosszabb időszak vizsgálata során, több, egymástól időben elkülönülő időpont tekintetében állapít meg feketefoglalkoztatást egy-egy napra. Pl. egy fél éves időszak ellenőrzése során a nyilvántartásokból és a bejelentésekből megállapítást nyer, hogy a munkáltató 2021. január 5-én, február 8-án, és február 22-én foglalkoztatta bejelentés nélkül az ellenőrzéssel érintett munkavállalót. A jogszabályból nem derül ki, hogy ilyen esetben mely időponttól kell visszaszámolni azt a harminc napot, amelyet érintően a foglalkoztatást utólag legalizálni kell.

Amennyiben a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság eljárásának megkezdését megelőzően már helyszíni ellenőrzést tartott, az ellenőrzés megkezdésének időpontja tekintetében a munkavédelmi hatóság ellenőrzésének megkezdése lesz az irányadó. Ennek a rendelkezésnek szintén a feketefoglalkoztatás megállapítása tekintetében van jelentősége, így ugyanis amennyiben a feketefoglalkoztatás a munkavédelmi hatóság ellenőrzésének a megkezdése időpontjában már fennállt, a munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzésének a megkezdésekor (ami esetleg később történt meg) a szabálytalanság már nem állt fenn.

A korábbi szabályozás alapján a munkaügyi hatóságnak csak a jogszabályban, kollektív szerződésben, vagy az ágazati kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékének ellenőrzésére volt hatásköre, az új jogszabályban a hatóság hatásköre kibővült a felek megállapodásában foglalt ellenérték vizsgálatára. Érdekes ugyanakkor, hogy kikerült a jogszabályból a munkabér védelmére vonatkozó jogszabályok ellenőrzésére történő felhatalmazás, tehát eszerint a munkabér késedelmes megfizetését a hatóság a továbbiakban nem szankcionálja. Kikerült továbbá teljesítménybéres foglalkoztatás esetén a teljesítménytényezők megállapításával összefüggő ellenőrzési jogosultság is. Ez a rendelkezés a bírságkiszabás kötelező eseteinél is irányadó.

Ha a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség megsértését állapítja meg, a véglegessé vált határozatát – a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig elektronikus úton – a hatáskörébe tartozó intézkedések megtétele céljából megküldi az illetékes adóhatóságnak.

rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye egyrészt átkerült ebbe a rendeletbe az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 82. §-ból, másrészt jelentős mértékben szigorodott. Korábban a munkáltató akkor esett el a költségvetési támogatástól, ha az igénylést megelőző két éven belül a korábbival azonos jogsértés miatt ismételten sújtották bírsággal (vagy a központi költségvetésbe történő befizetéssel). Az új rendelet értelmében a rendezett munkaügyi kapcsolatok szempontjából releváns jogszabályokat (feketefoglalkoztatás, életkori feltételek (gyerekmunka), munkabér, munkaerő-kölcsönzés) elegendő egy alkalommal megsérteni ahhoz, hogy bírságkiszabás esetén a munkáltató ne minősüljön rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező munkáltatónak.

Összességében elmondható, hogy az új szabályok némi szigorítást jelentenek a korábbiakhoz képest, ugyanakkor a hatóságok részére a jövőben kiadásra kerülő módszertani útmutatók várhatóan konkretizálni fognak olyan gyakorlati kérdéseket, amelyekre a jogszabály első olvasásra úgy tűnik, hogy nem ad pontos választ.

Kapcsolódó cikkeink