Szelektálni vagy visszaváltani?
Az italos csomagolóanyagok eldobálóinak próbál hadat üzenni a környezetvédelmi tárca. Egyelőre még sokak számára kérdés, hogy a német módira tervezett általános betétdíjazás és visszaváltás működhet-e Magyarországon, ahol egyszerre él az újratölthető és a szelektív hulladékgyűjtő rendszer is. A környezetvédelmi tárca a jövő év közepétől, az egyszer tölthető, egyutas italos palackokra, fémdobozokra vezetne be betétdíjat. Az elképzelések szerint ez a betétdíj elegendő csáberőt jelentene a fogyasztónak, hogy ne a kukába gyömöszölje szemetét, vagy a közeli hulladékgyűjtő színes tárolóedényéhez sétáljon a dobozzal, flakonnal, netán borosüveggel. Ahogy lenni szokott, az ilyesfajta reform az érintettek teljes ellenállásába ütközik. Az élelmiszergyártók szerint ezzel a már bevezetett és lassan megszokottá váló szelektív hulladékgyűjtést ítélnék halálra, ugyanis, ha a vásárló arra a gyűjtőhelyre viszi vissza a csomagolóanyagot, ahol pénzt kap érte, akkor többé nem jár oda, ahol ingyen szabadulhat meg szemetétől.
A környezetet óvók adatai szerint nem kevésről van szó, mert az egy főre jutó évenkénti háztartási szeméttermelés 460 kiló körüli. Ugyanekkor évente, egy főre számolva, átlagosan (nettó) 700-800 kilónyi élelmiszert és italt cipelünk haza. A felmérésekből az is kiderül, hogy a hulladék súlya évek óta változatlan, viszont térfogatuk másfélszeresére nőtt, és ezt alapvetően az egyutas, vagyis az eldobható csomagolásnak tudják be. Egy korábbi szeméthalom elleni kampány idején a térfogat csökkentésére próbáltak ösztönözni. Vagyis apasztható a „levegőszemét”, ha rálépnek, összecsavarják a kiürült csomagolóanyagot, s így hajítják a kukába. Pusztán a nem sokba kerülő, beruházást nem igénylő taposással sok ezer köbméterrel lehetne a szeméthegyeket csökkenteni, ugyanis az amúgy pillekönnyű PET-palackokból évente 700 millió kerül forgalomba, és ezek többsége nem visszaváltható.
De emellett működik a színes kukázás is, és egyre többen szoknak rá a szelektív hulladékgyűjtő szigetekre. Ezek működése óta, nem egészen három év alatt a lakossági visszagyűjtés több mint tízszeresére növekedett. Négyezer tonnáról közel 50 ezer tonnára. Ezen belül már csaknem hétezer tonna eldobható műanyag palackot gyűjtenek be. Jelenleg már több mint 4,5 millióan élhetnének a szelektív gyűjtés lehetőségével.
Az élelmiszergyártók és a kereskedők is egyetértenek abban, hogy egy újabb rendszer bevezetése helyett meg kellene várni a már meglévő és a fokozatosság elvén tanulóidejét töltő újratöltés és szelektív gyűjtési módszerek kiteljesedését.
A betétdíj bevezetése a szelektív hulladékgyűjtés végét jelentené, állítják sokan. Ha az italcsomagolásokat, betétdíj ellenében a boltokba kellene a fogyasztónak visszavinni, és ezt a boltoknak kötelező lenne visszaváltani, akkor újabb lavina indul el. Az előzetes becslések szerint a visszaváltás kiterjesztése a kereskedelemnek összességében több tízmilliárd forintos beruházást jelenthet. Évente sokmilliárdos a működtetés költsége is, hiszen munkaerőről, külön raktárról, berendezésről, szállításról kell gondoskodni. Az italok árának jelentős emelésén kívül – hiszen az általános betétdíj bevezetését sokan egyfajta áremelésként élik meg – a környezettudatos fogyasztótól is sokat vár a tervezett rendszer. Elég csak arra gondolni, hogy az italos csomagolóanyagokat miként lehet az előírás szerint úgy elmosni, hogy azt a kereskedő visszavegye. Aki még nem próbálta, próbálkozzon az átlagos méretű mosogatóban egy 2,5 literes (akciós) üdítős flaska korrekt átmosásával.
A szemétszakértők szerint az általános visszaváltás és a házilagos szelektálás tűz- és vízként nem fér meg egymás mellett. A betétdíjas rendszer drága, és a betétdíjassá vált csomagolások ezzel a többletköltséggel terhelve jelennek meg az újrahasznosítóknál. A szelektív gyűjtés továbbfejlesztése – a házhoz menő gyűjtés kiterjesztésétől a gyűjtőszigetek szaporításáig – megállhat.
A környezetvédelmi tárca pontos elképzeléseiről még keveset tudni, a köztisztviselők nyilatkozataiból azonban kitetszik, hogy új tervükkel a köztéri szemétnek igyekeznek hadat üzenni.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Mesterséges intelligenciával küzd a brit Co-op 40 millió fontnyi vesztesége ellen
A brit Co-op szupermarketlánc mesterséges intelligenciát (AI) alkalmaz a tolvajok…
Tovább olvasom >Íz és minőség nélkül nem maradnak versenyben a növényi alapú márkák
Ian Hepburn, a Flora Food Group marketingigazgatója figyelmeztetett: a növényi…
Tovább olvasom >Elmarad a Kroger és az Albertsons egyesülése
Az Albertsons bejelentette, hogy felbontja a Krogerrel kötött, 25 milliárd…
Tovább olvasom >