Szardínián termesztettek először sárgadinnyét Európában

A Földközi-tengeri medence legrégebbi sárgadinnyemagjait találták meg Szardínia szigetén. A negyvenhét dinnyemag a Krisztus előtti 2. évezredből maradt fenn.

Szardínia nyugati partján, az Oristano-öbölhöz közeli Sa Osa nevű helység egyik bronzkori kútja őrizte meg a sárgadinnyemagokat.
A korábbi leletek alapján a tudósok azt feltételezték, hogy a sárgadinnyét elsőként a közel-keleti népek és a görögök termesztették. Az itáliai szigeten talált magok azonban azt mutatják, hogy ami a sárgadinnyét illeti, a Földközi-tenger medencéjében, a Szardínián élő ősnépek megelőzték a többieket.

A radiokarbon (C14) alapú kormeghatározás szerint a Szardínián talált magok a legrégebbiek Európában: a Krisztus előtti 1310-1120 közötti évekből származhatnak.

A dinnyemagokat számos más maggal együtt egy leletekben gazdag kútban találták meg a Cagliari egyetem régész-biológiai kutatócsoportjának tagjai. Szardínia szigetén a Krisztus előtti 2. évezredtől a 2. századig az úgynevezett Nuraghe-kultúra népe élt. Nevét a hatalmas kőtömbökből emelt, kör alakú nuraghe tornyokról kapta, amelyekből több ezer maradt fenn. A sziget őslakosai számos nyomot hagytak hátra életükről: kútjaik például megőrizték az általuk termesztett olajfák, árpa, mirtusz és szeder magjait is. (Sárközy Júlia, MTI)