Idén nagyot drágultak az élelmiszerek

Jövőre további élelmiszeráremelkedésre számíthatunk

Októberben a KSH adatai szerint már 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet, de minden hónapban találni jó néhány élelmiszerfajtát, amelyek árai kiugrónak nőttek. A múlt hónapban az étolaj ára 30,4, a margariné 18,8, a munkahelyi étkezésé 10,1, a baromfihúsé 9,3, a péksüteményeké 8,4, a kenyéré 8,1, a büféáruké és az éttermi étkezésé egyaránt 7,9 százalékkal emelkedett a tavalyi szinthez képest. A sertéshúsból túlkínálat van, itt inkább az árak tartására törekszenek a termelők, akárcsak a pulykaágazatban – írja a Népszava.

A liszt egy év alatt 12,5 százalékkal drágult, de kiugró volt a havi változás is, hiszen szeptemberhez képest októberben csaknem 7 százalékkal került többe a kenyérnekvaló. És a 200 forint közeli ár sincs kőbe vésve, hiszen a malmi búza ára eddig soha nem tapasztalt magasságba emelkedett: az árutőzsdén tonnáját már 100 ezer forintért is kínálják. Átlagos idén a búza minősége, de kisebb a betakarított mennyiség, mintegy 4 5 millió tonna. Az átlagosan 8 millió tonnás kukoricatermés idén várhatóan csak 6,5 millió tonna lesz. Ebből 2 millió tonnát fölvásárol a hazai bioetanol-, illetve a kukorica-feldolgozó ipar, és az export is nagyjából ugyanennyit tesz ki. Nem csoda, hogy a kukorica ára tonnánként, szintén rekordokat döntve, 90 ezer forintos szinten mozog.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke a lapnak elmondta, hogy a gabonaárakat nagymértékben a magas kőolaj és földgázárak húzzák fölfelé. Drágult az üzemanyag, a szállítás, a műtrágya, ha egyáltalán van, lassan megfizethetetlen, és ez nem magyar specialitás. A legkeresettebb fehér, illetve félbarna kenyér kilója 300-350 forint, míg a többi kenyérfajta 400-1000 forintos kategóriába esik, vagy még magasabb áron kapható. A szakember szerint folytatódik a sütőipar koncentrációja is. Néhány nagy, bolthálózattal is rendelkező cég milliárdos nagyságrendű közpénzinjekcióval erősítve fejleszthet, de főleg a közepes méretű vállalkozásokat megtizedelheti a nem teljesen egyenlő feltételekkel folytatott verseny. A kicsik életben maradási esélyeit növelheti a helyi igények kielégítése, valamint az egyedi különleges termékek készítése.

A baromfihús és az ebből készült készítmények árai is megemelkedtek, ez pedig különösen igaz a csirkemell filére. Míg e terméknél a drágulás alig észrevehető forgalomvisszaesést hozott, a pulykahús fogyasztás részben a magasabb árak miatt csökkent. Tavaly a Covid-19 járvány, illetve a madárinfluenza is nehezítette az ágazat szereplőinek életét. A pandémia bedöntötte a vendéglátó- és az idegenforgalmi ipart, ami a pulykahústermékek fontos felvevőpiaca volt. Az energia és egyéb költségek emelkedése pedig csak „ráadás”. A 2004-es 143 000 tonnáról a termelés mára 100 000 tonnára csökkent, miközben a lengyel kibocsátás 236 000 tonnáról majd’ 376 000 tonnára nőtt. Idén a hazai pulykatermelés további 3 000 tonnával eshet vissza, mi, magyarok pedig évek óta alig eszünk pulykát, hiszen a fogyasztásunk nem haladja meg a 4 kilogramm/főt.

A nagy pulykatermelő országok növelték a termelést, s ez lenyomja az európai árakat. A hazai gazdaságok jelentős része nem fejlesztett, hiányzik az innováció és drágán termelnek. Ez a megállapítás egyébként más állattenyésztő ágazatokra is többé, kevésbé érvényes. Muzsek szerint strukturális reformra van szükség, le kell szorítani a termelési költségeket és növelni kell a magasabb hozzáadott értékű termékek arányát, valamint a lakosság körében népszerűbbé kell tenni a pulykahúst. (agrarszektor.hu)