Száguldanak az árak az euróövezetben
Novemberben rekordszintre gyorsult az infláció az euróövezetben elsősorban a továbbra is jelentősen emelkedő energiaárak miatt.
Az Európai Unió statisztikai hivatal, az Eurostat előzetes becslése alapján kedden közölte, hogy éves összehasonlításban 4,9 százalékra emelkedett az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) a 19 uniós országot tömörítő eurózónában.
Ilyen magas inflációt még nem jegyeztek fel 1997, az adat kezelésének kezdete óta az euróövezetben.
Az idén októberben 4,1 százalékot, szeptemberben 3,4 százalékot, augusztusban még 3,0 százalékot, júliusban 2,2 százalékot, júniusban 1,9 százalékot, májusban 2 százalékot, áprilisban 1,6 százalékot, márciusban 1,3 százalékot, januárban és februárban pedig egyaránt 0,9 százalékot mértek.
Az euróövezetben novemberben is az energiaárak emelkedtek a legnagyobb mértékben, 27,4 százalékkal az októberi 23,7 százalék után éves összevetésben. A szolgáltatások 2,7 százalékkal drágultak az októberi 2,1 százalék után, az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek pedig 2,2 százalékkal az októberi 1,9 százalékot követően.
Az energiaárakat nem számolva 2,5 százalékkal emelkedtek egy év alatt a fogyasztói árak novemberben az októberi 2 százalék után, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig 2,6 százalék volt az októberi 2 százalékot követően.
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben novemberben, miután októberben 0,8 százalékot mértek.
Éves összevetésben Litvániában (+9,3 százalék) és Észországban (+8,4 százalék) nőttek a legnagyobb mértékben a fogyasztói árak novemberben. A legkisebb drágulási ütemet Máltán (2,3 százalék) és Portugáliában (2,7 százalék) jegyezték fel.
A legnagyobb gazdaságok közül Németországban 6 százalékkal, Franciaországban 3,4 százalékkal, Olaszországban 4 százalékkal, Spanyolországban pedig 5,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak novemberben.
Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalékos legyen. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Rekordmagas élelmiszerárak Magyarországon: a diszkontláncok a helyzet nyertesei
Az elmúlt hónapokban folyamatosan emelkedett az élelmiszerek ára Magyarországon, amely…
Tovább olvasom >2025. január 1-jétől kötelező feltüntetni a diófélék és szárított gyümölcsök származási helyét
A jövő év elejétől bizonyos diófélék és szárított gyümölcsök csomagolásán…
Tovább olvasom >Folytatódhat jövőre a hitelezés fellendülése?
Akár még a 2021-es rekordévet is túlszárnyalhatja idén a lakossági…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >Decemberben alig változott a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával –felmérése szerint decemberben…
Tovább olvasom >Ünnepi fogások: bacon kuglóf, baconos sajttorta és szilveszteri kandírozott virslifalatkák
Sokszor egy-egy szokatlanabb hozzávaló, vagy akár maga a tálalás is…
Tovább olvasom >