Száguldanak az árak az euróövezetben
Novemberben rekordszintre gyorsult az infláció az euróövezetben elsősorban a továbbra is jelentősen emelkedő energiaárak miatt.
Az Európai Unió statisztikai hivatal, az Eurostat előzetes becslése alapján kedden közölte, hogy éves összehasonlításban 4,9 százalékra emelkedett az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) a 19 uniós országot tömörítő eurózónában.
Ilyen magas inflációt még nem jegyeztek fel 1997, az adat kezelésének kezdete óta az euróövezetben.
Az idén októberben 4,1 százalékot, szeptemberben 3,4 százalékot, augusztusban még 3,0 százalékot, júliusban 2,2 százalékot, júniusban 1,9 százalékot, májusban 2 százalékot, áprilisban 1,6 százalékot, márciusban 1,3 százalékot, januárban és februárban pedig egyaránt 0,9 százalékot mértek.
Az euróövezetben novemberben is az energiaárak emelkedtek a legnagyobb mértékben, 27,4 százalékkal az októberi 23,7 százalék után éves összevetésben. A szolgáltatások 2,7 százalékkal drágultak az októberi 2,1 százalék után, az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek pedig 2,2 százalékkal az októberi 1,9 százalékot követően.
Az energiaárakat nem számolva 2,5 százalékkal emelkedtek egy év alatt a fogyasztói árak novemberben az októberi 2 százalék után, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig 2,6 százalék volt az októberi 2 százalékot követően.
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben novemberben, miután októberben 0,8 százalékot mértek.
Éves összevetésben Litvániában (+9,3 százalék) és Észországban (+8,4 százalék) nőttek a legnagyobb mértékben a fogyasztói árak novemberben. A legkisebb drágulási ütemet Máltán (2,3 százalék) és Portugáliában (2,7 százalék) jegyezték fel.
A legnagyobb gazdaságok közül Németországban 6 százalékkal, Franciaországban 3,4 százalékkal, Olaszországban 4 százalékkal, Spanyolországban pedig 5,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak novemberben.
Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalékos legyen. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Az euróövezetben több mint kétéves csúcsra javult a fogyasztói hangulat áprilisban
Az euróövezetben a vártnál némileg kisebb mértékben, azonban így is…
Tovább olvasom >Hamarosan újabb élelmiszerár-emelkedés várható?
Az utóbbi hetekben némi enyhülés volt tapasztalható az élelmiszerek áremelkedése…
Tovább olvasom >Óvatosan, de tudatosan terveznek a hazai vállalkozások – VOSZ Barométer üzleti hangulatelemzés – 2024. I. negyedév
A bizonytalanság továbbra is erősen érezhető a hazai vállalkozások üzleti…
Tovább olvasom >További cikkeink
Tízből hat Z-generációs vásárlónak a felhasználói élmény és a megbízható értékelések a legfontosabbak
Több mint 75% vásárláskor az értékelésekre és az ügyfélszolgálatra támaszkodik…
Tovább olvasom >A francia szupermarketeknek tájékoztatniuk kell a vásárlókat a termékméret csökkentésről
Július 1-jétől a francia szupermarketeknek ún. „zsugorflációs”tájékoztatási kötelezettsége van, azaz…
Tovább olvasom >KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >