Stratégiai cél a természetes vizek halállományának fejlesztése

Fejlesztenünk kell természetes vizeink halállományát

Az agrártárca vezetője ismertette: négy év alatt 75 százalékkal nőtt a regisztrált horgászok száma, a 2018-as 440 ezerről 2021-re csaknem 777 ezerre. Nőttek a MOHOSZ bevételei is, miután a halgazdálkodás fő állami bevételét képező állami halász- és horgászjegy ellenértéke, illetve a fogási napló díja 2019-től közvetlenül a szervezethez került. Így a 2019-es 980 millió forintról 1,5 milliárd forint fölé emelkedtek a közvetlen bevételek – közölte.

Nagy István felidézte, hogy 2017-től a MOHOSZ hasznosítja a horgászatra alkalmas, állami tulajdonban lévő természetes vizeket, 2019-től pedig a horgászszövetség közfeladat-ellátó szervezetté vált.

A miniszter hangsúlyozta: a MOHOSZ saját bevételeinek kialakításán túl az agrártárca a halgazdálkodási ágazatba visszaforgatott központi költségvetési támogatásból a horgásztársadalomnak nyújtott szolgáltatások javítására is szánt forrásokat. Példaként említette, hogy a halgazdálkodásra jogosultak eszközparkjának fejlesztésére tavaly és tavalyelőtt összesen 220 millió forint jutott. Ennek a fejlesztésnek a koordinációja is a MOHOSZ közreműködésével valósult meg.

Elmondta:

a haltermelők és a rekreációs célú halgazdálkodási hasznosítók együttes érdekeit szolgálta az az egyedi intézkedés, amelynek keretében 2020-ban állami forrásból 800 millió forint értékben került magyar hal az állami tulajdonban lévő vizekbe. A halgazdálkodási vízterületek bővültek, ami jelzi, hogy folyamatosan nő az igény a halgazdálkodási hasznosításra és a hozzá kapcsolódó tevékenységek legalizálására

– hangsúlyozta Nagy István.

A miniszter kiemelte a természetes vizek és a bennük élő őshonos halállomány védelmét, valamint az inváziós fajok elleni védekezést. Jelezte, hogy az Agrárminisztérium közreműködik egyebek mellett a horgászturizmus fejlesztésére, népszerűsítésére vonatkozó stratégia kialakításában és megvalósításában is.

Nagy István kitért arra, hogy olyan aszály sújtja az országot, olyan alacsony a természetes vizek szintje, amire nagyon régen nem volt példa. Mint mondta, ez nagy kihívás a horgászok, halászok, haltermelők és minden gazdálkodó számára, meg kell ugyanakkor látni a lehetőséget is.

Magyarország nagyon komoly beruházásokra készül a vízvisszatartás és a vízgazdálkodás terén, olyan tározótavakat, vízfelületeket szeretnének létrehozni, amelyek lehetőségeket teremtenek a jövő haltermelői, horgászai számára is

– fogalmazott a miniszter.

Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke a sajtótájékoztatón egyebek mellett elmondta: a szektor a rendkívüli időszak ellenére egyértelműen tovább fejlődött, javultak a nyújtott ügyviteli és vízparti szolgáltatások, tovább gyarapodott az állami tulajdonú halgazdálkodási vízterületek halállománya, és egyre szebbek, rendezettebbek a vízpartok. A szolgáltatások minőségét a következő időszakban is szeretnék fenntartani, illetve fejleszteni.

A szervezet elnöke jelezte: az aszály és a háborús helyzet következményei kiemelten érintik az ágazatot, a következmények kezeléséhez a horgászok is hozzá fognak járulni.

A MOHOSZ elnöksége elkészítette a szövetség 2022-2024-es időszakra vonatkozó intézkedési tervét

– közölte Szűcs Lajos.

Dérer István, a MOHOSZ főigazgatója a többi között elmondta: a mintegy 1200 horgászszervezetbe tömörült mintegy 800 ezer regisztrált magyar horgász esetében az aktív korosztályok vannak többségben, és átlagon felül nő a gyerekek és a nők aránya. A több mint 2200 nyilvántartott halgazdálkodási vízterület 84 százaléka, mintegy 135 ezer hektár tartozik a szervezeti rendszerbe, köztük valamennyi jelentős állami tulajdonú természetes víz.

A vizeket, illetve a bennük élő, nemzeti kincsként elismert őshonos halállományt csaknem 2000 halőr védi, ők gondozzák a vízpartokat is. További több száz munkatárs dolgozik a MOHOSZ egységes, HORINFO elnevezésű informatikai ügyviteli rendszerének támogatásával a horgászok okmányokkal való kiszolgálásán

– ismertette.