Statisztikai helyzetjelentés a vendéglátásról I.

A cikk a Trade magazin 2024/8-9. lapszámában olvasható.

A 2023-as évről szóló helyzetjelentést – az előző évekhez hasonlóan – Zerényi Károly, az MVI elnöki tanácsadója állította össze hazai és nemzetközi adatok felhasználásával.

A turizmus a nemzetgazdaság egyik legnagyobb szektora, amelynek a bruttó kibocsátáson belüli részesedése – a 2022-es szatellitszámlák adatai alapján – a közvetlen és közvetett (multiplikátor) hatással együtt 8,8% volt, 1,3 százalékponttal kevesebb, mint 2019-ben. A turisztikai ágazatok (ideértve a vendéglátást is) GDP-hez való hozzájárulása 6,0% volt (2019-ben 6,4%), és az ágazatokban foglalkoztatottak létszáma közel 400 ezer főt tett ki. A turizmusra jellemző ágazatok közül a legtöbben továbbra is a vendéglátásban dolgoztak, a turisztikai foglalkoztatottak mintegy harmada, megközelítőleg 130-140 ezer munkavállaló.

Magyarországon a vendéglátóhelyek száma 2023 végén kevesebb mint 45 ezer volt, amely 2022-höz képest 2 ezerrel, 2019-hez viszonyítva pedig 6,4 ezerrel csökkent. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma 2,2 ezerrel (ebből az éttermek, büfék és gyorséttermek –1012, cukrászdák –132, az italüzletek, kávézók és zenés-táncos szórakozóhelyek –1049) volt kevesebb, mint 2022 végén. Ezzel szemben a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 150-nel nőtt egy év alatt. A vendéglátóüzleteken belül a kereskedelmi vendéglátóhelyek aránya 84, a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyeké pedig 16% volt 2023. december 31-én.

A vendéglátóhelyek üzemeltetésében az önálló vállalkozók szerepvállalása szintén csökkent, 2023 végén a vendéglátóüzleteknek mintegy 30%-át üzemeltették önálló vállalkozók, míg egy évtizeddel korábban ez az arány közel 40%-os volt.

Forgalmi adatok

2022-ben a vendéglátóhelyek folyó áron 1921 milliárd forint bruttó forgalmat értek el, 46%-kal többet az egy évvel korábbi, alacsony bázisnál. A koronavírus-járvány előtti, 2019-es évben a vendéglátóhelyi forgalom 1465 milliárd forint volt.

Az előzetes adatok alapján 2023-ban a vendéglátóhelyek bruttó forgalma (folyó áron) 2326 milliárd forint volt, amely – az árszínvonal jelentős emelkedése mellett – 21%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A 2023-as forgalom 90%-át, 2084 milliárd forintot a kereskedelmi vendéglátás, a fennmaradó 242 milliárd forintot a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátás adta.

A kereskedelmi vendéglátóhelyek bruttó forgalma (folyó áron) 21%-kal, a munkahelyi, rendezvényi vendéglátás és közétkeztetés forgalma pedig 18%-kal volt több, mint 2022-ben.

A vendéglátásban a fogyasztói árak 2023-ban – a gazdasági nehézségek közepette – 24,6%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, amely 7,0 százalékponttal meghaladta az átlagos fogyasztói árindexet (117,6%). A vendéglátóhelyi forgalom volumene 2022-höz képest 1,8, a járvány előtti, 2019. évitől 5,3%-kal maradt el. A kereskedelmi vendéglátás volumene 6,4%-kal kevesebb, a munkahelyi vendéglátásé viszont 5,2%-kal volt több, mint 2019-ben.

A koronavírus-járvány első hulláma alatt a kereskedelmi és a munkahelyi vendéglátás forgalma 75%-kal esett vissza 2020 áprilisában az előző év azonos hónapjához képest. A második hullám berobbanását követő korlátozások miatt a kereskedelmi vendéglátóüzletek forgalma – 2020 novembere és 2021 áprilisa között – átlagosan 50%-kal csökkent a 2019. év azonos időszakához képest. A munkahelyi vendéglátóhelyeket kevésbé érintették az újabb járványhullámmal bevezetett korlátozások, ezért kisebb visszaesést szenvedtek el. A korlátozások feloldásával 2022 első felében a kereskedelmi vendéglátás volumene megközelítette a járvány előtti szintet, de ez a folyamat az energiaválság és a bizonytalan gazdasági környezet hatására lelassult. 2023-ban a fogyasztás általános csökkenése miatt az ágazati szintű vendéglátóhelyi forgalom az év nagy részében elmaradt az egy évvel korábbitól. //