Statisztikai helyzetjelentés 2025

A cikk a Trade magazin 2025/8-9. lapszámában olvasható.

Zerényi Károly
elnöki tanácsadó
MVI

A 2024-es évről szóló helyzetjelentést – az előző évekhez hasonlóan – Zerényi Károly, az MVI elnöki tanácsadója állította össze hazai és nemzetközi adatok felhasználásával.

A turizmus a nemzetgazdaság egyik legnagyobb szektora, amelynek a nemzetgazdaság bruttó kibocsátásán belüli részesedése – a 2023-as év adatai alapján – a közvetlen és közvetett (multiplikátor) hatással együtt 9,3% volt, 0,8 százalékponttal kisebb, mint 2019-ben. A turisztikai ágazatok (ideértve a vendéglátást is) 6,3%-kal járultak hozzá a nemzetgazdasági kibocsátáshoz (2019-ben 6,4%), és az ágazatokban foglalkoztatottak létszáma 422 ezer főt tett ki. A turizmusra jellemző ágazatok közül a legtöbben továbbra is a vendéglátásban dolgoztak, a turisztikai foglalkoztatottak mintegy harmada, megközelítőleg 130-140 ezer munkavállaló.

Az elmúlt időszakot tekintve a foglalkoztatottak száma 2021 I. negyedévében volt a legalacsonyabb (143,3 ezer fő), amikor több mint 50 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint a járvány előtti, 2019-es év azonos negyedévében.

A vendéglátó hálózat

Magyarországon a vendéglátóhelyek száma 2024 végén 43,6 ezer volt, amely az egy évvel korábbihoz képest 1,3 ezerrel, 2019-hez viszonyítva 7,8 ezerrel csökkent. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma 1,0 ezerrel (ebből az éttermek, büfék és gyorséttermek –377, cukrászdák –47, az italüzletek, kávézók és zenés-táncos szórakozóhelyek –577) volt kevesebb, mint 2023 végén. A munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 328-cal fogyott egy év alatt. A vendéglátóüzleteken belül a kereskedelmi vendéglátóhelyek aránya 84% volt 2024. december 31-én.

2021. január 1-jétől valamennyi vendéglátóüzletet be kell jelenteni a 210/2009-es Korm. rendeletben meghatározott vendéglátóhelyi üzlettípusok valamelyikébe. Ehhez igazodik a vendéglátóhelyek NTAK-s regisztrációja, illetve a 2023. július 1-jétől bevezetett adatszolgáltatás is.

A vendéglátóhelyek területi eloszlása 2024-ben az üzletszámcsökkenés ellenére érdemben nem változott, a korábbi évekhez hasonlóan a vendéglátóüzletek 30%-a (13,2 ezer egység) a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország régióban összpontosult. Minden ötödik vendéglátóüzlet a fővárosban található, amelyek 89%-át a kereskedelmi vendéglátóhelyek adták.

2024 végén a vendéglátóhelyek száma összességében 15%-kal volt kevesebb a járvány előtti, 2019. évihez képest.

2024-ben 10 ezer lakosra 45 vendéglátóhely jutott, 7-tel kevesebb, mint 2019-ben. Népességarányosan a legtöbb vendéglátóüzlet a Balaton körüli vármegyékben (Zala, Veszprém és Somogy) található 62, 69, illetve 72 darab, a legkevesebb pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegyében 27, illetve 32 darab. A legnagyobb visszaesés Somogyban következett be, 82-ről 72-re csökkent a fajlagos üzletszám 2019-hez képest.

A vendéglátóhelyek üzemeltetésében az önálló vállalkozók szerepvállalása tovább csökkent, 2024 végén a vendéglátóüzletek 29%-át üzemeltették önálló vállalkozók, míg egy évtizeddel korábban ez az arány közel 40%-os volt.

Munkaerőhiány

Az ágazati munkaerőhiány nagysága részben az üres álláshelyek számával és arányával mérhető. A koronavírus-járványhoz kapcsolódóan bevezetett korlátozások miatt átmenetileg csökkent az üres álláshelyek száma és aránya a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén, majd a gazdaság újraindulásával 2021-ben ismét emelkedett a munkaerőhiány. 2022 második felétől a gazdasági nehézségek és az üzletbezárások hatására tendenciájában mérséklődött az üres álláshelyek száma és aránya a szektorban, azonban a kedvezőtlen demográfiai folyamatok következtében várhatóan az egyik legnagyobb kihívás továbbra is a zsugorodó munkaerő-állomány lesz. //