Magazin: Stabil nyerstej-árak, csökkenő eredmények

Harcz Zoltán
ügyvezető igazgató
Tej Terméktanács

Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója tájékoztatása szerint Magyarország tejtermelése a 2010–2011-es évek átlagához képest (1653 millió liter) 2017–2018. évekre mintegy 15%-ot emelkedett (1906 millió liter). Miközben a nyerstej- (AKI-NAIK által mért) felvásárlási árak lassan 3 éve, stabilan 90–101 Ft/kg között mozognak idehaza, a tejtermelési költségek dinamikusan és folyamatosan emelkednek. A KSH adatai szerint a tejtermékgyártás összes 2017. évi nettó árbevétele (285 Mrd Ft) 2018-ra 294 Mrd Ft-ra, 3%-kal emelkedett.

– 2017. és 2018. vonatkozásában csak a 11 legnagyobb hazai tejfeldolgozó pénzügyi eredményeit vizsgálva azt látjuk, hogy árbevételük 4%-kal emelkedett, azonban az adózott eredményük 28%-ot csökkent. Ez a 2018-as eredménycsökkenés egyrészt abból fakad, hogy ezeket a vállalatokat is érinti a munkabérek folyamatos és jelentős növekedése, valamint az energiaárak emelkedése. Másrészt pedig, leginkább az a tény, hogy a 2016–2017-es tejár/alapanyagár növekedését csak részben tudták érvényesíteni az eladási áraikban, annak ellenére, hogy ehhez a bővülő fogyasztás és a háztartások vásárlóerejének erősödése ebben az időszakban jó külső körülményeket adhatott volna – fejti ki Harcz Zoltán.

A fejlesztések hiánya csökkenti a versenyképességet

Az ügyvezető igazgatótól megtudjuk, hogy a tejágazat piaci kilátásai 2019 őszén továbbra is pozitívak, a világpiaci helyzet kiegyensúlyozottnak tekinthető. Ennek ellenére a Brexit, egyéb geopolitikai bizonytalanságok (pl. USA-pótvámok), valamint az EU-s szempontból esetlegesen rosszabbodó kereskedelmi konfliktusok (pl. Kína–USA) gyengíthetik ezt a pozitív képet. Kiemeli: az EU-s tejpiac csak akkor maradhat egyensúlyban, ha közép- és hosszú távon fennmaradnak, illetve tovább erősödnek az exportlehetőségek.

– A magyarországi tejtermelés a genetikai háttér, a termelési paraméterek vonatkozásában élen jár, tenyésztési és tenyésztésszervezési szempontból a tehénállomány jól kézben tartott. A hazai tejhozam meghaladja az EU-28 átlagát. Az intenzív tejtermelés koncentrált üzemekben, magas szakmai színvonal mellett folyik, kiváló alapokat teremtve a minőségi tejtermeléshez. A hazai tejtermelők termeléstechnológiai (trágyakezelés, takarmányozás stb.) háttere az elmúlt 10-15 évben jelentős részben megújult.

A Tej Terméktanács első embere úgy látja, hogy a hazai tejfeldolgozó vállalatok jelentős technológiai lemaradásban vannak uniós (és regionális) versenytársaikhoz képest. A feldolgozóiparban elmaradt fejlesztések hiánya az ilyen kritikus piaci helyzetekben komoly mértékben csökkenti a versenyképességünket a nyugati tagországokból dömpingáron érkező tejtermékekkel szemben.

– A társadalmi mozgalmak és elvárások erősödése és a fogyasztói preferenciák változása miatt egyre nagyobb jelentőséget kapnak az olyan termékfejlesztési irányok, mint a laktózmentesség, a cukortartalom-csökkentés, funkcionalitás, hozzáadott érték növelése, fenntarthatósági szempontok és a GMO-mentes tejtermékek – vázolja Harcz Zoltán.

Egyre több kis üzem nyílik

Az ágazat előtt álló feladatokra rátérve megemlíti, hogy a magyar tejtermelésnek a termelési kapacitás megtartására, a termelői likviditás fenntartására és a jövedelemszerzés megőrzésére kell koncentrálnia. A tejipari vállalkozások számára a hazai piaci pozícióik megtartása és az exportpiacok megőrzése és fejlesztése szempontjából a technológia és a logisztika fejlesztése jelenti a versenyképesség alapját.

– A túlnyomórészt belföldi piacra gyártó hazai feldolgozók jövőképét árnyalja, hogy hazánkban a (tej) feldolgozóiparban egy fokozatos és lassú konszolidáció helyett – amely a versenyképes vállalkozások méretgazdaságosságát és így piaci esélyeit is javíthatná – egy ellenkező trend figyelhető meg. Egyre nyílnak a kisebb tejfeldolgozó üzemek az adott méretű hazai piacon. Bízunk benne, hogy közülük egyrészt egyre többen olyan speciális helyi kézműves tejtermékeket állítanak majd elő, ahol a jövedelmezőség kedvezőbb, másrészt olyan alaptermékeket gyártanak, ahol még nagy az import aránya, így nem a már meglévő hazai piaci szereplők rovására történik a fejlesztés – mondja Harcz Zoltán.