Sörevolúció

Dr. Kántor Sándor
igazgató
Magyar Sörgyártók
Szövetsége

A 2025-ös év a magyar sörpiac számára nem várt módon nehéz évnek bizonyult. Az első tíz hónap adatai alapján a belföldi forgalom 10%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Bár még hátravan november és december, ezek hagyományosan gyengébb hónapok, így az iparágban az év végére is hasonló mértékű visszaesésre számítanak.

A belföldi forgalom csökkenése mellett ugyanakkor az export erősödött: az idei évben több, mint másfélszerese volt a tavalyinak, így a magyar gyártási kapacitás mindössze 5%-kal marad el a tavalyi szinttől.

A visszaesés több tényező eredménye. Az idei évben a söröknél kisebb mértékű a drágulás, mint az élelmiszereké általában, de ez is elég volt ahhoz, hogy érezhetően visszavesse a keresletet. Emellett trend lett az egészségtudatoság is: sokan kevesebbet isznak, de jobb minőségű, prémium termékeket választanak, vagy teljes egészében tartózkodnak az alkoholtól.

A 10%-os visszaesésben szerepet játszott a DRS-rendszer bevezetése is. Az 50 forintos visszaváltási díj sok vásárló számára árnövelésként érződik, emellett a visszaváltás kényelmetlensége is érzékelhetően csökkenti a vásárlókedvet.

Európa-szerte hasonló folyamatok figyelhetők meg: a legtöbb országban 5–10% közötti a sörfogyasztás visszaesése, kivétel idén talán csak Svédország lehet, ahol 2-3%-os növekedést mértek. A legnagyobb csökkenés Lengyelországban és Németországban tapasztalható, ahol mindkét piacon egy-egy magyarországnyi termelés mennyisége tűnt el a piaci kereslet oldalán.

A sörpiac hazai szerkezetében több változás is történt. Az egyik legfontosabb fejlemény, hogy több mint tízévnyi folyamatos csökkenés után az újratölthető palackok forgalma idén várhatóan először nőni fog. Tavaly már megállt a csökkenés, de az idei növekedéssel már a forgalom 15%-át adhatja. A piac továbbra is a dobozos sörökre épül, amelyek aránya közel 70%. A hordós sörök megtartották 8%-os részesedésüket, az egyutas üvegpalackok 5%-ot képviselnek, a PET-palackos kiszerelés pedig 2%-ot – ez utóbbi már marginális, kifutó kategóriának számít, kizárólag a „gazdaságos” kategóriájú sörök hordozója.

A teljes forgalomból a prémium kategória egyharmadot képvisel, az alaptermékek 50%-ot, a fennmaradó rész pedig a saját márkás, alkoholmentes és radler típusú termékekből áll.

A vendéglátásban értékesített mennyiség a teljes forgalom 20%-át adja, hasonlóan a tavalyi évhez. Ez az arány a pandémia előtt még 30% volt; a csökkenő adatok itt persze inkább a vendéglátás jelenlegi helyzetét tükrözik, mint a söriparét.

Az alkoholmentes sörök forgalma folyamatosan nő, ami egyaránt köszönhető az egészségtudatos fogyasztói attitűd elterjedésének, a technológiai fejlődésnek és az aktuális igényekre gyorsan reagáló termékfejlesztéseknek. Az alkoholmentes termékek ma már kiegyensúlyozott ízvilágú italok, és a fogyasztók is egyre szívesebben választják őket. A kiskereskedelemben az ízesített, a vendéglátásban az ízesítetlen változatok a népszerűbbek.

Idén megjelentek a funkcionális alkoholmentes sörök is, például koffeines, frissítő hatású vagy hidratáló változatok.

A magyar sörpiacon a verseny erős. A kisüzemi sörök megváltoztatták a fogyasztók szemléletét, ami ösztönözte a nagy gyártókat is: hasonló minőséget kell kínálniuk, de elérhetőbb áron.

Így folytatódik Magyarországon a prémiumizáció, amit a következő évben az iparág további fejlesztésekkel egészít ki, elsősorban az alkoholmentes termékek területén. Az új receptek és új termékek megjelenése jövőre felgyorsulhat, ami új lendületet adhat a hazai sörpiac számára.