Magazin: Sörben utaztunk!

Az MVI által szervezett szokásos éves gasztronómiai kirándulás – immáron a hatodik – résztvevői ezúttal nem nyugat felé vették az irányt: idén Csehország volt az úti cél, egy egészen különleges németországi kitérővel.

Start hajnalban, irány Pilzen, és persze még néhány stabil és néhány alternatív célpont – ez volt a „szigorú” útiterv, merthogy ennél merevebb programot szervezni aligha lehet ezekre a jó hangulatú, változatos, különböző helyről érkező szakmabelit összekovácsoló gasztrotúrákra. Ahogy korábban többször is leírtuk, a kirándulásokra bárki jelentkezhet, ennek ellenére a csoport kétharmada „törzsutas”.

A színes társaságban mindig ott vannak a hazai vendéglátás és a „rokon” szakmák képviselői, a múlt és a jelen sikeres vállalkozói, a szakma legendás figurái, illetve egy jól ismert budapesti étteremlánc senior szakácsainak egyre bővülő csapata. A gasztronómiai élmény permanens, hiszen útközben is gyakran folyamatosan járnak körbe a finom falatok és italok, a „konyhai” sztorikból könyvnyit lehetne gyűjteni.

Az első állomás a cseh–szlovák–osztrák határon álló valticei kastély volt, a Liechtenstein hercegi család első számú rezidenciája. A kastélyokban amúgy sem szűkölködő Csehország egyik legszebb épületegyüttesében magyar nyelvű idegenvezetés mellett megcsodálhattuk az egyedülálló, XIX. századi Kínai Szalont, végigsétálhattunk az óriási gazdagságot tükröző hercegi lakosztályokon – látszik, hogy nem féltek a szomszéd jičíni erdőben zsiványkodó Rumcájsztól!

Megpihentünk a kastély borospincéjében, ahol rövid körséta, majd egy borkóstoló után képet kaptunk a cseh és a magyar borkészítés és a termékek különbözőségéről. A minden hivalkodástól mentes pincészet vezetője szenvedélyesen mutatta be a környék szőlőiből készült északi iskolázású italokat.

Utunk innen a hlinskói Tatramléko tejüzembe vezetett, amely gigantikus nagysága ellenére is viszonylag jól illeszkedik a tájba; méreteit leginkább adatokkal tudjuk illusztrálni: napi 10-30 ezer liter tejet hoznak be ide 110 gyújtópontból, és 275 munkatárs évente 200 millió liter tejet dolgoz fel, éves forgalma 120 millió euró. Ha az üzleti léptékekről ez valakinek keveset mondana, azt talán meggyőzi a tény: még az egyik hazai diszkontlánc egyes saját márkás tejtermékei is itt készülnek. A hagyományos termékek gyártása és csomagolása mellett tanúi lehettünk annak is, hogyan készül a tej- és a fagylaltpor, a sűrített tej, a karamell- és kakaókrém.

A csoport az innen nem messze fekvő Humpolecben szállt meg, ahol a jó alvást egy vacsora előtti sörgyárlátogatás is segítette. Itt készül ugyanis a nálunk is kapható, csatosüvegjeiről is jól ismert Bernard sör – így aztán a látogatás megszervezésében segített is a márka hazai importőre, a Liquid Gold Kft. Aki itthon nem próbálta volna: a Bernard sörök gyártásának érdekessége, hogy nem pasztörizálják őket, ehelyett mikrobiológiai szűrést használnak a megfelelő eltarthatóság eléréséhez. Az utóerjesztéshez fekvő tartályokat használnak, amelyekben 4 fokon, a cseh pils típus tradícióinak megfelelő idő alatt készül el az ital. A gyár hangulatos kis sörözőjében nemcsak a csapon lévő három klasszikust – világost, vöröset, barnát – kóstoltuk oda-vissza végig, de kipróbáltuk a cseheknél ugyancsak a sörforradalom jegyében készülő IPA-t. //

(Következő számunkban folytatjuk).