Sok sót tartalmaznak és drágák az új generációs növényi alapú húsok
Míg a növényi alapú húshelyettesítők nagy többsége a hússal szemben jelentősen csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást és a vízfelhasználást, jellemzően drágábbak – állapítja meg jelentésében a brit jótékonysági szervezet, a The Food Foundation.
A cikk a Trade magazin 2024/10. lapszámában olvasható.
A „Rethinking Plant-Based Meat Alternatives” címet viselő jelentés a legszélesebb körben fogyasztott hústípusokat veti össze az Egyesült Királyságban kapható növényi húshelyettesítők három kategóriájával: 1. az „új generációs” feldolgozott növényi fehérje alternatívákkal” (Beyond Meat, THIS, Quorn, Linda MacCartney, Vivera és a Tesco saját márkás termékei), 2. az olyan húsként fogyasztott növényi alapú hagyományos feldolgozott élelmiszerekkel, mint a tofu, tempeh, seitan, illetve 3. az olyan legkevésbé feldolgozott növényi fehérje alternatívákkal, mint a bab vagy a gabonafélék.
A jelentés szerint a három növényi kategória kevesebb kalóriát, telített zsírt és több élelmi rostot tartalmaz általában, mint a hústermékek.
Az új generációs feldolgozott fehérje alternatívákban viszont 18%-kal több a só, ami háromszor több, mint a hagyományos feldolgozott alternatívákban, például a tofuban megtalálható.
Miközben az érdekvédelmi szervezetek arra szólították fel a politikai döntéshozókat, hogy segítsenek katalizálni az inkább a növényekre támaszkodó étrendre való átállást, a tanulmányból kiderül, hogy az új generációs csomagolt húsalternatívák 100 grammonként 73%-kal, míg az olyan alapanyagok, mint a tempeh és a tofu 38%-kal drágábbak, mint a hús.
Táplálkozási szempontból a növényi eredetű húsalternatívák nem tartalmaznak ugyanolyan mennyiségű fehérjét, mint a hagyományos húsok – igaz, az Egyesült Királyság lakossága nem is szenved fehérjehiányban a jelentés szerint. A The Food Foundation azonban azt állítja, hogy a feldolgozott vegán húshelyettesítőknek csak az egyharmada tartalmaz hozzáadott vasat és B12-vitamint, noha azok a hagyományos húsban megtalálhatók.
Így a növényi alapú élelmiszeriparra hárul az a feladat, hogy a termékek receptúráit úgy alakítsa át, hogy azokba beépíti a kulcsfontosságú ásványi anyagokat és vitaminokat, és csökkenti a magas nátriumszintet. //
Kapcsolódó cikkeink
Lendületet vett a növényi alapú élelmiszerek eladása Európában
Lendületesen ível felfelé a növényi alapú élelmiszerek forgalma Európában, mely…
Tovább olvasom >2025. január 1-jétől kötelező feltüntetni a diófélék és szárított gyümölcsök származási helyét
A jövő év elejétől bizonyos diófélék és szárított gyümölcsök csomagolásán…
Tovább olvasom >Vegetáriánus szakácsképzés indul jövőre Ausztriában
2025 elején a vegetáriánus gasztronómiára szakosodott szakácsképzés indul Ausztriában. Bár a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Master Good, Nestlé Hungária, Tesco Magyarország az idei győztes sorrend
A Trade magazin idén másodszor hirdette meg a Karácsonyi tv-reklámok…
Tovább olvasom >Átadásra kerültek a CO-OP Star idei Ezüstfenyő és Ezüstcsillag díjai
Ahogy minden évben karácsony előtt, úgy idén is, december közepén…
Tovább olvasom >Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >