Saját márkák rangsora és rekordjai

Magyarországon minden eddiginél nagyobb a kereskedelmi márkák immár 34 százalékos piaci részesedése, mennyiséget tekintve. Többek között ezt tartalmazza az amszterdami székhelyű PLMA (Saját Márkák Marketing Szövetsége) 2018-as évkönyve.

Várható nálunk, hogy a saját márkák részaránya tovább emelkedik. Ugyanis a diszkont csatorna forgalma olyannyira növekszik, hogy múlt évben az élelmiszer-kereskedelem csatornáinak bevétel szerinti rangsorában átvette az első helyet az évtizedek óta vezető hipermarkettől.

Kiemeli a PLMA évkönyve, hogy „a kereskedelmi márkák továbbra is egyre népszerűbbek Európában”. A Nielsen legutóbbi adatai azt mutatják, hogy 2017-ben a saját márkák eladásai tizenkilenc vizsgált ország közül tizenkettőben növekedtek. Piaci részesedésük pedig mennyiséget tekintve eléri vagy meghaladja a 30 százalékot tizenhét országban.

Európa legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi piacán, Németországban minden idők ottani rekord szintű részarányát érték el a kereskedelmi márkák mennyiség szempontjából; 45 százalékot. Érthetően, hisz a kemény diszkont szülőhazájában az Aldi, Lidl, Netto és Penny Market saját márkás termékei gondoskodnak a nagy volumenről.

Hazánk mellett a kutatók az adott országban eddigi legnagyobb részarányt regisztrálták öt további országban: Belgium, Hollandia, Norvégia, Svédország és Törökország.

Közép- és Kelet-Európában a visegrádi négyek között nálunk legerősebb a saját márkák pozíciója; Szlovákiában egy százalékponttal kisebb, 33 százalék a piaci részesedésük, aztán Lengyelország következik 32, majd Csehország 30 százalékkal.

Olyan országokban is erősödött a kereskedelmi márkák helyzete, ahol már jelentős mértékben elterjedtek: Németország mellett említik Belgiumot, az Egyesült Királyságot és Portugáliát, ahol részarányuk meghaladja a 40 százalékot. Az Egyesült Királyságban a német diszkontok ottani terjeszkedésére úgy is reagálnak a szupermarketek, hogy sokat fektetnek saját márkáikba; amelyek részesedése 40 százalék felett mozog azóta, hogy a Nielsen 1997-ben elkezdte összeállítani az adatokat a PLMA számára.

Az adatok mellett a PLMA mint lobby szervezet hangsúlyozza az előnyöket is: „Fogyasztók számára a saját márka választást kínál és azt a lehetőséget, hogy rendszeresen vásárolhassanak magas minőségű élelmiszereket, valamint non food termékeket, amelyek összetétele ugyanolyan vagy jobb, mint a gyártói márkáké. Azon kívül a kereskedelmi vállalat neve vagy logója a csomagoláson biztosítja a fogyasztót arról, hogy a termék megfelel a cég minőségi sztenderdjeinek.”. //