RSM: további járulékcsökkentésre lenne szükség a versenyképesség növeléséhez

A visegrádi országokkal összevetve a hazai vállalatok a foglalkoztatásra rakodó adó- és járulékterhek terén még mindig hátrányos helyzetben vannak, további csökkentésre lenne szükség – állapítja meg elemzésében az RSM Hungary.

A pénzügyi tanácsadó cég szerint a munkaerőpiaci versenyképesség költségoldalát jól jellemzi a minimálbér és az átlagbér összegének alakulása, és a bérekre rakódó közterhek mértéke.
A minimálbér az elmúlt 10 évben jelentősen nőtt a régióban: a szlovákok több mint megduplázták 2006-os szintjüket, Lengyelországban közel 90, Magyarországon 60 százalékos minimálbér-növekedés valósult meg, míg a csehek 31 százalékot emeltek ez idő alatt. Ennek megfelelően a minimálbérszintek régióbeli sorrendje is átalakult; 2016 végére Lengyelország (417 euró) az élre tört, Szlovákia (405 euró) felzárkózott mellé, Magyarország (350 euró) az utolsó helyre szorult, Csehország (365 euró) is inkább hozzá állt közel.
Emellett az adóék – amely azt mutatja meg, hogy a cégek által kifizetett bruttó bérköltség mekkora hányada kerül az államkasszába az adók és járulékok révén – régiós alakulása Magyarország számára szintén kedvezőtlen képet mutat. Míg Lengyelországban 35,78 százalék, Szlovákiában 41,49 százalék, Csehországban 42,97 százalék volt 2016-ban az adóék, Magyarországon 48,25 százalék.
„A 6 évre megtervezett magyar járulékcsökkentési pályát figyelembe véve a 2022-re elérhető 41,4 százalékos adóék szintjével – ha időközben a visegrádi országok egyike sem változtat – éppen a cseh szint alá kerülhetünk, de a lengyel terhektől még mindig 6 százalékpont választ majd el bennünket. Az adóék további csökkentésére, további járulékcsökkentésre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar foglalkoztatói terhek versenyképesebbek legyenek” – hangsúlyozza Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary vezérigazgatója a cég közleményében.
A bérszintek növekedése nem csak a minimálbér szintjén jelenik meg, a munkaerőhiány miatt emelkedik a bérnyomás, amelyet a magyar tulajdonú, átlagosan kevésbé termelékeny cégek bírnak kevésbé kigazdálkodni. A 2017. évi 127 500 forint minimálbér kifizetése a munkáltatónak 157 463 forintba kerül, amiből 84 788 forint jut el nettó fizetésként a munkavállalóhoz. A bruttó 274 300 forintos átlagbér esetén a munkáltató összköltsége 338 771 forint, amiből 182 410 forintot kap meg egy dolgozó.
Az elemzés szerint, ha Magyarország a szlovák, cseh szintre szeretné azonnal levinni a foglalkoztatás költségeinek terheit, mindez hozzávetőlegesen mintegy nettó 600 milliárd forintos terhet jelentene összességében.
A juttatási programok kiegészítői lehetnek egy versenyképes bérezésnek, a munkáltatók számára azonban a legfontosabb kérdés az állandó költséget jelentő, bértömegre rakódó járulékok csökkentése. Munkáltatói szemmel ez a tétel fontosabb, mint a személyi jövedelemadó kulcsának mérséklése – írja elemzésében a tanácsadó cég. (MTI)