Rizsválság Kambodzsában
Komoly gondokkal küzd a rizstermelés Kambodzsában, mely egyben a távol-keleti ország egyik legfontosabb gazdasági szegmense – írja az Asia Times összeállítása nyomán az origo.
A rizs Kambodzsa alapvető mezőgazdasági növénye, a rizstermelés a vidékies agrárország egyik húzóágazata.
Az egyik komoly gond a szélsőséges időjárás. Az agrárminisztérium már tavaly figyelmeztette a gazdálkodókat, hogy az akkori száraz évszakban (mely általában áprilisig tart), az időjárási körülmények miatt valószínűleg csökkeni fog a palántázható mennyiség. A földeket ugyanis mind gyakrabban és kiszámíthatatlanabbul érik áradások, váltakozva az aszályokkal, és ezek a kilengések nehezítik a mezőgazdasági munkavégzést, és a várható betakarítható mennyiséget is csökkentik.
Ez az egész mezőgazdaságot érzékenyen érinti, mert annak a rizstermelés adja legnagyobb hányadát. A teljes szektorban 3 millió dolgozik Kambodzsa 15 millió munkavállalójából, teljesítménye pedig a 2018-as adatok szerint, az ország GDP-jének ötöde.
A másik rizságazati probléma viszont éppen a szállított mennyiséggel függ össze. A kambodzsai rizs legnagyobb exportpiaca ugyanis az EU, legalábbis eddig az volt. Az EU viszont a közelmúltban vámokat vetett ki az onnan érkező rizsre, ami miatt a 2018-ban szállított 300 ezer tonna rizs helyett 2019-ben már csak nagyjából 200 ezer tonna érkezett abból Európába. Az exportkiesést némileg ellensúlyozza Kína nagyvonalúsága, mely politikai értelemben amúgy is Kambodzsa legfőbb szövetségese. Így amikor tavaly év elején az EU-s tarifák hatályba léptek, Peking ígéretet tett arra, hogy Kína 2019-ben 400 ezer tonna rizst vásárol az előző évi 300 ezer tonna helyett.
Csakhogy Kambodzsa ezt nem tudta teljesíteni: 2019-ben 248.100 tonna hántolt rizst küldtek Kínába az agrárminisztérium adatai szerint, ami jócskán elmaradt a Kína által befogadásra ígért mennyiségtől. Ez azt vetíti előre, hogy 2020-ban sem sikerül majd elérni a kvótamennyiséget (2018-ban csak 170 ezer tonna volt a Kínába irányuló rizsexport mennyisége).
Ráadásul, úgy tűnik, Kínába szállítani rizst jóval kevésbé éri meg, mint az EU-ba: a hivatalos adatok szerint, tavaly a szállítmányok értéke 501 millió dollárt (mintegy 150 milliárd forint) ért el, ami 4,3 százalékos csökkenés a korábbiakhoz képest. A termelők pedig arról panaszkodnak, hogy még a magasabb minőséget képviselő árujukért is jóval kevesebb pénzt kapnak, mint korábban. Most 1 kilogramm hosszúszemű rizs ára 700 riel (kb. 58 forint) körül mozog, ami fele a korábbi árnak. (origo)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
Cégtrend 2024-ben: pozitívabb félév, de még mindig negatív üzenet
Az elmúlt öt év legalacsonyabb cégszámát idén júniusban regisztrálták. Az…
Tovább olvasom >A Magyar Marketing Szövetség a szakma utánpótlásáért
A Magyar Marketing Szövetség aktívan tesz a szakma jövőjéért, ezért…
Tovább olvasom >Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >