Rizsválság Kambodzsában
Komoly gondokkal küzd a rizstermelés Kambodzsában, mely egyben a távol-keleti ország egyik legfontosabb gazdasági szegmense – írja az Asia Times összeállítása nyomán az origo.
A rizs Kambodzsa alapvető mezőgazdasági növénye, a rizstermelés a vidékies agrárország egyik húzóágazata.
Az egyik komoly gond a szélsőséges időjárás. Az agrárminisztérium már tavaly figyelmeztette a gazdálkodókat, hogy az akkori száraz évszakban (mely általában áprilisig tart), az időjárási körülmények miatt valószínűleg csökkeni fog a palántázható mennyiség. A földeket ugyanis mind gyakrabban és kiszámíthatatlanabbul érik áradások, váltakozva az aszályokkal, és ezek a kilengések nehezítik a mezőgazdasági munkavégzést, és a várható betakarítható mennyiséget is csökkentik.
Ez az egész mezőgazdaságot érzékenyen érinti, mert annak a rizstermelés adja legnagyobb hányadát. A teljes szektorban 3 millió dolgozik Kambodzsa 15 millió munkavállalójából, teljesítménye pedig a 2018-as adatok szerint, az ország GDP-jének ötöde.
A másik rizságazati probléma viszont éppen a szállított mennyiséggel függ össze. A kambodzsai rizs legnagyobb exportpiaca ugyanis az EU, legalábbis eddig az volt. Az EU viszont a közelmúltban vámokat vetett ki az onnan érkező rizsre, ami miatt a 2018-ban szállított 300 ezer tonna rizs helyett 2019-ben már csak nagyjából 200 ezer tonna érkezett abból Európába. Az exportkiesést némileg ellensúlyozza Kína nagyvonalúsága, mely politikai értelemben amúgy is Kambodzsa legfőbb szövetségese. Így amikor tavaly év elején az EU-s tarifák hatályba léptek, Peking ígéretet tett arra, hogy Kína 2019-ben 400 ezer tonna rizst vásárol az előző évi 300 ezer tonna helyett.
Csakhogy Kambodzsa ezt nem tudta teljesíteni: 2019-ben 248.100 tonna hántolt rizst küldtek Kínába az agrárminisztérium adatai szerint, ami jócskán elmaradt a Kína által befogadásra ígért mennyiségtől. Ez azt vetíti előre, hogy 2020-ban sem sikerül majd elérni a kvótamennyiséget (2018-ban csak 170 ezer tonna volt a Kínába irányuló rizsexport mennyisége).
Ráadásul, úgy tűnik, Kínába szállítani rizst jóval kevésbé éri meg, mint az EU-ba: a hivatalos adatok szerint, tavaly a szállítmányok értéke 501 millió dollárt (mintegy 150 milliárd forint) ért el, ami 4,3 százalékos csökkenés a korábbiakhoz képest. A termelők pedig arról panaszkodnak, hogy még a magasabb minőséget képviselő árujukért is jóval kevesebb pénzt kapnak, mint korábban. Most 1 kilogramm hosszúszemű rizs ára 700 riel (kb. 58 forint) körül mozog, ami fele a korábbi árnak. (origo)
Kapcsolódó cikkeink
Agrártámogatások: akár több évre is előfinanszírozást nyújt az MBH Bank
Tovább bővítette a mezőgazdasági támogatások előfinanszírozásának lehetőségeit az MBH Bank.…
Tovább olvasom >A mezőgazdasági biztosítások kárkifizetései csökkentek 2023-ban
A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,8 milliárd forintot (–10 százalék), a…
Tovább olvasom >Új fejezet a magyar mezőgazdaság fejlődésében: 475 milliárd forint a fenntarthatóság és innováció jegyében
Magyarország KAP (Közös Agrárpolitika) stratégiai tervével összhangban új pályázati felhívások…
Tovább olvasom >További cikkeink
Gyengébb a vásárlóerő nálunk, mint a régióban
A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül…
Tovább olvasom >Gyűlölik a „dinamikus árazást” a fogyasztók
Az elmúlt időszakban az ügyfeleknek új fogalommal kellett megismerkedniük: a…
Tovább olvasom >NGM-államtitkár: erősíti a magyar vállalkozások versenyképességét az ESG-törvény
A felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányitási (ESG) keretrendszert meghatározó törvény…
Tovább olvasom >