Reziliencia – meddig tart a rugalmas alkalmazkodóképesség?

A cikk a Trade magazin 2024/4. lapszámában olvasható.

Vendégszerző:
Balázs Ildikó
vállalati kapcsolatok
igazgató
Auchan Magyarország

Az elmúlt egy évben két közeli ismerősöm kapott szívinfarktust, mindketten 40+ voltak… Mondanom sem kell, mennyire sokkolta a környezetüket, főleg, hogy nagyon egészséges életet éltek, és semmi nem jelezte előre a bajt. Elgondolkodtató volt számomra is: vajon miért lehet mindez? Ekkor kezdtem képezni magam a mai nagyon divatos rezilienciáról, hogy mit is jelent ez az üzleti életben.

A koronavírus 2019-es megjelenése és világszintű elterjedése sok szempontból újszerű esemény volt a világ történetében. Olyan jelenségeknek ágyazott meg, amelyekhez foghatót – legalábbis a világháborúkat átélt generációk óta – nem tapasztaltak a globalizálódó társadalmak tagjai. Válságos időszakok és katasztrófák ugyan számos alkalommal voltak, de olyan krízis nem igazán akadt, ami az emberek életmódját, mindennapjait világszerte hasonlóan drasztikus mértékben és hosszantartó módon forgatta volna fel.

A pandémia végén gyorsan vissza is tértünk a hedonista életvitelhez. De jött újabb változó, az utóbbi években a körülöttünk lévő háborúk mellett kell tudni a folyamatos változásokat kezelni.

Mindemellett számos olyan körülmény adódott lokálisan is a bizniszben, a kiskereskedelemben, ami agilis működésre sarkall bennünket. Naponta jönnek az új jogszabályok, folyamatosan meg kell felelni az atipikus körülményeknek. Erős túlzással, de ha már nincs egy nap PR-krízishelyzet, szinte fellélegzünk. Hogyan tudunk helyt állni nap mint nap, hogy ne menjen mindez az egészségünk vagy a work-life balance rovására?

A megfelelő stresszkezelési stratégiák alkalmazása, a pszichológiai biztonság megteremtése rengeteget segít az erős, ellenálló munkahelyi közösségek megteremtésében. De miben is áll ez?

A koronavírussal összefüggésben kialakult járványhelyzetben újabb lendületet kapott a reziliencia fogalma, fogalomhasználata körüli divat. A kifejezés megjelenése és térhódítása párhuzamba állítható azzal a trenddel, hogy a kapitalista világban a hatékonyság jelszavát fokozatosan felváltotta a rugalmasság ideálja.

A reziliencia szorosan kapcsolódik ahhoz a gondolatkörhöz, mely szerint a globalizálódó világ úgynevezett kockázat-társadalmaiban olyan komplex kapcsolatok működnek, amelyek egyre kevésbé teszik lehetővé a kihívásoknak való ellenállás sikerességét, helyette a sokkhatásokkal való más típusú megbirkózási képességekre van szükség. De vannak ellentmondások, mert egyszerre jelenik meg ugyanis benne az igény arra, hogy az adott entitás identitását felismerjük, megőrizzük, visszanyerjük (voltaképpen a biztonság iránti vágyat), ugyanakkor a fejlődés, az önmeghaladás, a jobbá válás morális parancsa is él bennünk.

Ahhoz, hogy egészségesen túléljük a mindennapok kihívásait, fejlesztenünk kell magunkat – főleg az X-generációra igaz ez –, de ahhoz, hogy fejleszteni tudjuk a saját alkalmazkodóképességünket, meg kell ismernünk a reziliencia sajátos tényezőit, és fel kell ismernünk, hogy mi magunk hol tartunk ebben a személyes fejlődésünk során. Csak így tudjuk meghatározni pontosan, hogy miben kell még fejlődnünk. Melyek lehetnek ezek a területek? Például az elfogadás, felelősségvállalás, személyes hatékonyság, egészséges pozitivizmus, indulatkezelés, társas kapcsolatok, empátia, megoldásközpontú gondolkodás. Mindenkinek további jó fejlődést kívánok! //