Rekordmennyiségű málna és szeder termett a Pilisi Parkerdőben
Rekordmennyiségű erdei gyümölcs termett az idei évben a Pilisi Parkerdő magasabban fekvő területein. A Pilisbe indulóknak érdemes figyelniük a gyümölcsök érésére, és a túrára kosarat, vagy dobozt vinni, amelybe napi két kilónyi bogyót szüretelhetnek.
A természetjárók június-július fordulóján rég nem látott tömegű málnával találkozhattak a Dobogókő környéki erdőkben, a parkerdő munkatársai szerint augusztusra rekordnak számító szedertermés is várható – olvasható a Pilisi Parkerdő Zrt. MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
Mint írják, nemcsak az időjárás kedvezett a bogyós gyümölcsöknek a főváros környéki kirándulóhelyeken, hanem a Pilisi Parkerdőt érintő 2014-es jégkárral is összefüggésbe hozható az idei kiváló termés.
A négy évvel ezelőtti katasztrófában megsérült fák lombkoronájának záródása ugyanis annyira lecsökkent, hogy az alattuk élő lágyszárú- és cserjefajok még több fényhez, nedvességhez és tápanyaghoz jutottak, amely többek között a nagy mennyiségű málna- és szedertermést is biztosítja.
Mindkét vadon termő gyümölcs őshonos a Pilisi Parkerdő területén, és pont az a magasabban fekvő régió biztosítja számukra a legjobb életfeltételeket, amelyet a jégkár a legerősebben érintett. Az elmúlt években ezért ezek a növények gyorsan elszaporodtak, és a nyár eleji csapadékos, de meleg időjárásnak köszönhetően rekordnagyságú termést hoztak.
Az erdei gyümölcsök a Pilisi Parkerdő területén a legalapvetőbb szabályok betartásával szabadon szedhetők. Gyümölcsökre, gyógynövényekre, vagy a gombákra egyaránt vonatkozik, hogy csak személyes fogyasztásra gyűjthetők, naponta és fejenként legfeljebb két kilogramm mennyiségben. Aki ennél többet szeretne felhasználni, vagy értékesíteni szeretné az erdőben szedett gyümölcsöket, annak a Pilisi Parkerdő helyi erdészetének írásos engedélyére van szüksége. A részletes szabályok a parkerdo.hu oldalon is olvashatók.
A júliusban érő málna és az augusztusban szedhető szeder is sokféleképpen hasznosítható. Azon túl, hogy a túra során üdítő csemegének számítanak, ízletes lekvár vagy szörp készíthető belőlük, de hosszabb távon akár fagyasztva is tartósíthatók.
A gyümölcsérés időszakában a Pilisi Parkerdő erdei iskoláinak programjában is szerepel a lekvárfőzés, így például a visegrádi Mogyoró-hegyen található Madas László Erdészeti Erdei Iskolában táborozó csoportok is készítenek lekvárokat, amelyeket az őszi és a téli időszakban érkező látogatók is fogyaszthatnak. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Magyar narancs: málna nem, füge és banán igen
A klímaváltozás miatt a Kárpát-medencében olyan növényfajok tűnhetnek el, amelyek…
Tovább olvasom >Komoly változások jöhetnek a boltok polcain a klímaváltozás miatt
A klímaváltozás következményei egyre súlyosabbak a Kárpát-medencében, ahol olyan növényfajok…
Tovább olvasom >Csökkent a magyar málnatermés, nőtt az import
Az elmúlt években a magyarországi málnatermelés jelentős visszaesést mutatott, míg…
Tovább olvasom >További cikkeink
ESG – a fenntarthatósági szabványokról jogi szemmel
2023 decembere óta számos jogszabály látott napvilágot az ESG-részletszabályokról, amelyben…
Tovább olvasom >Áttörést ért el a DairyX a tejmentes kazein előállításával
Jelentős előrelépést tett az izraeli DairyX Foods start-up a tejmentes…
Tovább olvasom >Mesterséges intelligenciával küzd a brit Co-op 40 millió fontnyi vesztesége ellen
A brit Co-op szupermarketlánc mesterséges intelligenciát (AI) alkalmaz a tolvajok…
Tovább olvasom >