Gyorsan bővülő piac
Több mint 20 milliárd forint bevételt értek el az élelmiszerüzletek 2016. január–december között gabonapelyhekből és -szeletekből, müzliből, továbbá a szezám- és müzliszelet kategóriából. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen Kiskereskedelmi Indexe. A növekedés mértéke 14 százalék az előző kumulált évhez viszonyítva.
Ami a láncok saját márkás termékeit illeti: a gabonapelyhek és -szeletek tavalyi forgalmából 37 százalék jutott rájuk (+2 százalékpont az előző évhez képest), a müzliknél, valamint a szezám- és müzliszeleteknél pedig 50-50 százalék (+1, illetve +7 százalékpont növekedést felmutatva).
GABONAPELYHEK ÉS -SZELETEK. Kiskereskedelmi forgalmuk 2016 január–decembere között közel 12 milliárd forint volt, ez 15 százalékkal több, mint az előző hasonló időszak alatt. A modern bolttípusokban, vagyis a 400 négyzetméternél nagyobb üzletekre jut a kategória bevételének 76 százaléka. Egy évvel korábban ez 77 százalék volt.
A csatornák súlya javarészt változatlan: egyedül a 2500 nm+ üzletek jelentősége csökkent 2 százalékponttal.
MÜZLI. Éves piaca nőtt, 3,7 milliárd forint volt a vizsgált időszakban. Értékben ez 4 százalékos emelkedés. Mennyiség szempontjából megtorpant a lendület, az előző évi 16%-os emelkedéshez képest 3 százalékos növekedést regisztrált a
Nielsen kiskereskedelmi indexe.
Itt 78 százalékkal emelkedik ki a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek értékben mért piaci részesedése. Ami 2 százalékponttal több, mint tavalyelőtt. Szembetűnik a szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401–2500 négyzetméteres üzletek magas, 51 százalékos piacrésze, ami szintén magasabb az előző hasonló időszakban mért 49 százaléknál.
SZEZÁM- ÉS MÜZLISZELETEK. Bolti eladásuk 2016. január–december között ötmilliárd forint forgalmat ért el. Itt a növekedés mértéke értékben 19, míg mennyiség szempontjából 15 százalék.
A bolttípusok jelentősége úgy változott, hogy a 2500 négyzetméternél nagyobb üzletek értékben mért piaci részesedése 1 százalékponttal csökkent. Nagyobb lett viszont a szupermarketet és diszkontot magába foglaló 401–2500 négyzetméteres boltok mutatója 7 százalékponttal. A 201–400 négyzetméteresek részaránya 7 százalékról 6-ra csökkent. A 201–400 négyzetméteres boltoknál 4 százalékos csökkenést mértünk. Ezzel egy időben pedig az 50 négyzetméteresnél kisebb csatorna aránya továbbra is 5 százalékon állt.
Cereáliák tévéreklámjaira a vállalatok listaáron 2,3 milliárd forintot költöttek 2016-ban, a Nielsen Közönségmérés Kft. adatai szerint. Ez kétszerese a tavalyelőtti költésnek. Összehasonlításképpen: élelmiszerek tévéreklámjaira az összes költés 240 milliárd forintot tett ki tavaly. Itt a növekedés mértéke 46 százalék a megelőző évhez viszonyítva.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >