Magazin: Rangsor a veszélyhelyzet tükrében

Vámos György
főtitkár
OKSZ

Több mint 12 ezer milliárd forintot költöttek el a családok 2019-ben a boltokban, 127 ezer kiskereskedelmi értékesítőhelyen. A piac az elmúlt esztendőben is a korábbi évekhez hasonló 6%-os ütemben bővült, aminek nagyságrendjét szinte már meg is szoktuk. A magyar kiskereskedelem legnagyobb szelete az FMCG-piac, 50% feletti részesedéssel. A növekedés üteme ebben a szektorban az átlagnál visszafogottabb, 3-4% között mozgott az elmúlt esztendőkben. Ennek döntő oka, hogy mindig is kiszámítottabb a családi költekezés az élelmiszer-, drogériaboltokban, mint más áruterületeken. Az itt tevékenykedő boltok száma több mint 40 ezer, az ezeket működtető legnagyobb vállalkozások a toplista éllovasai, szereplői.

A piac és az éllovasok növekedésének lehetőségeit, helyzetét a magyar gazdaság fejlődése, ezen keresztül pedig a bérek, jövedelmek változásai határozzák meg. Sok forintot tett ehhez a családpolitika is, ami erősíti a háztartások pénzügyi és ezen keresztül költekezési lehetőségeit is.

Az elmúlt évek történéseit figyelve azt lehet látni, hogy már hosszú ideje a rangsor szereplői határozzák meg a magyar FMCG-piacot, döntő súlyukon keresztül annak fejlődési irányait is. A legszembetűnőbb változások közé tartozik egyrészt a hagyományos áruházak folyamatos technológiai fejlődése, másrészt a webáruházi csatorna erősödése ezen a piacon is.

Roham után kiszámított költekezés

Nem lehet a toplista értékelésekor eltekinteni attól, hogy annak összeállításakor és értékelésekor milyen kritikus napokat is él át a magyar kereskedelem. Az elmúlt esztendők nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő mértékű növekedési irányzatát követően alaposan megtépázta az FMCG-piacot is a 2020-s év első felében a koronavírus-járvány.

Sokan azt feltételezték, hogy a járvány kirobbanását kísérő vásárlási pánikroham, elsősorban az élelmiszerek, a háztartási tisztítószerek, tisztálkodási szerek felvásárlása jelentős felfutást hozhat pontosan az FMCG-piacnak, amely alapján ebben az évben is a korábbi növekedési irányzat folytatását lehet majd előrevetíteni. De hát erről nincs szó, olyannyira nem, hogy kemény és nehéz, összességében válságos esztendőt jelent a 2020-as.

A nagy pánikrohamok, melyekből négyet lehetett összeszámolni a járvány időszakában, általában egy-két napig tartottak. Igaz, ekkor főleg a tartós élelmiszerekből a szokásos mennyiség többszöröse fogyott, de utána vissza is csúsztak a vásárlások a szokásos szintre, sőt, egyes időszakokban az alatt is mozgott az FMCG-piac. Az FMCG-piac hagyományos megugrását jelentő húsvéti nagybevásárlások pedig a kijárási korlátozás, a családi, baráti összejövetelek lefújása következtében igencsak soványra sikeredtek. Az ünnepi asztalra valókból 2020-ban sokkal kevesebb fogyott, mint korábban.

Az otthoni irodai munkavégzés és a digitális oktatási rend, valamint az éttermek bezárása abba az irányba mutattak korábban, hogy a szokásosnál nagyobb lehet az élelmiszerüzletek hétköznapi forgalma, de a piacot visszahúzó hatások is erősek voltak.

A legutóbbi egy hónapnyi időszakban ráadásul nem is mozgott az FMCG-piac, éppenhogy hozta szokásos hétköznapi formáját. A családok megfontolt, kiszámított költekezésre rendezkedtek be, amiben nyilván szerepe volt az előttük álló időszak bizonytalanságainak, legfőképpen annak, meddig is tarthat ez a veszélytől terhes időszak. Érezni lehetett a költekezésben annak is a visszahúzó hatását, hogy emelkedett a munkájukban bizonytalan, vagy éppen lehetetlen helyzetbe jutott emberek száma, sok család jövedelme csökkent.

A kormány számos munkahelyet mentő és a családokat segítő intézkedést hozott ebben az időszakban, de a kereskedelemben érzékelhető válsághatások erősek napjainkban is.

Az intézkedések hatásai

Az FCMG-piac helyzetét nehezíti az is, hogy a védekezés követelményei miatt tetemes többletköltség hárult a kereskedelemre is. Több pénz kellett tisztítószerekre, védekezőeszközökre, például a pénztárak előtti plexi védőfalak felszerelésére, és a rohamok idején több munkaerőre is volt szükség. A kereskedelmi vállalkozások sok dolgozót vettek át például a vendéglátásból, de hát időközben a vendéglők újranyitottak.

Az FMCG-piacon nemcsak a forgalom korábbi erős hullámzása, hanem a 65 évnél idősebbek részére előírt 9–12 órás idősáv bevezetése is a szokásosnál több munkaszervezési feladatot jelentett. A kereskedelem oldaláról nézve – az egészségügyi követelményeket nem vitatva – egy kétórás idősáv is elég lehetett volna, hiszen a gyakorlati tapasztalatok szerint a harmadik órában gyér forgalom volt csak az üzletekben.

Egy területen megugrott a piac, ez pedig a webáruházi értékesítés. A megrendelések olyan nagy számban növekedtek, hogy egyes időszakokban nem is tudtak újakat fogadni a webáruházak, egyes területeken pedig mennyiségi korlátozásokat is beléptettek. Ennek egyébként annyi oka volt, hogy több vásárlót is ki tudjanak szolgálni.

A családok megfontolt, kiszámított költekezésre rendezkedtek be

Előtérben a hazai

Erős nyomás nehezedik a kereskedelemre, hogy több magyar élelmiszert vásároljanak az élelmiszer-áruházak. Egy ilyen helyzetben az agrárpolitikusok részéről érthető a fellépés, de az elmúlt évek számtalan alkalommal meghirdetett vállalásai is azt bizonyítják, hogy a kereskedelem a hazai beszerzési piacot helyezi az első helyre.

Rendkívüli nyomás nehezedik az áruházláncokra a vásárlók oldaláról is, hiszen az FMCG-piac 2020 eddig eltelt időszakában a pánikrohamok ellenére összességében nem tudott növekedni. El kell ismerni ugyanakkor, hogy a nagy rohamok idején a beszállítók együttműködésével sikerült pótolni a polcokról elkapkodott élelmiszer-féleségeket. Az élelmiszerüzletekben jelenleg is a magyar élelmiszerek kínálata a döntő, a bővítés egyik feltétele pedig az, hogy tovább korszerűsödjön a termékkínálat, mert a vásárló a jelenlegi válságidőszaktól függetlenül is megválogatja, mit emel le a polcról. A versenyképes ártól nem lehet eltekinteni, azt a vásárló nem engedi.

A koronavírus-járvány hatásai még egy ideig rányomják bélyegüket a magyar FCMG-piacra is. Felvetődik a kérdés, mi marad meg mindebből hosszabb távon is. Egyes hatások már ma előrevetíthetők, így például a webértékesítés további térnyerése az FMCG-piacon, a többit pedig majd a következő rangsor elárulja. //