Randstad „HR Trends 2023”: vegyesek a vállalati szektor várakozásai az idei évet illetően

A kutatásban résztvevő közel 250, döntően közép- és nagyvállalat csupán 41%-a számít a cége nettó árbevételének növekedésére – szemben a tavalyi 61%-kal. A kutatás résztvevőinek többsége úgy gondolja, hogy az év legtöbb fejtörést okozó problémái az infláció miatt megnövekedett bérköltségek és a magasabb működési költségek lesznek, amelyekre különböző stratégiák mentén terveznek reagálni.

A HR kérdéseket érintően sem optimisták a megkérdezett szakemberek. Beszédes, hogy míg tavaly a 89%-uk tervezett létszámbővítést, idén csak 34%-uk nyilatkozott így. A bérezés idén is munkaerőpiaci kulcskérdés: a dolgozói elvárások továbbra sem találkoznak a vállalatok által tervezett béremelések mértékével, ez a szakadék tavaly óta tovább nőtt. Jó hír viszont, hogy míg tavaly csak a cégek 83 százaléka akart emelni, ebben az évben gyakorlatilag mindenki (97%).

Vegyes üzleti kilátások

Idén a hazai vállalati szektor kevésbé optimista az üzleti teljesítményét illetően: míg tavaly a felmérésben résztvevők közel kétharmada számított a vállalatuk nettó árbevételének növekedésére, most csupán a 41%-uk – akiknek kicsivel több mint fele 4-10%-os nettó árbevétel növekedésre számít. Az optimistákhoz hasonló arányban vannak azok is (39%), akik stagnáló árbevétellel számolnak. Emellett azonban nőtt a borúsabban gondolkodók száma: míg 2022-ben a válaszadók 3%-a mondta azt, hogy az árbevétel csökkenésére számít, idén 10%-uk nyilatkozott így. A válaszadók tizede nem tudja, milyen elvárásokkal fusson neki 2023-nak.

Az ágazati számokból az látszik, hogy az IT-szektorban, a szolgáltatóközpontoknál és a szolgáltatóiparban az átlagnál többen számolnak 15% feletti növekedéssel.

A kutatásban résztvevők pesszimizmusának legfőbb oka a jelenlegi globális és hazai gazdasági helyzet, hiszen jól láthatóan ezek a tényezők befolyásolják 2023-as várakozásaikat. A többségük szerint az év legnagyobb üzleti kihívása az infláció miatt megnövekedett bérköltségek és magasabb működési költségek lesznek – előbbit 71%-uk, utóbbit 61%-uk jelölte meg. Sokan tekintenek üzleti kihívásként a magasabb energiaköltségekre (43%) és a jelöltek elvesztésére a bérköltségek inflációja miatt (42%), de a jövedelmező árrés fenntartását is komoly kihívásként jelölték meg (40%).

Létszámleépítés nem, létszámstop inkább

A fenti kihívásokra – amelyek közül az öt legfontosabb a tavalyi felméréshez képest új fenyegetés – különböző módokon terveznek reagálni a vállalatok. A kárenyhítési tervek főként a munkaerő- és energiaköltségek optimalizálását célozzák. 62%-uk szerint a lehetséges recesszióra válaszul a cégük átalakítja a struktúrát és újraértékeli munkaerő-szükségletét. A válaszadók fele a működési költségeket vágja vissza, a vállalatok 48%-a befagyaszthatja a munkaerő-felvételt a kritikus időszakban, 35%-uk egyéb energiatakarékossági intézkedéseket vezet be, 14%-uk pedig több home office lehetőséget ajánl fel az irodai energiaköltségek csökkentése érdekében. A Randstad a négynapos munkahétről is megkérdezte a kutatásban résztvevő vállalatok képviselőit: összesen 17% tervezi tesztelni vagy bevezetni (teljesen vagy részlegesen) a munkavállalók munka-magánélet egyensúlyának javítása érdekében, ám a döntő többség, 83% kivitelezhetetlennek tartja azt saját szervezetében.

Bérkérdés: egyelőre az infláció vezet

Míg tavaly a felmérésben résztvevők 83%-a nyilatkozott tervezett fizetésemelésről, idén a megkérdezett cégek 97%-a tervezi a munkabérek megemelését. A cégek által tervezett fizetésemelések mértéke és a munkavállalók elvárásai azonban nem egyeznek. Az elmúlt hónapokban tapasztalható infláció, a megélhetési költségek rohamos emelkedése miatt a munkaadók többsége 6-15%-os emelést tervez (harmaduk 6-10%-os emelést, 42%-uk viszont 11-15%-os emelést). A Randstad Hungary social media felmérése szerint – amelyet több mint 400-an töltöttek ki – a munkavállalók közel háromnegyede viszont a 16-20%-os vagy ennél is magasabb arányú fizetésemelést tartja reálisnak.  Ilyen mértékű emeléssel azonban csak kevés munkaadó tervez. 20% felett a cégek alig 1 százaléka emel – ezek döntően az IT/telekommunikációs szektorból kerülnek ki –, holott a dolgozók 35 százaléka legalább ennyit szeretne kapni, minden nyolcadik cég emel 16% és 20% között, ez a dolgozók 37 százalékánál lenne elvárás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a béremelést sok cég differenciáltan hajtja végre, ezzel a bérfelzárkóztatással csökkentve azt a szakadékot, amely az 1990-es évektől kezdve folyamatosan nőtt a menedzsment és szervezet alsóbb szintjein dolgozók fizetése között.

Mindezek mellett a cégek 43%-a ajánlott fel rendkívüli támogatást dolgozóinak, hogy segítsék az alkalmazottakat megbirkózni a megnövekedett megélhetési költségekkel. A válaszadó vezetők egyharmada egyszeri megélhetési hozzájárulással támogatta alkalmazottait, 23% az energiaköltségekhez, utazási költségekhez vagy egyéb napi kiadásokhoz járult hozzá, 12% havonta járult hozzá a dolgozók megélhetési költségeihez, és csupán 23% nem számolt be a fenti hozzájárulások alkalmazásáról.

Ne maradjon le a „Randstad HR Trends 2023” további értékes megállapításairól sem! Az anyag 2. részét 2023. február 27-én publikáljuk.