Rajtra kész az elektronikus számlázás

Az elektronikus számla alkalmazása üzleti projekt, s nem informatikai – hangzott el az ECR Hungary szakmai konferenciáján, ahol az elektronikus számla hazai alkalmazásának fontosságáról értekeztek a kiskereskedelmi és élelmiszergyártó cégek szakértői. Magyarországon még gyermekcipőben sem jár a digitális számlaforgalom, szemben a csehekkel és a lengyelekkel, ahol a kiskereskedelem számlakontrolling területén máris negyedannyi az adminisztratív állások száma, mint nálunk.Az elektronikus dokumentumokkal szemben Magyarországon még mindig nagy a bizalmatlanság, pedig hazánk egyike volt azon országoknak, amelyek az uniós irányelvet még 1998-ban – igaz, csak kereskedelmi és iparkamarai szinten – elfogadta. Hazánkban 2004. május óta a jogszabályi háttér lehetővé teszi az elektronikus számlázást. Annak több oka van, hogy a magyarországi gazdasági szereplők miért nem éltek ezzel a lehetőséggel eddig nagy számban. Egyik ok például az óvatos megközelítés egy új területen az adókockázatok minimalizálása érdekében. Másrészt kevesen vállalják az úttörő szerepet egy ugyan szabályozott, de részletkérdésekben még kialakult gyakorlattal nem rendelkező területen.
Az Európai Unió tagállamai (Anglia kivételével, ahol más utat választottak) az elmúlt évtizedekben jelentős utat tettek meg az elektronikus számlaadás fejlesztésében. A túltermeléssel küszködő ágazatok, az éles versenyben álló kiskereskedelmi csatornák felismerték: a versenyt az nyeri, aki jobban és kevesebb költséggel szolgálja ki a vásárlót.
– Elfogyott a piros ceruzával kihúzható költségcsökkentő javaslat – hangoztatta Harald Fraszczak, a Metro Holding Hungary vezérigazgatója, aki egyben az ECR társelnöke. – Magyarországon is kemény árversenyre kell felkészülni, s ha azt akarjuk, hogy megőrizzük piaci helyezéseinket, akkor itt is csökkenteni kell az ellátási lánc adminisztrációs kiadásait.
Nincs okunk, hogy a csehek és a lengyelek után kullogjunk, mondja nekünk egy német tulajdonú cég német állampolgára…
A Metro lengyelországi vállalkozásánál a megrendelések 80 százaléka, míg a számlaforgalom 70 százaléka elektronikus úton bonyolódik, de Csehországban is alig valamivel alacsonyabb az arány. Ezzel ellentétben Magyarországon a megrendelések 34 százaléka teljesül elektronikus módon, s a Metro esetében nincs példa digitális számlaforgalomra.
Az előadók részletesen kitértek többek közt az elektronikus számlázás jogi alapjaira, a jogszabályok megszületésére, az archiválás jogi informatikai kérdéseire, a GS1/Perfekt magyar adatbank működésére, a közös üzleti nyelv megteremtésének rendszerére, a törzsadat-harmonizációra, amely összeköti az üzleti partnervállalatokat (20 szektorban 104 tagszervezet által tömörített több mint egymillió cég, 5 milliárd tranzakció naponta). Mások az elek­tronikus számlázás jövőjét ecsetelték felszólalásukban, illetve beszámoltak saját projektjük bevezetésének menetrendjéről és tanulságaikról, továbbá az adóhivatal szakértője ismertette az első digitális számlás célellenőrzés lényegét.