Problémarétegek

A cikk a Trade magazin 2025/12-2026.01. lapszámában olvasható.

Varga Máté
szakmaközi ügyekért
felelős alelnök
Hegyközségek
Nemzeti Tanácsa

Az idei év legnagyobb kihívását az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzés jelentette. Ősszel a hazai borvidékeken több mint 200 szemlecsoport dolgozott, a program során összesen 8691 hektárnyi szőlőültetvényt vizsgáltak át. Több mint 1700 résztvevő, köztük szőlőtermelők, hegybírók, falugazdászok, növényvédelmi felügyelők és szakmai szervezetek dolgoztak a közös cél érdekében. A munka ezzel nem ért véget, készülünk a 2026-os feladatokra.

A körforgásos gazdaság és a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése komoly terhet rótt az ágazat szereplőire. Az elmúlt tíz évben elért adminisztrációcsökkentést semmissé tette a csomagolóanyagok és hulladékok kezeléséhez kapcsolódó jelentési kötelezettség. A családi borászatok többsége nem alkalmaz külön munkaerőt az irodai feladatokra, így ezt a regisztrációs és adatszolgáltatási csomagot a legtöbben külső emberrel kénytelenek megoldani. Ez további költségnövekedést jelent, amit más költségnövekedési tényezőkkel együtt szintén nem tudnak érvényesíteni az értékesítés során.

Az átadási árak növelésének alacsony szintje vagy teljes elmaradása sok borászatot hoz rossz helyzetbe, hiszen az évek óta alacsony termés miatt a szőlő ára jelentős mértékben, bár borvidékenként eltérő mértékben emelkedett. Mivel az előállítási költségek is megnőttek 2020 óta, így a borászatok árrése jelentősen csökkent, sok esetben teljesen el is tűnt. Emiatt sok borászat külföldön keresett értékesítési lehetőséget. A pandémia időszakában nagyobb hangsúlyt kapott a közvetlen értékesítés, amit nagymértékben megtartottak az újranyitás után is, így akár kisebb mennyiségeket is értékesíteni tudnak határainkon kívül és belül. Az elmúlt években kiesett egy-két nagykereskedelmi szereplő is, ami tovább ösztönözte elsősorban a családi borászatokat a saját piaci szegmens közvetlen elérésére. Mindez némi átrendeződést jelent az áruházláncok beszállítói szintjén is, amit persze nemcsak a borászati, de a beszerzői oldal is indukál. A csökkenő vásárlási kedv hatására a láncok átgondolták beszerzési struktúrájukat, esetenként csökkentették a választékot.

A fiatal generációk életstílusa és ízlése jelentősen eltér a hagyományos borfogyasztói réteget jelentő idősebb generá­ciókétól. Ha a jól ismert utat követi egy borászat, hamarosan vásárló nélkül marad.

A hazai vásárlóerő csökkenése élénkítette az exportot: 2024-ben közel 1,4 millió hl bort adtak el külföldre a magyar borászatok – ez 2010 óta a legmagasabb mennyiség.

Az export jelentősen átalakult az elmúlt tíz évben. A pezsgők részaránya az elmúlt években nem érte el az előző évtized átlagának felét. A lédig bor és must kivitele összességében ugyanakkor a korábbi 50% helyett akár meg is haladta a teljes exportmennyiség 60%-át. E két utóbbi kategória a legalacsonyabb hozzáadott értékű termék, ennek megfelelően ára is alacsony.

Az elmúlt tíz évben az import jelentősen lecsökkent, nem éri el a 100 ezer hl-t. Ez a 2015 előtti borimport töredéke, és szinte teljes egészében kiszerelt termék.

Jó hír, hogy számos szakmailag fontos területen csökkennek az ágazat adminisztrációs terhei. Például a borászati termékek Európai Gazdasági Térségen kívüli (harmadik) országba történő kiszállításához szükséges származási igazolás a NAK helyett a végső származási bizonyítványt kiállító hegybíróhoz kerül 2026-tól – az egyablakos ügyintézés gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé az ügyfelek részére.

Egységesítésre kerül az érzékszervi vizsgálat rendszere. A földrajzi árujelzővel ellátott borászati termékek érzékszervi jellemzői termékleírásban foglaltaknak való megfelelését a jelölni kívánt földrajzi árujelző termékleírásában kijelölt borbíráló bizottság, a földrajzi árujelző nélküli borok esetében pedig a Nébih által működtetett földrajzi árujelző borbíráló bizottság fogja elvégezni.

Hegyközségi Információs Rendszer automatikus információátadással biztosítja az adatátadást az ePincekönyv rendszer és az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer számára, ami borászati hatósági eljárásokban szükséges adatok rendelkezésre állásának biztosítása céljából szükséges, így az ePincekönyvben szükséges bejelentési kötelezettség teljesítése egyszerűsödik.