Pölöskei Gáborné: a szakképzés kiemelt feladata a munkaerőpiac igényeinek kiszolgálása

Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára beszédet mond – MTI/Hegedüs Róbert

Pölöskei Gáborné a szakképzésben kiemelt jelentőségűnek nevezte a projektet, amelynek legfontosabb célja a közlekedési ágazatban érzékelhető munkaerőhiány csökkentése volt. A képzési és vizsgacentrum platformot teremt a munkaerőpiac által igényelt rövid idejű szakmai, valamint kompetencia- és készségfejlesztő képzéseknek. A kialakított eljárások, eszközök, rendszerek mintaként szolgálnak további szakképzési fejlesztésekhez – magyarázta.

A helyettes államtitkár célként fogalmazta meg, hogy a képzésben részt vevők ezt követően a megszerzett tudással ne csak boldoguljanak, hanem az a „hitvallásukat” is ki tudja szolgálni.

A lehetőségek szerint mindenkit inspirálni kell, hogy a változó társadalmi és gazdasági kihívások közepette is boldogulni tudjon – tette hozzá.

Pölöskei Gáborné hangsúlyozta azt is, hogy ma egyre több az olyan szakma, amelyre már nincs szükség, ugyanakkor lehetőséget kell adni a szakképzésre olyan új szakmákban, amelyekre már szükség van, illetve a jövőben szükség lehet.

A helyettes államtitkár a szakképzést a felsőoktatás előszobájának nevezte, hozzáfűzve, a projekt keretében megvalósuló fejlesztés jó lehetőséget ad arra, hogy a szakképzést a munkaerőpiac szolgálatába állítsák.

Kiemelte, hogy a 2018-ban induló képzési projekt keretében a kilenc legnagyobb ipari ágazat egyikét, a közlekedést választották ki komplex fejlesztésre és mivel ez az ágazat mindenkit érint, ezért sok visszajelzést kaphattak a projekt sikerességével kapcsolatban.

Ismertetése szerint a fejlesztéssel 700 digitális tananyag jött létre, de ezzel messze nem értek a munka végére, bőven van még lehetőség fejlesztésekre.

„Ma nem könyveket, hanem digitális tananyagokat kell írni, hiszen ezek tartalmán bármikor lehet változtatni, módosítani az igényekhez, a környezet folyamatos változásaihoz alkalmazkodva, és mivel egyre több tananyagot lehet beemelni a digitális oktatásba, ehhez a tanárokat is képezni kell”

– hangoztatta.

Az eddigi eredményeket ki kell terjeszteni, rendszerben kell gondolkodni, állandó monitorozásokat kell végezni – összegzett a helyettes államtitkár.

Mayer András, a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a vizsgacentrum kialakítása a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal és a minisztériummal szoros együttműködésben valósult meg. Hangsúlyozta, hogy elsősorban azért esett választásuk a közlekedésre, mert ez az ágazat jelentős emberierőforrás-hiánnyal küzd.

Az ügyvezető sikeresnek ítélte a projektet, de hangsúlyozta, hogy még sok feladat áll előttük.

Oláh Gábor, a KTI képzési és vizsgáztatási igazgatója a projekt részleteinek bemutatása során a többi között a módszertani fejlesztés, illetve a szimulátorok szerepét emelte ki, hangsúlyozva, hogy ezek az eszközök az oktatásban a gazdasági hatékonyság szempontjából is fontosak, hiszen a tanulás 30-50 százalékkal hatékonyabb ezekkel a virtuális oktatási eszközökkel.

Az eseményre készült háttéranyagban azt írták, hogy a projekt a Széchenyi 2020 program keretében több mint hat és fél milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásnak és mintegy 827 millió forint hazai társfinanszírozásnak köszönhetően valósult meg.

A projekt eredményeként több mint 17 ezer ember képzése valósult meg, közöttük a szakképzésben tanuló diákok száma meghaladta az ötezret. A közlekedési ágazat több mint 12 ezer munkavállalója vett részt korszerű képzéseken – írták az összegzésben.