Pezseg a piac

Lassabbak a minőségi változások a pezsgők hazai piacán, mint a borokén, de a HoReCában egyértelműen pozitív jelek észlelhetők. A fogyasztás csökkenése ellenére a pezsgőpiac egyáltalán nem került válságba.A recesszió érintette a világ pezsgőpiacát is, de a fogyasztás csökkenésének aránya itthon kisebb volt az átlagosnál, mintegy 10 százalék – hangsúlyozza az adatokat Csomay András, a Törley Pezsgőpincészet Kft. termékmenedzsere. – A fogyasztásban mennyiséget illetően továbbra is a tankpezsgők, ezen belül is az édes ízek dominálnak, de szépen fejlődik a palackban erjesztett italok piaca, ahol dominánsan a száraz pezsgők fogynak. A fehérek mellett a vörös pezsgők a piac 3,6 százalékát, a rosék 3,7 százalékát teszik ki – utóbbiak fogyasztása dinamikusan növekszik.

Száraz – inkább a vendéglátásban
– A pezsgőfogyasztás kultúrájában az elmúlt években nem ment végbe az a dinamikus, kedvező változás, amelyet a borfogyasztás terén tetten érhetünk – véli Pulai Imre, a Heinemann Testvérek Kft. ügyvezetője. – A fogyasztás rendkívüli idényjellege csak lassan változik. Az év végi vásárlói döntésnél továbbra is elsődleges szempont az ár, illetve a cukortartalom. Az édes pezsgők aránya az értékesítésen belül továbbra is 80 százalék körüli, mely – néhány üdítő kivételtől eltekintve – gátja az igazi minőséget képviselő száraz pezsgők élvezete felé történő elmozdulásnak.
Garamvári Vencel, a Vincent pezsgők termelője kiemeli, hogy a hazai termelés fejlődésének a kulcsa jórészt a pezsgő jövedékkategóriából való kiemelésétől függ. Ez alapja lehetne annak, hogy nálunk is akár több tucat bortermelő próbálkozzon saját pezsgő készítésével, ami pedig magával hozhatná a borvidékekhez igazodó, íz- és zamatgazdag fajták megjelenését, és a stílusbeli különbségeket. Ez jótékony hatással lenne a borkészletek alakulására és az exportlehetőségek kihasználására is.
A pezsgő fogyasztásakor talán már túl vagyunk a „mindegy mi az, csak pukkanjon” attitűdön. Csomay András szerint az emberek nagy részénél fontos, hogy a pohárba kerülő ital mindig ugyanolyan minőségű legyen. Ugyanakkor volt némi átrendeződés a különböző kategóriájú márkák között; a fogyasztók egy része keresi a hasonló minőséget, de kedvezőbb áron.

Mindennek némiképp ellentmondva Fórián Szabó Róbert, a Royalsekt Zrt. marketingmenedzsere úgy véli, a fogyasztói igények a magyar pezsgőpiacon konstansnak tekinthetők, az emberek többségének a pezsgő továbbra is az ünnepélyességet, a luxust jelenti, és vásárláskor ezt is várják el a terméktől, függetlenül annak tényleges minőségétől vagy árától. Ettől csak a 18–25 év közötti fiatalok szokásait látja eltérőnek, akik nálunk is egyre gyakrabban isznak pezsgőt hétköznapokon is, esti bulijaik szinte már elképzelhetetlenek pezsgő nélkül.

Magas igények, szűk kínálat a gasztróban
Bár a magyar közízlés az édes felé tendál, a gasztronómiában a száraz íz dominál. A magyar borkultúra közel 20 éves fejlődése szerencsére érzékelteti hatását a pezsgőfogyasztásban is. Ennek legnyilvánvalóbb bizonyítéka, hogy a magyar gasztronómia vezető pezsgőfajtája évek óta a Hungaria Extra Dry – állítja Csomay András. – Ami a minőséget illeti, nagy hangsúly helyeződik a tulajdonosokra, étteremvezetőkre, sommelier-ekre, akik a bor- és pezsgőlap tudatos összeállításával befolyásolni tudják a vendégek fogyasztását.
A fajtákat tekintve a pezsgők között a cuvée-k dominálnak, de igény mutatkozik fajtapezsgőkre is, amit a 100 százalék Furmint alapból készülő Törley Tokaji, a Törley Chardonnay Brut vagy a 100 százalék Pinot Noir-t tartalmazó François President Rosé Brut sikere is bizonyít. Idén a Törley termékcsalád piramisának csúcsát egy Chardonnay Brut nyerspezsgővel egészítették ki, amelyben semmi hozzáadott „dosage” nincs. A cég új champagne típusú pezsgővel és frizzantékkal is bővítette portfólióját.
– A nagy mennyiségű importált olcsó habzóbor és tankpezsgő piaci túltelítettséget okoz – mondja Garamvári Vencel. – A pezsgőtermelés felé kacsintgató borászatok emiatt alig-alig merészkednek a pezsgőgyártásba befektetni. A magyar termelői választék beszűkült, és nincs meg az az egymást támogató termelői marketinghatás, amely például a kistermelői borászatokat sikeresen előrevitte.
Példaként elmondta, hogy a pezsgő adóztatási rendszerének megváltoztatása óta Ausztriában több mint 300 bortermelő készíti el és forgalmazza saját pezsgőjét, ami természetesen erősen hatott az osztrák pezsgőfogyasztás kultúrájára is. Szerinte a minőségi pezsgő záloga a jó szőlőválasztás, a megfelelő alapborkészítés és a tradicionális pezsgőtechnológia. A Garamvári Szőlőbirtok Vincent pezsgőcsaládját teljesen a saját, e célra telepített szőlőiből készített alapborokra építi.
A Royalsekt Zrt. egyelőre nem tervezi klasszikus pezsgő gyártását, mert a megfelelő feltételek biztosítása rendkívül nagy ráfordítást igényelne, amelynek megtérülésére nem látnak reális esélyt. A rendelkezésre álló technológiai háttérből viszont olyan terméket is sikerült kihozni, mint a BIO Chardonnay Extra Dry, amely egyedülálló módon 18 hónapos tankerjesztéssel készül.

„Mediterrán” magyarok
Fórián Szabó Róbertnek meggyőződése, hogy a magyar fogyasztók még nem igazán érzékelik az ízkülönbségeket, és az édes, félédes és muskotályos pezsgőket részesítik előnyben. Ez a trend – hangsúlyozza – nem csak nálunk figyelhető meg: az olaszokhoz és a spanyolokhoz hasonlóan mi is „mediterrán” típusú pezsgőfogyasztónak számítunk, ellentétben a franciákkal, németekkel, skandinávokkal, ahol inkább a száraz, extra száraz pezsgőket kedvelik. A fogyasztónak kell eldöntenie, mit iszik, a feladat pedig a választás lehetőségének biztosítása, minőségi termékek készítése édes változatban is. Példaként Fórián Szabó Róbert a mézédes szőlő mustjából erjesztett Muscat de Luxe pezsgőjüket említi.
A Heinemann Testvérek Kft. két minőségi kategóriában kínál pezsgőket: az egyik az igen speciális ízvilágot képviselő Codorníu termékcsalád, amely a tradicionális spanyol pezsgőkészítést megtestesítő CAVA kategóriába tartozó termék, míg a másik meghatározó kategória a Champagne. Ezeket elsősorban a felső kategóriás éttermeknek, exkluzív szórakozóhelyeknek és hoteleknek ajánlják.
Pulai Imre szerint a HoReCa-piacon a pezsgőfogyasztás növeléséhez elengedhetetlen a pohárban történő értékesítés, ez azonban csak lassan nyer teret, pedig sokan vannak, akik akár hétköznap délután, kora este is szívesen kortyolnának egy pohár pezsgőt – akár csak az élvezet kedvéért. A szemléletváltás a vendéglátós részéről is elengedhetetlen, a forgalmazók pedig a szükséges szakmai, technikai hátteret kell, hogy biztosítsák. A Heinemann Testvérek Kft. nagy hangsúlyt fektet a széles méretválasztékra is: 0,2 l-es és 0,375 l-es kiszerelést is kínálnak.  
A Royalsekt pezsgőbár jellegű üzlet nyitását is tervbe vette már, de tapasztalataik szerint „csak” pezsgő értékesítéséből nem lehet nyereségesen működtetni egy vendéglátóhelyet. Az akadályt a hazai pezsgőfogyasztási kultúrában látják, minthogy a magyarok között a „hétköznapi” pezsgőzés nem elterjedt szokás, ellentétben Nyugat-Európával. Viszont egy pezsgő alapú koktélokat is kínáló, jó elhelyezkedésű bor- és pezsgőbár népszerűvé válását Fórián Szabó Róbert is elképzelhetőnek tartja.
Amiben az egyik kisebb, abban a másik megfelelően nagy fantáziát lát. A Törley abból indul ki, hogy sok nyugat-európai országban a pezsgőfogyasztás tradíciói már természetessé teszik például egy-egy pohár pezsgő elfogyasztását étkezés előtti aperitifként, vagy a délutáni pezsgőzést sörözés helyett. Ezeket az élményeket szeretné a cég minél szélesebb körben megismertetni a magyar fogyasztókkal is. A „buborék” szeretetét minél több emberben elültetni – kifejezetten erről szólnak a pezsgőbárok. Csomay András hangsúlyozza: egy ilyen üzlet kialakításakor csak lépésről-lépésre tudnak haladni, és még az út elején vannak. A közeljövőben Budapesten megnyílik az első, kifejezetten pezsgőről szóló bár. Az ötletgazdák remélik, hogy lesznek követőik, és pár év múlva talán már az is természetes lesz, hogy a bevásárlóközpontokban is elfogyaszthatunk egy-egy pohár pezsgőt vásárlás közben – ahogy ez Európa számos nagyvárosában történik.