Ott voltunk a (játék)szeren (2. rész)
Megtelt szeptember 19–23. között a Trade Játszótér, vagyis a Trade magazin idén 15. alkalommal megrendezett szakmai konferenciája, a Business Days. A HoReCa és az FMCG szektor közel 900 döntéshozója a tapolcai Hotel Pelionban nyílt, őszinte légkörben beszélte át a szakma legforróbb problémáit, háborústól, inflációstól, ársapkástól. Ebben a számunkban a csütörtök és a péntek előadásait és beszélgetéseit elevenítjük fel.
Szerzők: Budai Klára, Tisza Andrea
A Business Days konferencia negyedik napján, csütörtökön a délelőtti program makrogazdasági piacértékeléssel kezdődött az elmúlt másfél évről és az előttünk állókról. A moderátor ezúttal is Krizsó Szilvia volt.
A pulpitusra elsőként Jaksity György lépett, hogy a hallgatóság elé tárja Infláció, vakáció, recesszió című előadását.
A program folytatásaként került sor a Business Days hagyományos, idén már 12. éve megrendezett Márkaszövetségi Vezérigazgatói Paneljére. A hazai FMCG-cégek mintegy 90%-át képviselő Magyar Márkaszövetség főtitkára, Fekete Zoltán rövid felvezető előadásában a „Trade játszótér – szigorú szabályokkal” konferenciamottó egyes elemeivel „játszadozott” el.
Így például a hazai gazdaságpolitika alakítói számára egy könyvajánlással érkezett, az „Economics for babies” könyvecske egyes alaptételein keresztül levezetve, miért is vezethet hiánygazdasághoz vagy inflációhoz a piaci árak központi szabályozása. Előadásának utolsó fricskájaként pedig Michael Jackson moonwalk lépéseinek felidézésével utalt egyes ismert politikai szlogenek relativitására.
Köd előttem, köd mögöttem…
A kerekasztal-beszélgetés során többek között az energiaköltségek emelkedéséről és a vállalatok erre adott válaszairól folyt a diskurzus.
Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója és a Magyar Márkaszöveség elnöke arról számolt be, hogy a Henkelnek két gyára van Magyarországon, amelyek esetében az oroszgáz-kitettség 80%-os. Ami mégis enyhíti a helyzetet, hogy az általuk használt gyártási technológia nem energiaigényes. Elmondta, hogy az elmúlt időszakban rengeteg meglepetéssel találták szemben magukat, ami erősen megnehezítette a tervezhetőséget. Megfigyelésük szerint az alapanyagárak növekedése az utolsó negyedévben mérséklődött. Úgy véli, az energiaárak hatását leginkább a logisztikában fogják megérezni a következő időszakban. Tervezhetőség szempontjából a logisztikai költségekben látja a legnagyobb rizikót. Felhívta a figyelmet az egyéves tervek készítésének fontosságára, kiemelve, hogy most szükséges még ezt is legalább kéthavonta felülvizsgálni.
Venter Zoltán, az Essity ügyvezető igazgatója arra mutatott rá, hogy jelenleg egy kiló papír előállításának energiaköltsége több mint egy euró. Meglátása szerint a lényeg mégsem ez, hanem az, hogy egyáltalán lesz-e. Mert ha nincs gáz, akkor nem lehet papírt gyártani. Elárulta, hogy az Essitynél azon dolgoznak, hogy egy ilyen helyzetre is felkészüljenek. Megjegyezte, hogy papír mindenképpen lesz, de az árat nem tudja megmondani, legfeljebb két hónapra. Elárulta, hogy már május elején elkezdték az LNG-képesség kialakítását a gyáraikban, ami különösen Ausztria és Németország esetében fontos, hiszen a teljes Zewa-ellátás onnan érkezik. Arra számítanak, hogy a következő két év drámaian rossz lesz, azt követően még két év rossz lesz, és csak azután jöhet felfelé ívelés.
Békefi László, a Coca-Cola HBC ügyvezető igazgatója arra emlékeztetett, hogy már egy éve is téma volt az alapanyagárak emelkedése, most viszont már valóban az a kérdés, hogy egyáltalán lesz-e, vagy nem. A Coca-Colánál is folyamatosan értékelik azt, hogy az egyes gyáraik milyen energiahordozóval működnek, illetve milyen technológiák vannak, amelyek fel tudják használni a különböző energiahordozókat. Emellett arra is felkészülnek, hogy ha esetleg hiány keletkezik, akár gázból, akár szén-dioxidból, ami az üdítőitalok gyártásának egyik alapja, azt honnan lehet pótolni. Úgy érzékeli, most nehezebb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt, és ő is előre vetíti, hogy feltehetően lesz még rosszabb is, mielőtt pozitív irányba fordulna.
Noszek Péter, a Nestlé ügyvezető igazgatója az elhangzottakhoz azt fűzte hozzá, hogy vállalatuknál elsősorban arra törekednek, hogy a gyártáshoz minden szükséges erőforrás rendelkezésre álljon. A Nestlének 2400 dolgozója van, akik közül 2100 végez munkát gyárakban. Árbevételük 2/3-a a gyáraikban keletkezik, javarészt exportból. Ezért is tartja különösen fontosnak, hogy az állam miként priorizál majd egy olyan helyzetben, amikor arról kell dönteni, hogy ki kapjon energiát és mennyit. Az energiaproblémán kívül rávilágított az inflációs nehézségekre is. Jelezte, hogy már most sem megoldható, hogy minden plusz költséget a fogyasztókra hárítsanak. Szerencsés körülményként említette, hogy mindaddig, amíg van kereslet az exportjukra, addig transzferáron árulnak, illetve azt is, hogy globális kiterjedésüknek köszönhetően stabil anyagi háttér áll mögöttük.
A szót Sófalvi Attila, a MARS ügyvezető igazgatója vette át, aki felidézte, hogy a 2022-es év indulása a COVID kezdetének időszakára emlékeztetett, ugyanis az első félévben két számjegyű növekedést tapasztaltak, majd ezúttal is hirtelen érkezett a sokk. Kiemelte: példanélküli, hogy a cégek egy éven belül olyan sokszor emeljenek árat, mint ahogyan az 2022-ben történt. Pozitív eredményként értékelte, hogy idén akár kereskedői oldalon, akár gyártói oldalon ülnek egymással szemben a piaci szereplők, hatalmas mértékű egyetértést mutatkozik közöttük. Mindenki próbálja a másikat segíteni. Az érem másik oldalaként fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy azok a pénzek, amelyek kiáramlottak év elején a háztartásokba, kezdenek kifutni, a negyedik negyedéves rezsire valószínűleg jobban fognak az emberek takarékoskodni.
Fekete Zoltán szerint a jelenlegi helyzetben a legaggasztóbb fejlemény a tervezhetetlenség. Ezt egyértelműen mutatja a Márkaszövetség mintegy 70 tagvállalatának a visszajelzése, a tagsággal folytatott beszélgetések. Az eddigi válságok során mindig volt egyfajta zsinórmérce, a cégek többféle forgatókönyvvel rendelkeztek, folyamatosan adaptálódtak a romló üzleti környezethez. De most hatványozott a bizonytalanság: a háború, az infláció, az árfolyam mind-mind komoly kihívás önmagában is, hát még összeadódva. És persze nyitott a kérdés, a fogyasztók hogyan viselkednek majd egy új gazdasági válságban, milyen vásárlási és fogyasztási minták rajzolódnak ki, és ez milyen hatással lesz a márkákra.
Övék a jövő
A következő programelem a Lánchíd Alapítvány és a támogatott Diákok bemutatása volt Hermann Zsuzsanna, az Alapítvány Kuratóriumának elnöke és Matus István kuratóriumi tag tolmácsolásában.
Hermann Zsuzsanna elmondta, hogy az alapítvány azzal a céllal működik, hogy nagyon hátrányos helyzetű, ambiciózus középiskolás diákokat segítsen eljuttatni felsőfokú intézménybe, gazdasági orientációval, akik esetleg a jövőben az FMCG-piac irányába kacsingatnak majd. Felvázolta a Lánchíd Egyesület történetét, kiemelve a lényegesebb mérföldköveket. Azt is megtudtuk, hogy 2003-as indulása óta napjainkra 46 főre duzzadt a szervezet tagsága. Szót ejtett karitatív jellegű kezdeményezéseiről is, aminek részeként 2016-ban megalakult a Lánchíd Alapítvány.
Matus István közös sikereik bemutatásával folytatta, majd a programban részt vevő diákok megrendítő sorsáról mesélt a konferencia résztvevőinek. Megemlékezett röviden azokról a vállalatokról is, amelyek jelenleg szerepet vállalnak a segítő tevékenységben.
Taktikák és praktikák
A délután folyamán neves szakemberek előadásait hallgathatták meg a jelenlévők, illetve kerekasztal-beszélgetéseket követhettek a hiper- és szupermarketek, valamint a drogériák és diszkontok sikereiről és nehézségeiről.
Elsőként Vágyi Erik, a NielsenIQ ügyvezető igazgatója és Szűcs-Villányi Ágnes, a NielsenIQ kelet-európai igazgatója lépett a pódiumra, hogy megtartsák Árhinta az inflációs játszótéren című előadásukat, amelyben azt ismertették, hogy az árak változása miként befolyásolja a fogyasztói magatartást. (Ld. külön cikkünket a 38–39. oldalon.)
A nap második felének első kerekasztal-beszélgetéséhez a nemzetközi kereskedelmi csoport résztvevői foglalták el helyeiket.
Heiszler Gabriella, a SPAR ügyvezető igazgatója azzal kezdte megszólalását, érzékeli, hogy a gyártás területén is milyen jelentős mértékű az energiaköltség és a kitettség, hiszen hústermékgyártóként ez a SPAR-t is érinti. Elárulta, hogy míg békeidőben 1,5%-os forgalomarányos energiaköltséggel üzemeltek, most 6-7%-ra emelkedett ennek mértéke. Megállapította, hogy a SPAR üzletszerkezete ideális a következő időszakban abban a tekintetben, hogy ha megfelelő áron tudnak lakóhelyközeli üzletekben akár promóciós, akár normál áras terméket kínálni, az kedvező eredményeket hozhat. Házhozszállítási szolgáltatásukra vonatkozóan jelezte, hogy a kiszállítási telephelyek optimális számát már elérték, a helyben átvevős pontok körét azonban még tervezik tovább bővíteni.
Dorogi János, az Auchan országos értékesítési igazgatója véleményével csatlakozott az előtte szólóhoz, azzal kiegészítve, hogy az Auchannál abban, hogy mi legyen a polcokon, nagyrészt a vásárló dönt. Azt látják, hogy jelenleg a saját márkás és a promóciós termékeket keresik leginkább, sokkal lényegesebb a fogyasztók számára az ár-érték arány, mint korábban. Megosztotta azt a véleményét, miszerint aki ma jó árakkal dolgozik, az piacot tud nyerni. Arról is hírt adott, hogy esetükben a szezonok – mint például az iskolakezdés – nagyon erősen fellendítik a forgalmat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a növekvő forgalom feletti örömüket beárnyékolja, hogy annyival több adót kell befizetniük. Mint mondta, ma a felső számok könnyen jöttek, de lent nagyon nagy küzdelem van.
Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója azzal a gondolattal csatlakozott beszélgetőpartnereihez, hogy bár az impulzív vásárlások száma folyamatosan csökken, de mindenképpen hasznos, ha nem a pénztárcánkban lévő készpénz mennyisége határozza meg, hogy mit tudunk megvenni. Ebben nagy rugalmasságot és kényelmet tud adni a kártyás fizetési lehetőség. Azt is megfigyelték, hogy a kártyás fizetésnek óriási szerepe van azokon az árusítóhelyeken, ahol az idő szenzitív tényező. Visszautalt a COVID időszakára is, amikor nagymértékben átalakultak a vásárlói szokások, és ezzel együtt a fizetési szokások is, aminek az öröksége velünk marad. Az online vásárlások során sokkal gyakrabban használjuk a bankkártyánkat, akár megrendeléskor fizetve vele, akár kiszállításkor, a futárnak.
Spórolni, spórolni
A délután második kerekasztal-beszélgetésére a drogériacsoport résztvevői érkeztek az emelvényre, hogy megvitassák a jelenlegi helyzetet és a jövőre vonatkozó kilátásokat.
Józsa Mariann, a dm cégvezetője azokba a nemzetközi átgondolásokba avatott be, amelyek nyomán azt vizsgálják, miként lehet leválasztani az üzlethálózatot a gázról, miként lehet a raktárak működését más módszerrel megoldani. Azt is felelevenítette, hogy hat évvel ezelőtt készült irodaházuk már modern rendszerekkel van ellátva, így gázérintettségük ezen a téren már nincs. Említést tett annak dilemmájáról is, hogy mindamellett, hogy a vásárló ne veszítsen az élményből, milyen lépéseket lehet tenni a takarékosság érdekében. Mint mondta, felelős vezetőként fel kell készülni mind a világítás, mind a hőmérséklet mértékének mérséklésére, amit meg kell lépni, amikor a helyzet ezt már halaszthatatlanná teszi. A német és osztrák tendenciákból azt látják, hogy az emberek visszafogottabban vásárolnak drogériatermékeket is, míg a magyar piacon ezt még nem lehet érezni.
Flórián László, a Rossmann ügyvezető igazgatója a közelmúltban megkezdett intézkedéseikbe avatta be a hallgatóságot. Az egyik a logók világításának teljes lekapcsolása volt, ami ebben a formában nem vált be, ezért valószínűleg sötétedéstől zárásig továbbra is üzemelni fog. Az értékesítés és az üzemeltetés területén a jövőben dedikált szakemberek fognak az energiaköltségek menedzselésével foglalkozni. Úgy véli, az energiaárak emelkedése rövid távon jelentős kárt fog okozni a cégnek, viszont hosszú távon nagyon sokat tudnak tanulni általa. Az emelkedő árak miatt a termékek beszerzési árainak ellenőrzésére pedig két lehetőséget lát, az egyik anyacégüknél már a gyakorlat része. Egy nyersanyagmonitoring-rendszert működtetnek, ami azt jelenti, hogy ha egy szállító behoz egy áremelést, akkor azt elemeire bontva vizsgálják meg. Ennél egyszerűbb módszer az, ha azt a terméket, amelyik nem termel elegendő árrést, kilistázzák a piacról.
Dobi István, a Dél-100 tulajdonosa azt az észrevételt tette, hogy alapvetően energiapazarláshoz vagyunk szokva, amin most muszáj változtatni. Szerencsés körülménynek tartja, hogy kisebb üzleteiknek köszönhetően az energiaköltségek is alacsonyabbak. Vállalatuknál is mindennaposak a számolgatások, hogy miként tudnának spórolni, akár napelemmel, akár más rendszerek, gyakorlatok kialakításával. Áruházaik kedvező ár-érték arányú üzlettípust képviselnek, hálózatuk diszkont áron dolgozik. A beszerzési árak egészséges fenntartással való fogadása végigkísérte eddigi munkásságukat, és azt gondolja, ha ezt megfelelő alázattal teszik, akkor az a kereskedelem egyik alapja. Ezt a folyamatos áremelések miatt ma nehezebb megvalósítani.
Ács Tamás, az Unilever kereskedelmi igazgatója gyártási oldalról közelítette meg a témát. Véleménye szerint az év első felében a gyártókat leginkább az nyomta, hogy az alapanyagárak hihetetlen mértékben emelkedtek. Ennek is köszönhető részben az a rettenetes mennyiségű áremelés, amit a beszállítók bejelentettek az idei évben. Árak szempontjából pesszimistának tartja magát, azt gondolja, hogy a gyártók még messze nem árazták be az energiaköltségeiket az árakba. Illetve, ha tartósan megmarad a 400 Ft feletti euróárfolyam, akkor ez olyan plusz terheket ró azokra a gyártókra, akik elsősorban importálják a termékeiket, amit kénytelenek lesznek az árakba beleépíteni. Mindezek miatt azt jósolja, hogy az infláció jelenlegi mértéke a következő évben is megismétlődhet.
Tegyünk (b)randet a piacon!
A délutáni pihenő után a nap utolsó blokkjára gyűltek a terembe a Business Days konferencia résztvevői. Az előadás, valamint a kerekasztal-beszélgetés a márkaérték és márkaépítés témáit járta körbe az FMCG-piacon.
Tolnai Gábor, a Kantar Hoffmann divízióigazgatója Brand Footprint 2022 – A legjobb FMCG márkák a világban és Magyarországon című expozéjában a Kantar és partnerei által készített, több mint 10 éves múltra visszatekintő globális kutatás legfrissebb eredményeit osztotta meg a jelenlévőkkel. (Ld. külön cikkünket a 40–41. oldalon.)
A szónoklatot követően a márkaépítési csoport résztvevői cseréltek eszmét arról, hogy mi vár a brandekre, valamint jelen esetben mennyit lehet és kell a márkaépítésbe invesztálni annak érdekében, hogy vásárlásra ösztönözzék a fogyasztókat.
Elsőként Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója adott helyzetjelentést. Megállapította, hogy néhány éve hatalmas sajátmárka-nyomás van, minden üzletlánc próbálja a saját brandjét erősíteni. Jelentős sikernek tekinti, hogy ennek ellenére tudták tartani 40-45%-os piaci részedésüket. Elmondása szerint az idei évük rendben van, a jövő viszont nagy kérdőjeleket tartogat. Felvetette a kérdést, hogy vajon a recesszió azt hozza-e, hogy bizonyos kategóriák eltűnnek, mert azt a hozzáadott értéket, amit hajlandóak voltak eddig a fogyasztók megfizetni, a továbbiakban nem teszik. Ezt nem lehet előre látni. Nagyon fontos szempontnak tartja, hogy azon az értékkínálaton, amit az Eisberg nyújt, nem szabad változtatni. Felhívta a figyelmet az edukáció fontosságára, ami cégük esetében kiemelt jelentőséggel bír.
Kulich Éva, a Haladás (GoldenBurg) kereskedelmi és marketingvezetője szintén pozitív eredményekről számol be. Elárulta, hogy nincs könnyű dolguk a brandépítésben, hiszen egy olyan szektorban kezdtek márkát építeni – zöldség-gyümölcs –, ahol még kevesen próbálkoztak. Az elsődleges kommunikációs felület maga a csomagolóanyag, ezen már az edukációt is lehet folytatni, receptajánló vagy terméktulajdonságok megjelenítésével. Fő feladatuknak tekintik, hogy segítsék, támogassák a vásárlóikat. Gyorsan épülő social media közösségükben főzési tippeket, praktikákat, recepteket osztanak meg. Az idei évben a márkaismertségüket egyéb online, illetve tévés műsortámogatásokkal sikeresen növelték. Céljuk szeretetmárkává válni egy sokszínű, ám mindennapi terméket képviselve.
Szak Zsuzsanna, a Henkel Consumer Brands üzletág-igazgatója beavatott abba, hogy egy kategórián belül léteznek szuperprémium márkáik, amelyek fenntarthatósági irányba mennek, vannak olyan márkáik, amelyek a prémium kategóriába tartoznak, és ugyancsak megtalálhatók úgynevezett value-for-money árkategóriát lefedő termékek is a kínálatukban. Azt várják ettől a diverzifikációtól, hogy akármi is jöjjön, meg tudják szólítani a fogyasztói rétegeket különböző módokon. Elárulta, hogy a médiamixben még mindig a tévé az, amibe a leginkább invesztálnak, mert jelenleg ez a leghatékonyabb elérési módszer. Ugyanakkor közép-kelet-európai összehasonlításként hozzátette, hogy Magyarországon még mindig több touchpointot kell bevetni a fogyasztók hatékony eléréséhez, mint más országokban.
Nacsa Severus, a Gallicoop marketingigazgatója az egy éve piacra került új márkájukat ismertette, és hangsúlyozta, elsődleges feladatuk most az, hogy megtalálják az egyensúlyt saját márkájuk és a hálózatok márkái között. Húspiaci szereplőként a vállalat számára is lényeges tényező az edukáció, mivel a magyarok a pulykahúst kevésbé ismerik, mint a többi húsfajtát. Azt gondolja, hogy a 80-as, 90-es években a rossz kommunikáció és a negatív hírek miatt háttérbe szorult a felhasználása. Ezt a kedvezőtlen beidegződést kellett különböző eszközökkel kiiktatni, illetve átformálni. Felelevenítette a márka 2020–21-es megszületését, majd piacra lépését, és röviden felvázolta a jövőre vonatkozó terveiket is, mind energiahatékonyság, mind kommunikáció terén.
Csikesz Erika, a TV2 Média Csoport értékesítési igazgatója megemlítette, hogy a nagy brandek rendszeresen használnak klasszikus és prémium, exkluzív hirdetési megoldásokat is a médiamixükben, ugyanis ezen felületek integritásával tudnak egy szélesebb célközönséget hatékonyan elérni. Az ügyfelek kommunikációjában kiemelten fontos a TV2 Csoport 14 lineáris csatornája mellett a TV2 Play videoalapú digitális platformja is, hiszen meghatározó hazai tartalomszolgáltatóként számos hazai és nemzetközileg népszerű műsort biztosít a nézőknek. Ez az év különleges, hiszen október 4-én ünnepli a TV2 a 25. születésnapját. A folyamatos megújulás, innováció és portfóliófejlesztés fontos eleme volt eddigi sikertörténetüknek, ami a jövőben is meghatározó pillére lesz működésüknek.
Sándor-Czina Boglárka, az Offerista Group értékesítési és üzletfejlesztési vezetője az online lábat képviseli a társaságban. Hasonló tapasztalatokról számolt be, mint az előtte szólók. Úgy vélte, priorizálni kell, mely brandekre fektetünk nagyobb hangsúlyt a marketingtevékenységünk során. Ma már nem elhanyagolható az online tér szerepe sem, ha a lehetséges hirdetési felületek közül választunk. Az Offerista Group speciális területe a digitális akciós újságok, amelyek az FMCG szektorban erőteljesen jelen vannak. Kiváló lehetőséget jelentenek arra, hogy segítségükkel a termékszortimentet bemutassák. Arról is beszámolt, hogy az utóbbi időben megváltozott a fókusz, már nem a teljes elérés a cél a vállalatok számára, hanem az, hogy adott brandek és adott termékek kapcsán érjék el a releváns célcsoportokat, és ehhez optimalizálják a csatornákat.
A csütörtöki nap lezárása a Gálavacsora volt, amelyen kiosztásra kerültek az Életmű-díjak, a StarStore – Év Kereskedője 2022 verseny díjai és köszöntötték a születésnaposokat. A jó hangulatról a TV2 Csoport jóvoltából a Vegas Show Band gondoskodott.
Ha minden kötél szakad
A Business Days utolsó, pénteki napja hagyományosan az emocionális töltekezésé. Idén dr. Neszmélyi Emil ügyvéd, az egyetlen magyar hegymászó, aki a Mount Everestre mindkét oldalról feljutott, adott muníciót olyan helyzetekre, amikor minden kötél szakad, dr. Újszászi-Bogár László, a Budapesti Corvinus Egyetem meggyőzés- és befolyásolástechnika tanára invitálta rendhagyó tárlatvezetésre a közönséget az emberi elméről, Pál Feri atya pedig viharos időkben belső békénk megőrzését támogató életszabályokat fogalmazott meg.
Dr. Neszmélyi Emil előadásában saját élményei által ihletve arról beszélt, hogyan lehet krízishelyzetekből kijönni és igyekezett muníciót adni a hallgatóságnak a jelenlegi kihívásokkal teli üzleti környezetben való „extrém hegymászáshoz”.
A Csomolungma csúcsára két alkalommal feljutó előadótól, aki a hegy mindkét oldalát megjárta, az annak meghódításáról szóló rövid történeti áttekintést követően megtudhattuk, hogy igen sokféle oka lehet annak, ha valaki a halálzónán átkelve a világ legmagasabb pontjára akar eljutni. Van, akit a kihívás vonz, van, aki a kalandot és izgalmat kedveli, sokan egyfajta bátorságpróbaként tekintenek egy ilyen veszélyes vállalkozásra, és van, aki a látványt szeretné élőben élvezni. Neszmélyi Emil számára ezeken túl fontos volt, hogy a hazájáért is tegyen valamit, és kitűzze a magyar trikolórt a csúcsra.
A kihívások sokfélék, ráadásul a hegy két oldala – a tibeti és a nepáli oldal – teljesen más, és így más veszélyeket is rejt. A legalattomosabb, de talán legismertebb a magas hegyi betegség, de nyilvánvaló veszély a végtagok elfagyása is. Amire felkészülni azonban nem lehet, az az alacsony légnyomás- és oxigénszint miatt „halálzónának” nevezett régióban örök álmát alvó, mintegy 200 holttest látványa állította mentális kihívás. Neszmélyi Emilnek mindezekhez hozzáadódott önmaga legyőzésének nehézsége, az asztmás megbetegedése, aminek leküzdése újabb belső erőforrásokat igényelt.
Az előadás egyik fő konklúziója – ami mindenki számára minden helyzetben szem előtt tartandó – az, hogy a körülményekhez mindig és minden helyzetben alkalmazkodni kell, méghozzá úgy, hogy a cél és az oda vezető út folytatásának lehetőségeit időről időre mérlegeljük. Az akadályokon átsegítő fókuszáltság nagyban függ a belső elhatározástól és hittől, és szélsőséges helyzetekben életmentő lehet, ha hiszünk magunkban akkor – és leginkább akkor –, amikor senki más nem hisz. Mert mindenki képes megmászni az Everestet, a saját „Everestjét”, ha arra fizikailag és fejben felkészül.
Rendhagyó tárlatvezetés az emberi elméről
Dr. Újszászi Bogár László rendhagyó tárlatvezetésre invitálta hallgatóságát annak kiderítésére, hogyan lehet irányítani az emberek gondolkodását, viselkedését és érzelmeit.
A gondolkodás anatómiai hátterét felvillantva érvelt amellett, hogy ha minden döntéshozatal során egyszerűsítő agyunk egyszerűsítési mechanizmusát megismerjük, és azt a megfelelő üzleti környezetre szabjuk, akkor nem csak kiszámíthatóvá válik számunkra a másik félben zajló döntéshozatal, de azt irányítani is tudjuk.
Az előadó szemléletes kutatási példákon keresztül világította meg a tudat és a tudatalatti között tátongó szakadékot és azt, hogy milyen mértékben irányít az emocionális alapokon befolyásolható tudatalatti.
Dr. Újszászi Bogár László kihangsúlyozta, hogy a meggyőzéstechnikák taxatív ismerete helyett hasznosabb azok mechanizmusát megérteni annak érdekében, hogy azok a megváltozott körülmények között is bevethetők legyenek; a hitelesség szempontjából pedig érdemes a saját egyéniségnek leginkább megfelelő, azzal összeillő meggyőzéstechnikát kiválasztani.
A szakember az értékesítési folyamatban is helytálló – ma már több külföldi egyetemen is kötelező szakirodalomként szereplő – BDA (Before-During-After) meggyőzéstechnikai modellje szerint a meggyőzés előtt legfontosabb minél alaposabban megismerni a meggyőzendő személy prediszpozícióját (before) egy adott helyzetben, hiszen számos kutatás igazolta már, hogy milyen elképesztően irracionálisan működik az emberi agy. A „during” szakasz nehézsége – többek között – abból fakad, hogy az ügyfél agya folyamatosan egyszerűsít, és a memóriája kórosan pontatlan. Ezért fontos, hogy az értékesítő ebben a szakaszban olyan technikákat alkalmazzon, amelyek segítségével az ügyfél pontosan arra emlékszik vissza, ami valóban történt. Csakúgy, mint a before szakaszban különböző hatások érik az ügyfelet a találkozó után (after), amit nem szabad figyelmen kívül hagyni s a véletlenre bíznia az értékesítőknek.
A hallgatóság számtalan példa útján ismerkedhetett meg olyan fogalmakkal, mint a percepciós kontraszt, reaktancia, horgonyhatás, kognitív torzítás, de szó esett a szavak erejéről, az ügyfelet a kívánt kognitív sémákba becsalogató szavakról, a bizalom neurológiájáról, és arról is, hogy az emberi elme erősebbnek találja a maga gyártotta érveket a készen kapottaknál, ezért jó, ha a kérdezés már egyfajta érvgyártatási szándékkal történik.
Belső béke viharos időkben
Pál Feri atya előadása az elmúlt két év és a jelen történéseire reflektálva gyakorlati útmutatóul szolgált arra vonatkozóan, mi zajlik bennünk komoly nagy veszteségek megélése során, és mit lehet tenni, hogy az ember e folyamaton „megrekedés” nélkül végigérjen.
A mentálhigiénés szakemberi minőségében prezentáló atya öt egymástól jól elkülöníthető szakaszt vázolt fel. Mint elmondta, minden egzisztenciális szorongást keltő megpróbáltatás során az első fázis a tagadás, amivel a lélek ösztönösen időt akar nyerni, mert ha a realitást teljes egészében el kellene fogadnia, az túlságosan megterhelő lenne számára. A tagadást a természetesen felmerülő harag követi, amelyben megvan a megküzdéshez szükséges erő. Itt arra fontos ügyelni, hogy a harag ne irányuljon kontrollálatlanul bárki felé, és ne alakuljon agresszióvá.
A megoldás felé vezető úton következő lépés az alkudozás, a megküzdésnek egy nagyon fontos fázisa, amely során a realitásnak a ránk eső részét már kezdjük elfogadni. Ám, ha az élet nem „teljesíti a rá eső részt”, akkor könnyű kétségbeesni, és ekkor következik a depresszív szakasz. Míg a harag kifelé vitte az erőnket, addig ez a depresszív állapot befelé fordít, és lehetőséget kínál annak felismerésére, hogy önmagunkkal is van dolgunk, nem csak a külső tényezőkkel.
A folyamat végén jó esetben ott az elfogadás, amely nem egyenlő a beletörődéssel. Az elfogadás az, amikor egy helyzetet az élet, az én szerves részeként tudunk kezelni, amikor már látjuk, hogy általa milyen jó származott az életünkbe.
Az atya praxisából hozott példákkal érzékeltette az élet két fontos szabályát, melyekhez viharos időkben érdemes ragaszkodnunk: ha rövid távon kibillenünk egyensúlyunkból, jó, ha azt úgy állítjuk helyre, hogy az ne fenyegesse egyrészt a hosszú távú egyensúlyunkat; másrészt ne fenyegesse a kapcsolatainkat.
Hogyan tudjuk ezt véghez vinni? Önstabilizálással, ami segít a pszichés képességeink birtokába jutni még nagy megrázkódtatás alkalmával is. Tévhit az, hogy nehéz időkben a problémával van dolgunk, mert ilyenkor egy idő után magunkkal is feladatunk van. A ránk törő „szörnyet”, a félelmet és szorongást nem megszüntetni kell (agresszióval vagy alkohollal), hanem szabályozni a szorongás szintjét, amiben segítségünkre a sport és testmozgás, a fizikai munka, a természetjárás és a tartalmas emberi kapcsolatok lehetnek.//
Mindenki ott volt
Business Days a Trade magazin tinédzserkorba cseperedett konferenciájának a címe, neve, amely mostanra már óriási FMCG-találkozóvá vált. Idén jubileumi év volt, amely még inkább emelte a rendezvény ismertségét, presztízsét és persze az iránta való érdeklődést. Ott voltam idén is, végigkísérve a fejlődés időszakát.
Számomra a szeptember a nyaralást és Tapolcát jelenti, természetesen a Trade magazin rendezvényét. Minden évben azt mondom, idén lesz az utolsó, pedig már most motoszkál bennem, talán még jövőre ott kellene lennem, mert én is kerek születésnapot ünneplek majd, és ott a helyem. Kivel ünnepelnék másokkal, mint akikkel egy szakmában dolgozom már több évtizede?
Idén, ahogyan olvashattuk, rekordszámú résztvevő volt, pezsgett az élet, minden nap, óra, pillanat tartogatott valami új információt, élményt, találkozást. Mindenki ott volt, kvázi, ahogyan mondani szokták, aki számít, van lehetőség az ismerkedésre, kapcsolatkialakításra és a meglévők ápolására is.
Az első nap, úgy ahogyan az első negyedév az évből, szoktam mondani, megmutatja, milyen lesz az egész rendezvény és az év.
Az indulás remekül sikerült, érdekes előadások, beszélgetések, témák, előadók jellemezték, tehát a várakozás a második napra még nagyobb lett. Mi várható a többi napon? Díszvendég is érkezett a miniszter személyében, aki összefoglalta, amit az agráriumról ma tudni lehet.
Figyelek, jegyzetelek, kérdezek, ez a tisztem már évek óta, mely státusz révén nem lankadok, nemcsak jelen vagyok, hanem sok gondolat felvetődik bennem az elhangzottakkal kapcsolatban.
Így a muníció, az üzenet később is elkísér, és akár hónapok múlva is eszembe jut egy hasznos mondat, mely az aktuális workshopon növelheti érveim súlyát, melyből a feltörekvő generáció tanulhat.
Érdemes részt venni ezen a seregszemlén jövőre is, mely nemcsak a magazin hírein keresztül, hanem szájhagyomány útján is terjed.
A hír eljut a szakma vezetőihez, öregbítve a rangos, hasznos konferencia jelentőségét, mely nemcsak szakmailag, hanem ugyanakkor az esti szórakoztató programok révén élvezetes napokat garantál azoknak, akik már a jövő évi dátumot is beírták naptárukba.
Bízom benne, találkozunk 2023 szeptemberében a Business Daysen. //
Kapcsolódó cikkeink
A kártyás fizetés ma már alapelvárás a kereskedőktől
„A kártyaelfogadás ma már olyan, mint egy közműszolgáltatás: alapelvárás. Aki…
Tovább olvasom >Jótékonysággal tette teljessé az év végét a Rossmann
A Rossmann Magyarország idén is számos rászoruló közösség és intézmény…
Tovább olvasom >Zárás után extra vásárlási lehetőséggel várja törzsvásárlóit az Auchan
December 14-én záróra után különleges vásárlási lehetőséget biztosít Bizalomkártyás törzsvásárlóinak…
Tovább olvasom >További cikkeink
A nagy élelmiszerláncok többsége nyitva tartja üzleteit december 24-én délig
A nagy élelmiszerláncok többsége nyitva tartja üzleteit december 24-én, a…
Tovább olvasom >Orbán Viktor: Gazdasági fellendülés és történelmi lehetőségek 2025-re
Péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban ismertette a…
Tovább olvasom >Fogyasztóvédelmi kiválóságok díjazása: elismerték a 2024. év legjobbjait
Az idei év kiemelkedő fogyasztóvédelmi referensei és különdíjazottjai vehették át…
Tovább olvasom >