Ötszáz éves borszőlőt honosítanak újra a franciaországi Chambord-ban

Ötszáz év után újrahonosítják I. Ferenc francia király borszőlőit a Loire-völgyben található Chambord-ban, ahol öt év múlva évi 60 ezer üveg bort terveznek termelni.

I. Ferenc uralkodása (1515-1547) a reneszánsz és a reformáció megjelenésének időszaka volt a francia királyságban, amelynek ötszáz éves évfordulójára számos rendezvénnyel készül Franciaország.

A reneszánsz stílusban épült, mesebeli várra emlékeztető, tornyokkal és bástyákkal díszített chambord-i királyi vadászkastély parkjából két évszázada filoxérajárvány pusztította ki a Burgundiából érkezett szőlőtőkéket, amelyeket 1519-ben telepített I. Ferenc király. A kastély a betegség elől megmenekült szőlőtőkék történelmi újratelepítésével ünnepli az évfordulót.

Chambord a legnagyobb és az egyik legszebb Loire-völgyi kastély, ahol a hagyományos középkori francia építészetbe először vegyültek reneszánsz stílusjegyek. A világörökség részét képező épület elsősorban a Leonardo da Vinci tervei alapján készült csigalépcsőjéről ismert. I. Ferenc – aki az innen 170 kilométerre található Fontainebleau-ban élt – eredetileg állandó vadászkastélynak szánta az épületet, de uralkodása alatt alig másfél hónapot töltött itt.

A kastély egy 32 kilométer hosszan kőfallal körülvett, több mint 5 ezer hektáros erdő mentén található, amelynek területe Párizs területének felel meg. A fal mentén, egy kilométerre az épülettől alakították ki júniusban 6 hektáron az új szőlőparcellákat, amelyeket jövőre a duplájára akarnak növelni. Ezzel az évi másfél millió látogatót fogadó kastélymúzeum és park teljesen visszanyeri a 19. században elvesztett környezetét.

Jean d'Haussonville igazgató terveit személyesen Francois Hollande államfő hagyta jóvá tavalyi látogatásán. A területre egyébként a 20. században a francia köztársasági elnökök gyakran jártak vadászni, de ezt a hagyományt még Hollande elődje, Nicolas Sarkozy végleg megszüntette.

A borturizmus és a kastély bevételeinek növelése érdekében az igazgató olyan nemes és drága bor termelését határozta el, amelyet mindenhol el lehet adni a világon.

„I. Ferenc Burgundiából telepítette a tőkéket 1519-ben, de az akkori szőlészetet a betegségek elpusztították” – emlékeztetett az igazgató. „A bortermelés az örökségvédelem része, a szőlőtőkéket ráadásul látni lehet a kastélyból is, így a táj szépségét is újrateremtjük” – hívta fel a figyelmet.

A 19. századi filoxéra minden szőlőt elpusztított Franciaországban, kivéve egy birtokot, amely a chambord-i kastélytól 35 kilométerre, Soings-en-Sologne-ban található. Itt őriztek meg néhány tőkét a zamatos romorantin szőlőfajtából, amelyet I. Ferenc honosított meg a Loire-völgyben.

„Ez a világ legrégebbi szőlőfajtája. I. Ferenc tőkéi visszakerülnek a bölcsőjükbe” – hangsúlyozta Henry Marionnet, a 2006-ban talált különleges birtok jelenlegi tulajdonosa. Szerinte az 1870-es pusztítás előtti időkből megőrzött tőkékben „több az elegancia és az összetettség” a mai borszőlőkhöz képest.

A chambord-i bor mindenekelőtt egy régen elfelejtett, nemes szőlőfajtából készült bor történelmi újjászületése lesz. Az első évjáratot 2019-ben tervezik, a kastély építésének és a tőkék telepítésének ötszáz éves évfordulójára. A 60 ezer chambord-i címkézésű üvegből 300 ezer euró (92,8 millió forint) nettó nyereségre számít a kastély, amelyből az erdőt körülvevő fal éves karbantartását tudják fedezni.

A termelés egyharmadát szponzorok kapják ajándékba, egyharmada a legnagyobb francia séfek Michelin-csillagos éttermeiben kerül majd az asztalokra, egyharmadát pedig az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába fogják exportálni. A romorantinből készülő Cour-Cheverny fehérbor mellett a Chambord-ban élt személyiségeket megidéző vörösborokat is termelnek pinot noir és gamay keverékéből. (Venczel Katalin, MTI)