Ősszel újabb nagy élelmiszerdrágulási hullám várható Magyarországon
Az orosz-ukrán háború miatti drasztikus áremelkedés az agrárgazdaságban is rendkívüli helyzetet teremt. A terményárrobbanás a növénytermelőknek extraprofitot hozhat, az állattenyésztők viszont a takarmánydrágulás következtében kifejezetten rosszul járhatnak. A gyorsan megváltozott piaci viszonyok mennyire „szórhatják meg” a hazai agrárvállalkozásokat?
Úgy látjuk, hogy erőteljesen megszórhatják. A mai helyzetre jellemző, hogy talán még sohasem volt ekkora feszültség az állattenyésztők és a növénytermelők között. Ez abból is fakad, hogy a 90-es évek elejéig az üzemeken belül az állattenyésztés eléggé egybeforrt a takarmánytermesztéssel, mára viszont olyan modell alakult ki, ahol az állattenyésztési tevékenység – főként az abrakfogyasztó sertés- és a baromfitermelés – elvált a takarmánynövények termesztésétől. A mai szituációban, amikor a terménypiacokon ennyire elszálltak az árak, a növénytermelők nyilvánvalóan jó helyzetben vannak, de azért azt se felejtsük el, hogy az inputanyagárak is elképesztően elszabadultak. A földgázból előállított nitrogénműtrágya tonnája két év alatt 70 ezerről 240 ezer forintra drágult, a nagyrészt Oroszországból származó kálium- és foszfortartalmú műtrágyák ára pedig 80-90 százalékkal növekedett, most pedig ezeket a háború miatt nem is lehet beszerezni. A kialakult helyzetben talán az nevezhető szerencsésnek, hogy a hazai mezőgazdasági géppark fejlesztése az elmúlt tíz-tizenöt évben nagyon erőteljes volt, és ez most meghálálja önmagát. A gépek és az alkatrészek ugyanis a globális piacról érkeznek, és a beszerzések itt is körülményesebbé váltak, így aki az utóbbi időszakban korszerűsített, most kevésbé kitett a géppiaci nehézségeknek.
A háború hatására ráadásul látványosan átalakult a makrokörnyezet is, amit a 400 forint környékén mozgó forint/euró árfolyam is jelez. A gyengébb forint azonban agrárszempontból nem feltétlenül lehet kedvezőtlen, hiszen növelheti az exportorientált ágazat bevételeit, ronthatja a konkurens import versenyképességét vagy például az átváltási árfolyam változása miatt bővítheti az euróban érkező uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat. Összességében jó vagy rossz a forintgyengülés a hazai agrárium számára?
Szerintem túlértékeljük a forintgyengülés kedvező hatásait. Az agrárium valóban nettó exportőr, de éppen az a probléma, hogy elsősorban alapanyagokat – legnagyobbrészt gabonaféléket – szállítunk ki, nem pedig feldolgozott termékeket, amelyeknek jóval nagyobb hozzáadott értéke lenne. Ezzel szemben a mezőgazdasági termeléshez felhasznált inputanyagok – növényvédő szerek, műtrágyák – zöme importból származik, és ahogy az imént már említettem, nem igazán gyártunk mezőgazdasági gépeket és alkatrészeket sem, illetve a géppark működtetéséhez szükséges üzemanyagok is importból származnak.
Kapcsolódó cikkeink
Folytatódhat jövőre a hitelezés fellendülése?
Akár még a 2021-es rekordévet is túlszárnyalhatja idén a lakossági…
Tovább olvasom >3,7%-kal emelkedtek az árak novemberben
Az októberi 3,2%-os év/év alapú áremelkedést követően novemberben 3,7%-kal nőttek átlagosan…
Tovább olvasom >Nagy Márton: a kormány alacsony szinten tartja az inflációt, a hangsúlyt a termelékenység növelésére kell helyezni
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján az infláció novemberben…
Tovább olvasom >További cikkeink
A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >K&H: ajándékot, de mit és melyik boltból?
A karácsonyi ajándékozás során a fiatalok körében a ruhák vannak…
Tovább olvasom >Gyümölcslékoncentrátum-gyártót vásárolt az Eckes-Granini Németországban
Európa egyik vezető gyümölcslégyártója, az Eckes-Granini megvásárolta Németországban a gyümölcsital-koncentrátumok…
Tovább olvasom >