Ősszel újabb nagy élelmiszerdrágulási hullám várható Magyarországon
Az orosz-ukrán háború miatti drasztikus áremelkedés az agrárgazdaságban is rendkívüli helyzetet teremt. A terményárrobbanás a növénytermelőknek extraprofitot hozhat, az állattenyésztők viszont a takarmánydrágulás következtében kifejezetten rosszul járhatnak. A gyorsan megváltozott piaci viszonyok mennyire „szórhatják meg” a hazai agrárvállalkozásokat?
Úgy látjuk, hogy erőteljesen megszórhatják. A mai helyzetre jellemző, hogy talán még sohasem volt ekkora feszültség az állattenyésztők és a növénytermelők között. Ez abból is fakad, hogy a 90-es évek elejéig az üzemeken belül az állattenyésztés eléggé egybeforrt a takarmánytermesztéssel, mára viszont olyan modell alakult ki, ahol az állattenyésztési tevékenység – főként az abrakfogyasztó sertés- és a baromfitermelés – elvált a takarmánynövények termesztésétől. A mai szituációban, amikor a terménypiacokon ennyire elszálltak az árak, a növénytermelők nyilvánvalóan jó helyzetben vannak, de azért azt se felejtsük el, hogy az inputanyagárak is elképesztően elszabadultak. A földgázból előállított nitrogénműtrágya tonnája két év alatt 70 ezerről 240 ezer forintra drágult, a nagyrészt Oroszországból származó kálium- és foszfortartalmú műtrágyák ára pedig 80-90 százalékkal növekedett, most pedig ezeket a háború miatt nem is lehet beszerezni. A kialakult helyzetben talán az nevezhető szerencsésnek, hogy a hazai mezőgazdasági géppark fejlesztése az elmúlt tíz-tizenöt évben nagyon erőteljes volt, és ez most meghálálja önmagát. A gépek és az alkatrészek ugyanis a globális piacról érkeznek, és a beszerzések itt is körülményesebbé váltak, így aki az utóbbi időszakban korszerűsített, most kevésbé kitett a géppiaci nehézségeknek.
A háború hatására ráadásul látványosan átalakult a makrokörnyezet is, amit a 400 forint környékén mozgó forint/euró árfolyam is jelez. A gyengébb forint azonban agrárszempontból nem feltétlenül lehet kedvezőtlen, hiszen növelheti az exportorientált ágazat bevételeit, ronthatja a konkurens import versenyképességét vagy például az átváltási árfolyam változása miatt bővítheti az euróban érkező uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat. Összességében jó vagy rossz a forintgyengülés a hazai agrárium számára?
Szerintem túlértékeljük a forintgyengülés kedvező hatásait. Az agrárium valóban nettó exportőr, de éppen az a probléma, hogy elsősorban alapanyagokat – legnagyobbrészt gabonaféléket – szállítunk ki, nem pedig feldolgozott termékeket, amelyeknek jóval nagyobb hozzáadott értéke lenne. Ezzel szemben a mezőgazdasági termeléshez felhasznált inputanyagok – növényvédő szerek, műtrágyák – zöme importból származik, és ahogy az imént már említettem, nem igazán gyártunk mezőgazdasági gépeket és alkatrészeket sem, illetve a géppark működtetéséhez szükséges üzemanyagok is importból származnak.
Kapcsolódó cikkeink
MBH AgrárTrend Index: stabilizálódtak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai
Stabilizálódott a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek korábbinál kedvezőbb helyzetértékelése 2024 első…
Tovább olvasom >Az EP jóváhagyta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a közös agrárpolitika…
Tovább olvasom >Agrometeorológia: a csapadék jót tett a növények fejlődésének
Az elmúlt napok hűvös időjárása megállította a növények idő előtti,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Magyarországon évente mintegy kétmillió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik
Az indokolatlan fogyasztás környezeti veszélyeire és a hulladékok újrahasznosításának fontosságára…
Tovább olvasom >„Kukába az élelmiszerpazarlással” – plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja
A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező…
Tovább olvasom >Nem biztos, hogy a papírcsomagolás a legjobb
A csomagolások környezeti hatásai egyre nagyobb figyelmet kapnak a fenntarthatóság…
Tovább olvasom >