Összefogásra szólított föl a Mohosz elnöke a halállomány védelmében

Magyarországon a legnagyobb természetes vizek állami tulajdont képeznek

Szűcs Lajos szerint a halőri rendszer látványos fejlődést tudhat maga mögött, szükség is volt a megújulásra mind szemléletben, mind technikai felkészültségben, hiszen a vizes élőhelyek a szárazság fenyegetésében fokozott védelemre szorulnak. Magyarországon a legnagyobb természetes vizek állami tulajdont képeznek, a bennük élő halak pedig hivatalosan is nemzeti kincsnek számítanak – tette hozzá.

A szervezet vezetője hangsúlyozta, hogy a halak 31 ezer fajból álló csoportja nem csak táplálékforrás, sok kultúrában az élet jelképe és csillagjegy, amely épp ezen a napon ér véget. Az ötletgazda Magyar Haltani Társaság azért is választotta a csillagászati tél és tavasz fordulópontját a halak napjának, mert az ekkor kezdődő időszak meghatározó a halállomány szempontjából. Március 20. tavaly óta a halőrök napja is, hivatásuk előzményei évszázadokra nyúlnak vissza, munkájukat a környezet sérülékenységét felismerve különösen meg kell becsülni – mondta Szűcs Lajos.

A Mohosz Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központjának főigazgatója szerint Magyarország őshonos halállománya ma is sokszínű, de ennek mértéke víztípusokként eltérő, és sokszor sérülékeny, az idegenhonos fajok aránya magas. Dérer István kifejtette, hogy Magyarországon 97 halfaj él, ebből 28 őshonos védett faj, 27 halgazdálkodási jelentőségű őshonos faj, a többi idegenhonos, ezekből 23 fordul elő rendszeresen a belföldi vizekben, 7 inváziós és 6 spontán jövevényfaj. A szakmai szervezetek feladata, hogy fölhívják a figyelmet az őshonos fajok jelentőségére, hogy jusson forrás a Mohosz kezelésében lévő csaknem 600 természetes víz halállományának védelmére – fogalmazott. Az Agrárminisztérium Halgazdálkodási főosztályának vezetője a környezetváltozás hatásait emelte ki, ezek ugyanis a természetes vizek állapotát is nagy mértékben befolyásolják. Csörgits Gábor szerint számítani kell a szárazság ismétlődésére, ráadásul a csapadék nem csupán kevesebb, de az eloszlása is kiegyenlítetlenebb.

Az aszály miatt egyre kisebb területre kényszerülő fajoknak egymással is meg kell küzdeniük a túlélésért, a folyók áramlásának lassulása iszaposodással fenyeget, a kedvezőtlen változások az inváziós fajok terjedését okozhatják. A megoldás a vizek megtartása tározókkal és csatornákkal, ami elsősorban vízügyi feladat. A halgazdálkodók és a horgászok azzal segíthetnek, ha továbbítják a természet figyelmeztető jelzéseit, és szükség esetén segítenek a halmentésben és a visszatelepítésben – tette hozzá.