Összefogás a vállalkozások megmentésére

Hogyan alakult 2019-ben az egyes vállalkozástípusok teljesítménye?

Krisán László
vezérigazgató
KAVOSZ

– 2013-tól egészen 2018–2019-ig bruttó hozzáadott értékben a kis- és közepes vállalkozások részesedése folyamatosan nőtt. 2013-ban 7 ezer milliárd körül volt, 2018-ra pedig már 11 ezer milliárd fölé kúszott. A tavalyi év értékelése nem készült még el, de mivel kiemelkedően sikeres évet tudhatunk magunk mögött, biztos vagyok benne, hogy további növekedést könyvelhetünk el.

Magyarországon a nanovállalkozások száma messze a legmagasabb. Ezek azok a kisvállalkozások, egyéni vállalkozók, őstermelők, akik majdhogynem a saját fizetésüket termelik ki. Általánosságban elmondható, hogy innováció és versenyképesség tekintetében ingatag lábakon állnak. A 2008-as gazdasági válságnak az volt az egyik legnagyobb tanulsága, hogy az emberek lassan tanulnak, viszont gyorsan felejtenek. A mostani válságnak az lehet az egyik kitörési pontja, ha azok a vállalkozások, amelyek képesek lesznek túlélni, megteszik majd a szükséges lépéseket, és elmozdulnak a technológiai fejlődés irányába.

Az elmúlt időszakban a vállalkozások száma nőtt vagy csökkent?

– A vállalkozások száma gyarapodott a tavalyi évben. A KSH adatai szerinti közel 1 millió 800 ezer cég van Magyarországon, amelyek közül hozzávetőlegesen 700 ezer működik.

Az 1 millió 800 ezer cégből nagyjából 500 ezer társas vállalkozás, 1 millió 300 ezer pedig önálló vállalkozó, akik közül 500 ezren egyéni vállalkozóként működnek. Míg a társas vállalkozások száma 2018-ról 2019-re 1%-os csökkenést mutatott, az egyéni vállalkozók körét kismértékű bővülés jellemezte.

2020-ban, a járványügyi helyzet következményeként mindenképpen a vállalkozások mennyiségének csökkenésével számolunk, de annak mértékét jelenleg megbecsülni sem lehet.

Az élelmiszeripari vállalkozások miként szerepeltek a tavalyi évben?

– A 2008-as válság után az élelmiszeripari vállalkozások stratégiai ágazattá nemesedtek át. 2014 óta az élelmiszeriparba áramlott támogatások nagyságrendje több mint 300 milliárd forint volt, ami a GDP 0,7%-a.

Jelenleg a járvány és a kijárási korlátozások tekintetében is egyértelműen látszik, hogy az élelmiszernek milyen hihetetlen fontossága van. Azt gondolom, az agrárium középpontba helyezése mindenképpen jó döntés volt. Azt mondhatom, talán még az export tekintetében is komolyabb húzóerőt tudnak adni a mezőgazdasági-élelmiszeripari tendenciák. 2019-ben több mint 7%-os volt az exportértékesítés növekedése a korábbiakhoz képest. Azonban az első és legfontosabb a magyar fogyasztók élelmiszer-ellátása, amit elsősorban hazai forrásból kell biztosítani.

A legtöbbet azzal lehet még tenni a hazai vállalkozások érdekében, hogy olyan hitellehetőségeket ad a kormányzat, amelyekkel a vállalkozók egyrészt a jelenlegi helyzetet valamilyen módon túl tudják élni, illetve a járvány utáni időszakra rá tudnak készülni

Mennyire volt jellemző 2019-ben a munkaerőhiány?

– Míg 5 évvel ezelőtt még arról beszélgetett mindenki, hogy a munkanélküliségi számok mennyire magasak, az elmúlt 3 év éppen ellenkezőleg, a munkaerőhiányról szólt. A kereskedelemtől az építőiparon keresztül a szolgáltatásig – változó intenzitással, de mindenkit érint ez az állapot.

A jelenlegi válsághelyzetben azt látom, hogy a piacra kiesett munkaerő tekintetében van egyfajta felszívó hatás. De tény, hogy a munkaerőkérdést a lehető legkomolyabban kell venni. A kormányzatnak a rövidített munkaidőre vonatkozó támogatási rendszere próbálja kezelni ezt a helyzetet, illetve a különböző hitelprogramok is ezt a célt szolgálják.

Hogyan alakultak az elmúlt időszakban a hitelfelvételi lehetőségek?

– Közel 300 milliárd forintos hitelt helyeztünk ki a Széchenyi Kártya Programban, amiben volt folyószámlahitel, forgóeszközhitel, beruházási hitel és agrárhitel is. Fontos tényező, hogy a munkahelyek megőrzése milyen mértékben tud megvalósulni, amihez a „kurzarbeit-os” megoldás mindenképpen segítséget tud nyújtani, de emellett a legtöbbet azzal lehet még tenni a hazai vállalkozások érdekében, hogy olyan hitellehetőségeket ad a kormányzat, amelyekkel a vállalkozók egyrészt a jelenlegi helyzetet valamilyen módon túl tudják élni, illetve a mostani helyzet utáni időszakra rá tudnak készülni.

A bejelentett programok között négy nagyobb elem volt: a Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, az Eximbank kedvezményes hitelprogramjai, valamint a Széchenyi Kártya válságra adott hiteltermékei. Az Agrár Széchenyi Kártyában a korábbi 100 milliós felső értékhatárt 200 millió forintra emeltük, az Agrárminisztérium pedig átvállalta a kamatokat és az egyéb költségeket, díjakat. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások 0%-os hitelt tudnak felvenni. Azt gondolom, ez nagyon jó opció a hazai agrárium számára, és nem csupán a kisméretű őstermelőket, egyéni vállalkozókat és kisebb vállalkozásokat fogja segíteni, hanem az élelmiszer-feldolgozó, nagyobb volumenű vállalkozásokat is.

Emellett a munkahelymegtartó hitel szerepe is igen jelentős. A vállalkozások 0,1%-os kamattal tudják felvenni 9 hónapra, illetve veszélyeztetett szektorok esetében 18 hónapra előre a dolgozóik teljes munkabérét. Ráadásul ennek a hitelnek a felső összeghatára annyira magas, 750 millió forint, hogy minden vállalkozástípus számára megoldást jelenthet. Nagy előnye, hogy 2020. december végéig sem tőkét, sem kamatokat nem kell fizetni, és a következő évben is csak a kamatokat kell rendezni. Gyakorlatilag két évig egyfajta türelmi időt kap a vállalkozás arra, hogy fizesse a hiteltartozását.

Szintén meg kell említeni a Széchenyi Folyószámlahitel Plusz konstrukciónkat, amely együtt mozog a munkahelyvédelmi hitellel, és 100 millió forintig gyakorlatilag szabadon felhasználható hitelt ad a vállalkozások számára. Ezenkívül van még egy forgóeszköz típusú likviditási hitelünk is, amely 250 millió forintig tud adni pénzt károk és veszteségek enyhítésére.

A beruházási hitelünk pedig az eddigi 100 millió forintos értékhatár helyett 1 milliárd forintig ad hitelt a vállalkozásoknak. A hitelnek fix 0,5%-os a kamata 6 és 10 éves futamidővel. Fel lehet használni beruházásra, épületre, ingatlanra, ingóságokra, eszközökre, beszerzésekre, bármire, ami a vállalkozásnak segíthet.

Ezek a termékek 2020. december végéig fognak működni, és mindenféleképpen segíteni tudnak a vállalkozásoknak.

Folytatnak egyeztetéseket a kormánnyal arról, hogy hogyan lehetne a vállalkozásoknak a jelenlegi helyzetben segíteni?

– Folyamatos a kommunikáció a gazdasági szereplők és a döntéshozók között, a jelenlegi helyzetben különösen fontos szerepük van az érdekvédelmi szervezeteknek. A válsághelyzet által számos olyan intézkedést jelentettek be, amelyek segítségül szolgálnak, gondolok például arra, hogy az adóbevallások határidejét május végéről áttették szeptember végére, hitelmoratóriumot vezettek be, de felgyorsult az elektronikus ügyintézés elterjedése is, ami úgy vélem, a járvány lezárulta után is mérsékelni fogja az adminisztrációval járó teendőket.

Látnak olyan szükséges intézkedéseket, amelyeket a kormány elé kellene terjeszteni?

– Úgy gondolom, a non-food szektor támogatására kiemelt figyelmet lenne érdemes fordítani. Ennek érdekében több javaslatot is nyújtott már be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kereskedelmi munkacsoportján keresztül. A food szektor előnyösebb helyzetben van, hiszen az élelmiszerboltok nyitva vannak, üzemelnek, az emberek fogyasztanak. Viszont a kijárási korlátozás miatt a bevásárlóközpontokban lévő közel 5000 non-food üzlet bezárni kényszerült, nulla bevételük van hetek óta, de emellett a személyzetet, a bérleti díjakat és egyéb költségeket elvileg így is fizetniük kell.

Őszre, télre Ön szerint milyen átalakulásokon mehet át a hazai vállalkozói kör?

– Az elmúlt hetekben lényegesen megváltoztak a fogyasztói szokások, hiszen most, aki csak teheti, online rendel termékeket és házhozszállítást kér. Ez az új vásárlói szokás véleményem szerint a későbbiekben is meghatározza majd a kereskedelmet. Évek óta mondom, hogy az e-kereskedelemnek óriási tere van, de azt nem hittem volna, és nem is örülök neki, hogy egy világjárvány miatt lett erőteljesebb a súlya.

B. K.