Nyomok a jövőbe

A programot dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és -minőségpolitikai Főosztályának vezetője nyitotta meg Élelmiszeripari aktualitások című expozéjával. Ismertette az élelmiszeripar működését befolyásoló mikro- és makrokörnyezet elemeit, majd bővebb tájékoztatást adott az Európai Unió élelmiszeriparának összetételéről, mielőtt áttért volna a hazai viszonylatokra.

Dr. Felkai Beáta Olga
osztályvezető
Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági
és -minőségpolitikai
Főosztálya

– A jelentős támogatásoknak köszönhetően a covidos időszakban az élelmiszeripar volt az egyetlen olyan feldolgozóipari ágazat, amely növekedést mutatott. Minimálisan és nem is minden téren, de ahhoz képest, hogy más ágazatokban visszaesés történt, itt legalább a stagnálás vagy kisebb növekedés megmaradt – jegyezte meg dr. Felkai Beáta Olga. – A 2010–2021-ig terjedő időszakban jelentős növekedést látunk exportértékesítésben, illetve a hatékonyságban is számottevő a fejlődés. Az a közel 90 000 ember, aki az ágazat mintegy 4000 cégében dolgozik, több mint 4000 milliárd Ft árbevételt állít elő.

A főosztályvezető arról is szót ejtett, hogy már a célegyenesben van a Digitális Élelmiszeripari Stratégia (DÉS).

– Az egész élelmiszerláncban meghatározó szerepe van a digitalizációnak, azon belül pedig a nyomon követhetőségnek. Szeretnénk olyan jellegű pályázati felhívásokat közzétenni, amelyek képesek fokozni az élelmiszeripari digitalizációt, illetve, ha közvetetten is, de a digitális fejlesztéseket előre tudják lendíteni. Világossá vált számunkra, hogy a digitalizáció képzéssel kapcsolatos beavatkozásokat is igényel közép- és felsőfokon. Ennek az előkészítését is megkezdtük – ismertette a szakember.

A DÉS-ben megfogalmazott cselekvések megvalósításával a támogatási források függvényében javulás várható az élelmiszeripari üzemek digitalizáltsági szintjében, termelési hatékonyságában, valamint a hulladékok és élelmiszer-veszteségek csökkentésében.

Előadásának záróakkordjaként felvázolta az Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégia és a Magyar Élelmiszerkönyv aktualitásait.

Ellenőrizni muszáj

Dr. Helik Ferenc, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője vette át a szót, és „A nyomon követési rendszerek ellenőrzési tapasztalatai a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának munkája alapján” címmel adott betekintést szakterületébe a jelenlévőknek.

Dr. Helik Ferenc
vezető
NÉBIH Kiemelt Ügyek
Igazgatósága

– Az elmúlt években számos élelmiszeripari visszaélés történt a világon, ami hozzájárult ahhoz, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbá váltak, megnőtt bennük az igény arra, hogy a megvásárolt élelmiszer valóban biztonságos, egészséges legyen, illetve hozzáférhetőek legyenek az elfogyasztásával járó esetleges kockázatok. Ma már a globalizációnak köszönhetően a világ bármely tájáról érkezhet alapanyag, félkész termék, kész-termék az élelmiszerláncba, akár 24–48 órán belül több ezer kilométert meg tudnak tenni ezek a termékek.

Dr. Helik Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszerekkel kerül be a szervezetbe a legtöbb szennyezőanyag (70% élelmiszerből, 20% vízből, 10% belélegzett levegőből). Ezért is nagyon fontos, hogy a felhasználóhoz eljutott élelmiszeripari termékek biztonságosak és nyomon követhetőek legyenek.

– A visszaélések, jogsértések ellen a hatóságnak is fel kell lépnie, ez mind a fogyasztók, mind a kormányzat részéről jogos elvárás. Az élelmiszerláncban előforduló jogsértés lehet például az illegális állatvágás, élelmiszer-hamisítás, lejárt minőségmegőrzési idejű termék átcímkézése, beltartalom megváltoztatása, növényvédő szer, hozamfokozó, virágföld hamisítása, kistermelői jogviszonnyal való visszaélés vagy éppen nyomon követési visszaélések. Fontos, hogy a hatóság kellőképpen ellenőrzés alatt tartsa az általános higiéniai feltételeket, a dokumentációkat, a gyártási technológiát, az élelmiszerek fogyaszthatóságát és nyomon követhetőséget – mutatott rá a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője.

Elmélet és gyakorlat

Vatai Krisztina, a GS1 Magyarország üzletfejlesztési igazgatója egyebek mellett az Agrárminisztériummal együttműködésben elkészített GS1 Útmutató megszületésének körülményeibe és tartalmába is beavatta a konferencia résztvevőit.

Vatai Krisztina
üzletfejlesztési igazgató
GS1 Magyarország

– Megfelelő nyomon követéssel olyan adatbázisokat tudunk építeni, amivel növelhetjük fogyasztóink biztonságát és saját termékünk márkaértékét. Mindezek mellett a hamisítás elleni küzdelemnek szintén kiemelt szerepe van – mondta Vatai Krisztina. – Ha együttműködéssel és megfelelő technológiák alkalmazásával egy nyomon követési rendszert építünk ki, akkor az ezekből származó megtakarítás a saját ellátási láncunkban is, gyakorlatilag a bevezetéstől kezdve, azonnal elérhetővé válik. Az egymásra láncolt adatkészletek segítségével valóban teljes ellátási láncra vonatkozó átláthatóságot tudunk biztosítani, amit bármelyik szereplő az ellátási láncban felhasználhat arra, hogy fejlessze logisztikáját, marketingstratégiát építsen vagy akár fogyasztói bizalmat növeljen.

A GS1 Magyarország üzletfejlesztési igazgatója előadásának második felét a 2022 március 1-jén jóváhagyott és a konferenciát követően publikált Útmutató bemutatásának szentelte. Sorra vette és bemutatta a kiadvány főbb fejezeteit.

– Az Útmutatót, amellett, hogy publikáljuk a GS1 Magyarország weboldalán, eljuttatjuk szakmai szervezetekhez is, illetve szeretnénk előadások, képzések formájában is megismertetni az érintettekkel.

Zárszóként az egybegyűltek azt is megtudták, hogy a GS1 globális közössége régóta készíti és gyűjti azokat a gyakorlati példákat, melyek a GS1 szabványokat alkalmazó szektorok képviselőinek valós példáit és elért sikereit mutatják be. A gs1hu.org oldalon, az Esettanulmányok platformon magyarul is olvashatók ezek a sikertörténetek.

Az elmúlt években megnőtt a fogyasztó igénye arra, hogy a megvásárolt élelmiszer valóban biztonságos, egészséges legyen, illetve hozzáférhetőek legyenek az elfogyasztásával járó esetleges kockázatok

Az utolsó blokkban Páger Zsolt, a Hungast Csoport üzletfejlesztési igazgatója lépett a pódiumra, hogy „Hazai példa a GS1 szabványos nyomon követési rendszer kialakítására a közétkeztetésben” című előadását megossza a hallgatósággal. Bevezetésként a 2014-ben életbe lépett, a közétkeztetést érintő EMMI-rendelet hatásait elevenítette fel. Ennek egyik hozadéka volt, hogy a szakorvos által igazolt speciális táplálkozási igényeket kötelező lett kiszolgálni a közétkeztetésben. Majd betekintést nyújtott cégük felépítésébe és működésébe, kiemelve a speciális táplálkozási igénnyel rendelkező fogyasztók minél teljesebb kiszolgálásának megvalósításához szükséges lényeges mérföldköveket.

Páger Zsolt
üzletfejlesztési igazgató
Hungast Csoport

– Számos egyéb szempont mellett szükségessé vált a kiszállítandó ételek csomagolásának modernizálása is. A hagyományos ételek esetében a korábbi kerek, egymás tetejére csatolható ételtartókat téglalap alakú, hatékonyabban szállítható és tárolható verzió váltotta fel, míg a diétás menük kiszolgálására 2019–2020-ban megszületett a dietbox, amely a korábbi és a modern megoldások előnyös tulajdonságait ötvözi – tájékoztatott Páger Zsolt.

Kifejtette, hogy a nyomon követés területén az elsődleges szempont az, hogy a dietboxok visszakerüljenek a termelőegységbe. A GS1 támogatásával kiépült egy olyan rendszer, amivel ezen túlmenően a diétákat is megfelelően nyomon lehet követni.

– Esetünkben valós kockázat a diéták összecserélésében van. Nagyon fontos számunkra, hogy minden speciális táplálkozási igénnyel rendelkező fogyasztó azt az ételt kapja meg, amit ténylegesen neki szántunk. Hogy a hibázás lehetőségét kizárjuk, azt az étel előkészítésétől kezdve, az előállításon, csomagoláson, szortírozáson keresztül, egészen a kiszállításig szigorú nyomon követési folyamataink biztosítják. //