A nyerstej felvásárlási árának emelését szorgalmazták szakmai szervezetek
A nyerstej felvásárlási árának emelkedése nélkül nem tartható az országban a belföldi nyersanyag, és ha a jövőben kizárólag import termékek lesznek a piacon, nehéz lesz a tejágazat stabilitását biztosítani – összegezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a tejtermelők, -feldolgozók, -kereskedők és a kiskereskedelmi áruházláncok képviselőinek részvételével tartott tejágazati egyeztetés megállapításait az MTI-nek szerdán eljuttatott közleményben.
Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója az egyeztetésen kifejtette: az elmúlt két évben kínálati piac volt az Európai Unióban, a jelentős túltermelés hatására drámai mértékben kezdett csökkenni a nyerstej ára. Az alacsony árak miatt számtalan európai termelő felhagyott tevékenységével, idén január-májusban az unióban visszaesett a nyerstej-beszállítás a tavalyi azonos időszakhoz képest. A tejzsír alapú tejtermékek mennyisége ugyan csökkent, a kereslet azonban folyamatosan bővül, így az európai tejzsír (vaj, tejszín) árak évtizedes rekordokat döntenek meg ezekben a hetekben. Az európai vajtermelés éves bázison 6 százalékot esett, miközben az EU-s vajkészletek gyakorlatilag eltűntek. A Föld déli féltekéjén a kedvezőtlen időjárás, az EU dinamikus kínai vajexport-növekedése is nagyban hozzájárul a soha nem látott tejzsír-árakhoz – mutatott rá.
Elmondása szerint a folyamat begyűrűzött a nyerstej-piacra is, az olasz és holland spot (azonnali) piaci árak 2017. augusztusra meghaladták a 43-44 eurocentet (130-133 forint) kilogrammonként. Eközben a hazai nyerstej átlagár 2017. január óta a 90-92 forintos sávban stagnál, így a hazai nyerstej-kivitel nőni kezdett. Ahhoz, hogy az alapanyag Magyarországon maradjon, elengedhetetlen a nyerstej-árak rendezése – szögezte le Harcz Zoltán.
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a közlemény szerint a tejágazati megbeszélésen hangsúlyozta: erősíteni kell a beszállítói pozíciókat, ugyanakkor a belföldi árualap megvédése elképzelhetetlen a termékpálya valamennyi szereplőjének összefogása nélkül.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke eredményesnek ítélte a megbeszélést, hangsúlyozva, hogy a tejtermelőknek, a feldolgozóknak, a kis- és nagykereskedőknek, illetve a fogyasztóknak egyaránt érdekük, hogy a hazai tejágazat stabil maradjon. „Amennyiben a jövőben kizárólag import termékek lesznek a piacon, nem lesz ráhatásunk a tejágazat stabilitásába beleszólni” – mutatott rá a kamara elnöke. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Tej, méz és tojás: drasztikus áremelkedések és kihívások a hazai termelők számára
A tej, méz és tojás, amelyek a magyar háztartások alapvető…
Tovább olvasom >Magyarország tejfogyasztása a világátlag felett van
Világszerte több mint 6 milliárd ember fogyaszt tejet és tejtermékeket,…
Tovább olvasom >Ismét átfogó kutatást végzett a Tej Terméktanács
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács célkitűzése, hogy több magyar…
Tovább olvasom >További cikkeink
Egy újabb átvilágítási kötelezettség a vállalatokon az erdők védelme érdekében – az EUDR
Tavaly lépett hatályba és 2024. december 30-tól alkalmazandó az Európai…
Tovább olvasom >Tech és track – Az FMCG-dinamika mozgatórugói
Az FMCG szektor dinamikusan változó világában a hatékonyság és az…
Tovább olvasom >Mesterségesintelligencia-alapú alkalmazással is segíti kistermelőit a SPAR
Tovább bővítette kistermelői partnerprogramját a SPAR Magyarország: a Régiók Kincsei…
Tovább olvasom >