Növekedési pályán a magyar halgazdálkodás
Külföldön nagy a kereslet a minőségi magyar hal iránt, ugyanakkor a hazai halfogyasztás egyelőre messze elmarad az uniós átlagtól. Az élőhal és a halhús idén januártól kedvező, 5 százalékos áfakörbe tartozik, ennek révén a feketegazdaság tisztulása és a fogyasztás növekedése is prognosztizálható.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) stratégiai együttműködési megállapodást kötött 2018. május 24-én, Akasztón.
„A magyar hal keresett külföldön is, ugyanakkor az ágazat versenyképességének növeléséhez fejlesztésekre van szükség. Illetve ösztönöznünk kell a hazai fogyasztást, hiszen a magyarországi 6-7 kg/fő éves halfogyasztás messze elmarad az uniós 20-25 kilós átlagtól” – fogalmazott Győrffy Balázs, a NAK elnöke a megállapodás aláírásakor.
„Nagy öröm az ágazat számára, hogy 2018. január elsejétől 27-ről 5 százalékra csökkent az élőhal és a halhús áfakulcsa, aminek köszönhetően mérséklődtek a fogyasztói árak, és fehéredik az ágazat. Reményeink szerint már az idei évben 10 százalékkal nő a halfogyasztás” – hangsúlyozta dr. Németh István, a MA-HAL elnöke.
A most kötött megállapodásban a NAK és a MA-HAL közös célként rögzítette többek között a haltermékek népszerűsítését, illetve a halgazdálkodás és a halfeldolgozás fejlesztését. Kiemelten fontosnak tartják továbbá, hogy a gazdálkodók, feldolgozók számára rendelkezésre álljanak a szükséges támogatások, illetve az azok igénybevételét segítő kamarai szolgáltatások, megfelelő szaktanácsadás. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program pályázati révén jelentős beruházásokra nyílik lehetőség, amik szükségesek is ahhoz, hogy a magyar hal versenyképes legyen a külföldi termékekkel. Valamint a feldolgozóipar fejlesztésével az egész ágazat erősödhet.
A hazai tógazdaságok és az intenzív üzemek termelése évente közel 25 ezer tonna hal, amelyből mintegy 17 ezer tonna az étkezési célú. Az étkezési célú hal jelentős része exportra kerül, a magyar élő hal keresett a nemzetközi piacon. A rohamosan fejlődő intenzív akvakultúra az étkezési haltermelésből mintegy 3 ezer tonnát állít elő. Magyarországon pontyból termelnek a legtöbbet, ez adja a tógazdasági termelés 75-80 százalékát; az intenzív termelés nagyját, 80 százalékát pedig az afrikai harcsa teszi ki. Hazánk a második legnagyobb pontytermelő Európában, illetve az afrikai harcsa termelésével is előkelő helyen szerepel.
Hazánkban mintegy 24 ezer hektár a halastavak területe, emellett a halászatilag hasznosított természetes vízterület nagysága nagyságrendileg 140-145 ezer hektár. A tógazdaságok négyötöde három régióban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld) üzemel.
Kapcsolódó cikkeink
A fajtatisztaság és termésbiztonság érdekében növelni kellene a fémzárolt kalászos vetőmagok arányát
Első számú szántóföldi növénnyé lépett elő a kukorica termesztésének nehézségei…
Tovább olvasom >Hogyan előzhető meg a gabonafélék toxinszennyeződése?
Bár a kalászosok aratása már a nyakunkon van, még nem késő védekezni a…
Tovább olvasom >Elindult Németország legnagyobb kutatása a vegetarianizmusról és a vegán táplálkozásról
A növényi alapú táplálkozás világszerte egyre népszerűbb: egyre többen hagyják…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >