Nőhet a tojásfogyasztás

Jelentősen javultak az étkezési tojások beltartalmi mutatói az elmúlt évtizedekben – olvasható az agrarszektor.hu-n. A változásokhoz főként a jobb tartási és takarmányozási körülmények járultak hozzá. A Takarék Agrár Központ a tojáspiaci folyamatokról középtávú előrejelzést készített.

A hazai tojáspiac heves hullámzásokat és súlyos válságokat élt át az elmúlt évtizedekben. Elég, ha összevetjük a KSH által 1990-ben mért 389 darabos egy főre jutó éves fogyasztást napjaink 215 darabos szintjével, vagy a korábban fogyasztók fejébe ültetett közellenség képet a ma már ismét egyértelműen pozitív megítéléssel. Ehhez jöttek az EU-csatlakozás és a hálózatos kereskedelmi üzletpolitika által okozott piaci sokkok, amelyeket a mai napig nem hevert ki az ágazat.

Az év végi keresleti hullám és a jövő év eleji kedvező forgalmi adó változás kapcsán ki kell emelni annak fontosságát, hogy az áfa jelentős mérséklése tartósan és teljes mértékben megjelenjen a fogyasztói árakban, hogy az illegális import elleni küzdelem folytatódjon, valamint azt, hogy a fogyasztásélénkítés teljes eszköztárára szükség van a fogyasztói szemlélet javítása érdekében.

Tíz százalékkal nőhet a fogyasztás

A tojás rehabilitációja ugyanis akkor lesz teljes, ha fogyasztása is érdemben tud emelkedni. A korábbi szintek elérése nem tűnik reálisnak. A jelenlegi szint 10 százalékos emelése már komoly eredmény lenne. Ehhez a termelői és feldolgozói oldal innovációs tevékenységére, a közösségi marketingre és a forgalmazók együttműködésére egyaránt szükség van.

Bár az innovációra épp e termék esetében a fogyasztók kevésbé vevők, mint a többi élelmiszernél, de ezt a falat a közösségi marketing eszközeivel át lehetne ugrani. Az egyre inkább meghatározóvá váló, az egészséges életmódot támogató élelmiszerkeresletbe a tojás csaknem minden ponton beilleszthető, és beépíthető a napról-napra nyíló új funkcionális élelmiszerpiaci szegmensek kínálatába. A jövő év vissza nem térő alkalmat nyújt egy olyan fogyasztói közösségi kampányra, amely kiaknázza az áfacsökkentés körüli kommunikáció és az emelkedő reáljövedelmek kínálta lehetőségeket, felhívva a figyelmet a magasabb hozzáadott értékű tojásokra, a tojás ideális összetételére, változatos elkészítési lehetőségeire.

Ma már egészen mások a beltartalmi mutatók

Kevesen vannak tisztában például azzal, hogy – szemben a legtöbb mezőgazdasági termékkel – a tojás összetétele jelentősen javult az elmúlt évtizedekben. Ez elsősorban a jobb tartási, takarmányozási körülményeknek köszönhető. Eredményei látványosak és jól kommunikálhatók. Egy közepes méretű tojás manapság közel 25 százalékkal kevesebb telített zsírt tartalmaz, mint 30 évvel ezelőtt. Köszönhetően a fejlett technológiának, azt is ki tudták mutatni, hogy a mai tojások amellett, hogy kevesebb telített zsírt, koleszterint és kalóriát tartalmaznak, „D” vitamin szintjük körülbelül kétszerese a 80-as években mért szintnek.

A vásárlók felvilágosítására, helyes döntések felé való irányítására jelentős energiát kell fordítani azzal együtt is, hogy hamarosan kötelező lesz egységes betűmérettel feltüntetni a tojás darabra és súlyra vonatkozó fogyasztói árat is az eladási helyen. Ahogy azt is tanulni kell még, hogy a tojáson található jelzések mit jelentenek, hogyan kell hazai terméket választani, melyik tartástechnológia mögött mi van.

A különböző tartástechnológiák arányai a tojástermelésben (%)

A Takarék Agrár Központ előrejelzései:

– A táplálkozási szokások változása, a tojás nélküli száraztészták piaci térnyerése, az új körettípusok népszerűbbé válása miatt a tojásfogyasztás tartósan csökken. Arról már nem beszélünk, hogy az ellenpropaganda milyen károkat okozott, hiszen a fogyasztói kép már egyértelműen pozitív, de ez még nem elég a fogyasztás bővüléséhez. Ahogyan e megítélés, úgy a fogyasztási szint is javítható, emelhető.

– Előrejelzésünk szerint, az előttünk álló 6-8 év alatt a hazai tojásfogyasztás mintegy 10 százalékos arányban bővíthető.

– Az értékesítési csatornák között teret követel magának az interneten keresztüli, illetve a személyhez kötött eladás, beszerzés. Ezek a csatornák a tudatosság növekedésével párhuzamosan egyre meghatározóbb szerepet fognak betölteni egyes fogyasztói generációkban. A Koronás Tojás védjegy használata e téren is előrelépést hozhat, hiszen e fogyasztók érzékenyek a minőségre és nyomonkövethetőségre.

– Tojástermelésünk EU-csatlakozás évében kezdődött visszaeső trendje az elmúlt két évben már megfordulni látszik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy visszaszereztük volna az önellátó pozíciónkat. Az import jelenléte továbbra is erős a magyarországi tojáspiacon.

– Az EU előrejelzései 2025-ig évente átlagosan 1 százalékos tojástermelés-bővülést mutatnak közösségi szinten. Ezzel az ütemmel mi is elégedettek lehetnénk, feltéve, ha ezt a belföldi kereslet is követné az import visszaszorulása közben.

– A tojásfelvásárlási árak tartósan alacsonyak. Ez az importtal és a termelők gyenge érdekérvényesítő képességével függ össze. Ezek fényében a közelgő áfacsökkentés sorsfordító lehet. Ennek piactisztító hatását erősíteni lehet olyan további eszközökkel, mint az EKÁER, vagy a szigorúbb hatósági ellenőrzés.

– A szektor egyik gyenge pontja a megbízható statisztikákkal való ellátottság. Nehéz tisztán látni a külkereskedelmi áruforgalomban. Mivel európai felesleg-levezető piac vagyunk, ennek igen nagy a jelentősége a hazai termelési kedvre. Márpedig a közösséget tartósan túltermelés jellemzi étkezési tojásból.

– Mivel az étkezési tojásforgalom mintegy 60 százaléka a hálózatos kiskereskedelemben bonyolódik, kulcsfontosságú a megfelelő szintű együttműködés a csatorna képviselőivel. Jórészt rajtuk múlik ugyanis, milyen színvonalon kerül a fogyasztók elé a termék, hogyan árazódik, és az innovációk elérhetők lesznek-e. Ezt a magas arányt érdemben a világhálón keresztüli értékesítés terjedése sem fogja mérsékelni. Mint ahogyan azzal kapcsolatban is nehéz optimistán nyilatkozni, hogy a felvásárlási és fogyasztói árak közötti különbség jelentősen szűkülhet-e.

– A hazai tojástermelők gazdálkodását már rövidtávon segítheti, kiegyensúlyozottabbá teheti, hogy 2016-tól a magyar szaktárca lehetővé tette számukra 1,2 milliárd forintos keretösszeggel a „tojó” baromfi állatjóléti támogatás igénylését. (Fórián Zoltán vezető agrárszakértő,Takarék Agrár Központ, agrarszektor.hu)