Nem kerül sor kenyértörésre

Szerző: jungandrea Dátum: 2017. 07. 01. 13:50

Magyar Élelmiszerkönyv félévvel ezelőtti változása nyár elején, hat hónapnyi felkészülési időszak után lépett életbe. Vélhetően szakmai körökben nem aratott egyértelmű elismerést, avagy nem várták túlságosan. A változások ugyanis az egyre dúsabb fantázianevű kenyerek között tesznek rendet: a vásárló azt kapja, ami a kenyér elnevezésre utal, nem 5 százalék lesz az adott alapanyagból a kenyérben, hanem 60, avagy még ennél is több –vagyis a drágább alapanyagok részaránya növekszik meg jelentősen.

A következő kérdés nyilvánvalóan arra vonatkozna, hogy akkor ettől az időponttól kezdve növekszik majd egyes kenyérfajták ára? A Pékszövetség azonban éppen ellenkezőjét állítja: az élelmiszeripari előírások változása nem hozza magával a drágulást.

De miért nem? Hiszen eddig a kenyérsütéshez szükséges alapanyagok, vagy éppen szolgáltatások, mint például az energia árának növekedése, mindig dráguláshoz vezetett. Ugyancsak ki kell, vagy ki kellett volna hatnia a minimálbérek emelésének a kenyér árára. Hiszen ez – de talán még ennél is nagyobb mértékben az elvárt bérminimum emelkedése – a kis és közepes, néhány alkalmazottal dolgozó cégek esetében rendkívüli módon megdrágította az élőmunka költségét.

Első ránézésre úgy tűnik, nem egyértelmű, hogy az egyik drágulása a másik árának emelkedését hozza magával. Ha ez a jelenség hosszabb távon is tartós marad, akkor kétféle következtetést vonhatunk le mindebből: vagy nincs szoros ok-okozati összefüggés a tényezők között, vagy olyan jelentős nyereséget tartalmaz jelenleg is az ár, hogy az összetevők arányában bekövetkezett változást is képes finanszírozni.

Ugyanakkor a pékszakma rendelkezik a leginkább aktív érdekképviseleti szervezettel, akik minden egyes alkalommal felhívják a törvényhozók figyelmét az alapvető élelmiszernek számító kenyér árának fontosságára, a társadalmi érzékenységre, az életszínvonalra gyakorolt hatására is.

Ennek köszönhető, hogy az élelmiszerek áfájának csökkenésekor már az év elején szóba jött a kenyér áfájának jelentős mérséklése is. Ennek fényében azonban zavarba ejtő az, ami most történik, hiszen az ár forgalmi adótartalmának csökkentése a törvényhozók elképzelése szerint egy az egyben tükröződik az árakban is. Erre inkább ellenpéldát lehetett látni, de a kenyér esetében nem kizárt, hogy folytatódik ez a tendencia: a csökkenés után nem, vagy nem az elvárt mértékben mérséklődik a kenyér ára, vagyis a jövedelemtulajdonosok között átrendeződik a bevétel, az államkincstár helyett a pékségekben landol az áfa, mert beépül az árba.

Végeredményben tehát akármi történik az előállítás során, drágul vagy csökken az összetevők ára, a rárakódó költségek mértéke, az ár nagyjából azonos marad. //

Kapcsolódó cikkeink