Nielsen: Európa élbolyában a magyar kiskereskedelem forgalma

Értékben 8,2 százalékkal nőtt a magyarországi kiskereskedelem forgalma 2017 utolsó negyedéve során az előző év azonos időszakához képest a Nielsen által mért élelmiszer- és vegyiáru-piacon. Ez majdnem az európai átlag kétszerese, amely a vizsgált időszakban 4,4 százalékon állt, 2012 első negyedéve óta nem volt ilyen magas. A magyar eredmény az európai rangsor második helyét jelenti, ennél dinamikusabban mindössze Törökország bővült, állapítja meg a Nielsen „Growth Reporter” című, negyedévenkénti európai elemzése.

A mennyiségi eladás 3,6 százalékkal nőtt a az előző év utolsó negyedévéhez képest a magyar kiskereskedelemben, míg Európában átlagosan ennek mértéke 1,8 százalék volt. A hazai élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok piacán átlagosan 4,7 százalékos volt az árszínvonal-növekedés hatása negyedéves összehasonlításban. Európában az átlagos egységárak 2,6 százalékkal emelkedtek.

A hazai élelmiszerpiac összességében értékben 8,7%-kal növekedett, míg a vegyi áruk piaca 7,6%-kal.
Az elmúlt két év során mindkét piacon rekordnak számít ez a bővülési ütem.

Az erős utolsó negyedév összességében 5,9%-os éves növekedést hozott a napi fogyasztási termékek magyarországi piacán 2017-ben, ami több mint a kétszerese a tavalyi teljes éves bővülésnek (+2,8%). Elsősorban az élelemiszerek piaca „gyorsított”: a 2016-os 2,3% után 2017-ben 6,2%-kal növekedett. A vegyi áruk piaca 4,6%-kal nőtt. Európában hasonló a trend: a 2016-os teljes évi 1,6% után 2017-ben 3,1%-kal növekedett a Nielsen által mért élelmiszerek és vegyi áruk európai piaca.

„Természetesen vannak jól beazonosítható trendek, de a növekedés általános” – mondta Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. „Minden megakategória és csatorna növelte az értékbeli eladását, ami a fogyasztás általános és stabil bővülésének a jele. A kedvező külső és belső gazdasági környezet és a várhatóan tartósan három százalék alatt maradó infláció hasonló pályán tarthatja a hazai kiskereskedelmet.”

Kontinensünk mind a huszonegy vizsgált országának kiskereskedelme növekedett. A legnagyobb arányú növekedést 2017 második negyedévében, hasonlóan az előző két negyedévi adatokhoz, ismét Törökországban mérték (+16,8%). Majd következik Magyarország (+8,2%), Szlovákia (+7,5%), Portugália (+6,7%), Görögország (+6,4%). A sereghajtó Svájc (+1,6%), őt előzi Finnország (+1,7%), Belgium (+1,8%), Svédország (+2,0%) és Dánia (+2,2%).

A Visegrádi Együttműködés országai közül, Szlovákia mellett, Csehország (+6,1%) és Lengyelország (+6.0%) kiskereskedelmi piaca is erőteljes növekedést ért el a tavalyi év utolsó negyedében, felülmúlva ezzel a teljes 2017-es növekedését, tehát gyorsuló trendet produkálva.
Az Európai Unió 28 tagországának GDP-je 2,5 százalékkal emelkedett 2017-ben, ami tízéves csúcs, egyben az elmúlt évtizedben tapasztalható gazdasági és politikai válságokat követő stabilizáció jele. Az eurózóna legnagyobb gazdaságait nézve 2017 utolsó negyedévében a GDP-növekedés enyhe mértékben lelassult Német-, Olasz- és Spanyolországban, míg Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban felgyorsult. Az IMF elemzői 2018-ra 2 százalékos GDP növekedésre számítanak, amely arra enged következtetni, hogy a gazdasági stabilitás az FMCG-piac erősödését támogatja majd.

A kiskereskedelem értékbeli növekedési üteme néhány európai országban
2017 utolsó negyedéve 2016 utolsó negyedévéhez viszonyítva, százalékban

(forrás: Nielsen)