Neubauer Katalin: „Az erős állami beavatkozás hosszú távon biztosan nem célravezető”

A cikk a Trade magazin 2025/6-7. lapszámában olvasható.

 Miként értékeli a kereskedelmi szektor elmúlt egy évének eredményeit? Történtek jelentős átalakulások?

Neubauer Katalin
főtitkár
MNKSZ

– Az elmúlt év kétségtelenül nehéz időszak volt a magyar kereskedelmi vállalkozások számára. Számos új jogszabály lépett életbe, amelyek különösen a kisebb és a kevésbé hatékony egységeket érintették hátrányosan. Ezt jól mutatja az üzletek számának gyorsuló csökkenése. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a mostani időszak vesztesei leginkább a hazai kisvállalkozások. Tovább koncentrálódik a piac, csökken a magyar szereplők jelentősége. Ez egy nagyon kedvezőtlen piaci folyamat, amely a teljes nemzetgazdaságra kihat.

Milyen jogszabályi vagy más jellegű változások történtek az elmúlt időszakban, amelyek hatással voltak a tagságukra?

– Hosszú ideig volt érvényben a hatóságiár-rendelet, amelynek már az első hónapokban is jelentkeztek a negatív hatásai. Alapvető élelmiszereket kellett több mint másfél évig sok esetben a beszerzési árnál alacsonyabban értékesíteni. Nemcsak a kiskerekedők számára jelentett veszteséget a hatósági ár. Most már tisztán látszik, hogy ez a szabályozó alaposan át is rendezte a piacot. A hatósági ár mellé később akciózási kötelezettség is társult. Mindez egy erős állami beavatkozást jelentett az árak alakulása szempontjából, ami különösen a kisebb, sebezhetőbb vállalkozásokat hozta nehéz helyzetbe. Meglátásunk szerint az erős állami beavatkozások hosszú távon kedvezőtlenül hatnak a piacra. Bár megértjük a kormányzat inflációcsökkentő törekvését, és egyet is értünk annak fontosságával, de aggályosnak tartjuk, hogy az e célt szolgáló intézkedések az ellátási lánc szereplői közül rendre csak a kiskereskedelemre rónak terhet.

Említést érdemel a visszaváltási rendszer bevezetése is, ami komoly kihívásokat okozott. A visszaváltó automaták egy része hibásan működött, sok reklamáció és gépleállás történt. A kereskedőknek jelentős többleterőforrást kellett mozgósítaniuk, akár kézi, akár gépi visszaváltásról volt szó, miközben a kezelési díjak nem fedezték a költségeiket. Ez ügyben jelenleg is folynak az egyeztetések.

Szót kell ejteni a bolti lopások, károkozások növekvő számáról is. Ezekről ritkán beszélünk, pedig a kisebb boltok dolgozói különösen kiszolgáltatottak. Szükség lenne olyan megoldásokra, amelyek jobban védik a munkatársakat és az árukat. Ezen a területen az ORFK-val szeretnénk intenzíven együttműködni.

 Milyen mértékben tapasztalható a tagvállalatok körében piaci élénkülés, bővülés vagy akár terjeszkedés?

– Szerencsére vannak olyan tagjaink, akik a tavalyi és az idei évben is tudtak, tudnak terjeszkedni. Ugyanakkor a sok szigorú, árletörő hatású, súlyos szankciókkal és következményekkel járó intézkedés védekező pozícióba kényszeríti a vállalkozásokat. A védekező pozíció pedig tudvalévő, hogy nem a fejlődés mozgató rugója. A megemelt fogyasztóvédelmi bírság a kereskedők hibáit akár több millió forinttal bünteti. Ez hosszú távon negatív üzenet a szektor számára.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szabályozók sokszor túl gyorsan, végrehajtási utasítás és hatástanulmányok nélkül kerülnek bevezetésre. Évek óta kérjük, hogy a jogszabályok betartása érdekében kapjanak segítséget a kkv-szektor szereplői, mert az ő esetükben nincs saját jogászapparátus, amely a működésük jogszerűségét támogatná. Minden vállalkozás jogszerűen akarja folytatni tevékenységét, de belátható, hogy a kisvállalkozások erre önerőből képtelenek.

Az idei évtől újra működő Nemzeti Fogyasztóvédelmi és Kereskedelmi Hatóság ebben nagy segítség lehet, ezért velük az indulásuktól szorosan együttműködünk.

 Hogyan változott a tagság struktúrája az elmúlt év folyamán? Hogyan sikerült erősíteni a tagságban lévő kohéziót és együttműködést?

– Jelentős új taggal bővültünk: csatlakozott hozzánk a Vöröskő Kft., azaz az Euronics műszaki áruházláncot üzemeltető vállalat. Emellett több kisebb vállalkozás is belépett. Ennek egyik oka, hogy nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a tagság számára érthető nyelvezeten naprakészen kommunikáljuk a jogszabályi változásokat és az azokkal járó feladatokat. Így tagjaink kevésbé érzik magukat kiszolgáltatottnak a hatósági ellenőrzések során. Napi munkakapcsolatban vagyunk a tagokkal, szükség esetén segítünk aktuális témákban, vagy összekötjük őket azokkal, akik segítségükre lehetnek.

Míg egy nagyvállalatnál megvannak a jogszabálykövetésért felelős szakemberek, addig a kisvállalkozásoknál ez hiányzik. Mi ezt a hiányt próbáljuk pótolni, és ez az egyik fő vonzerőnk. Évről évre egyre többen csatlakoznak hozzánk, mert napjainkban a kiskereskedőknek szüksége van egy segítő kézre.

 Az MNKSZ eddig is aktív szerepet vállalt az érdekképviseletben. Milyen konkrét eredményekkel zárultak a közelmúlt egyeztetései a szaktárcákkal, és milyen új ügyek képviselésére készülnek a következő hónapokban?

– Sok kisebb-nagyobb sikert értünk el az előző évben is az érdekérvényesítés területén, ez főként a visszaváltási rendszer, az EPR-rendelet, a könyvvizsgálati határérték-emelés vagy a jótállási jegy területén érzékelhető, de meg kell említeni pozitívumként a hatósági ár kivezetését is.

A jövőben is szeretnénk előmozdítani, hogy a napi vagy a tartós fogyasztási cikkek piacán célszerűbb, gyakorlatiasabb, a működéshez jobban illeszkedő szabályozások szülessenek. Emellett nagy jelentőséget tulajdonítunk a szaktárcákkal és a hatóságokkal való jó együttműködésnek. Célunk, hogy információs hidakat építsünk a vállalkozások, a hatóságok és a döntéshozók között.

 Milyen területeken látják legnagyobb szükségét annak, hogy a kereskedelmi vállalatok közösen gondolkodjanak – akár szabályozási, akár stratégiai, akár társadalmi szempontból – a jövőbeli fejlődés érdekében?

– A fenntarthatóság, a hatékonyság és a környezetvédelem területén lehet a legjobban közösen előrelépni. Jellemző ránk, hogy tagjaink megosztják a bevált jó gyakorlatokat, és ebben komoly potenciált látunk a jövőre nézve is.

 Milyen megfogalmazott terveik, céljaik vannak a közeljövőre vonatkozóan?

– A diákmunka járulékmentességének ügyét továbbra is kiemelten fontosnak tartjuk. Azt szeretnénk elérni, hogy ne csak diákszövetkezeten keresztül, hanem alanyi jogon is járulékmentesen lehessen foglalkoztatni a diákokat, hasonlóan a nyugdíjas munkavállalókhoz. A dereguláció területén sok teendő lenne, és erre nyitottságot is érzünk a döntéshozók részéről, így ez az idei év egyik hangsúlyos feladata.

Fontosnak tartjuk, hogy javuljon a vállalkozói kedv, mert a mostani állapot a fejlesztések elmaradásához, létszámleépítésekhez, sőt boltbezárásokhoz vezet. Az erős állami beavatkozás hosszú távon biztosan nem célravezető, mert erősen korlátozza a vállalkozói szabadság érzését és az abból táplálkozó gazdasági felívelést.