Nem megyünk messze a friss kenyérért

A GfK Shopping Monitor tanulmányának adatai szerint a mindennapi kenyér és pékáruk fő beszerzési forrását a lakóhelyhez közeli kis önkiszolgáló üzletek jelentik, de a pékségek és kenyérboltok is a korábbiaknál több vásárlót vonzanak.

 A rendszerváltás óta a háztartások élelmiszer-, így
kenyérvásárlási szempontjai is folyamatosan alakulnak, s abban egyre nagyobb
szerepet kap az egészségtudatosság. Míg 1989-ben még heti hat alkalommal fehér
kenyér került a magyar családok asztalára, és csupán egyszer barna kenyér,
addig ma már heti két alkalommal fogyasztanak honfitársaink barna kenyeret.
Míg 2004-ben a háztartások 48 százaléka vásárolt saját
bevallása szerint kenyeret és péksüteményeket a kisboltokban, addig a
legfrissebb adatok szerint ez az arány elérte a 70 százalékot. Míg az évezred
első évében a háztartások mindössze csupán 15 százaléka vásárolt kenyeret és
péksüteményt a hipermarketekben, addig a legutóbbi mérések szerint már a
háztartások 37 százaléka említette a hipermarketeket beszerzési forrásként. Ez
a jelenség részben magyarázható a hipermarketek 2000. évi mérsékeltebb
jelenlétével és az azóta eltelt években végbement jelentős terjeszkedésükkel,
piacszerzésükkel, valamint vélhetően az üzlettérben kialakított pékségek által
helyben sütött termékek népszerűségével is.
Az ezredfordulón ugyan a háztartásoknak még mintegy 22
százaléka péküzletekben szerezte be mindennapi kenyerét, 2004-ben már csupán
tízből egy háztartásra volt igaz ez az állítás. A legutóbbi felmérések szerint
azonban jelentősnek mondható pozitív változás történt, hiszen az adatok szerint
a háztartások 14 százaléka tért be valamely péküzletbe friss pékáruért.