Négy-öt éven át is drágulhat a sertéshús

Sertéshúst ilyen drágán még sose vásárolt külföldről a hazai húsipar, az import kilónkénti ára közelít a 600 forinthoz – olvasható a 24.hu-n. Egy év alatt majdnem 30 százalékos volt a drágulás, és a trend az afrikai sertéspestis miatt valószínűleg folytatódik a következő hónapokban is. A sertéshús kiskereskedelmi ára várhatóan újabb 5-8 százalékkal fog emelkedni, amiben a gyenge forint is közrejátszik– vetítette előre Raskó György közgazdász-agrárvállalkozó.

Az élősertés termelői ára drasztikusan nőtt az elmúlt időszakban – erősíti meg Éder Tamás, a Magyar Hússzövetség elnöke, egyben a Bonafarm-csoport igazgatója hozzátéve, hogy ez elsősorban a Kínában elhatalmasodott sertéspestissel magyarázható. Becslések szerint Kínában a sertéshús-előállítás 30-40 százaléka tűnhet el egy éven belül.

Ez azért gond, mert Kína a világ legnagyobb sertéshústermelője, egyben a legnagyobb sertéshúsfogyasztó is. A pestis előtt a világ sertésállományának fele származott Kínából, és a fogyasztás mintegy fele szintén náluk csapódott le. Tehát a mértéktartóan becsült 30-40 százalékos kínai termeléskiesés azt jelenti, hogy
világszinten 15-20 százalékkal kevesebb sertéshúst állítanak elő egy éven belül, mint korábban.

Már most is látszik, hogy Kína sertéshúsimportja drasztikusan megnőtt – az Európai Unióból például mintegy 40 százalékkal több sertést hozattak be az idei első félévben, mint korábban. Ez a megnövekedett kereslet pedig kihat az élő sertés árára is. Január óta a magyar élősertésárak mintegy 35 százalékkal nőttek, Éder Tamás szerint ennyivel fizetnek többet a vágóhidak a disznókért a termelőknek.

A KSH adatai júniusig bő 31 százalékos átlagos áremelkedést mutatnak a sertésfelvásárlási áraknál.

A probléma az, hogy a nagyobb önköltséget a húsipari vállalatok egyelőre nemigen tudták érvényesíteni értékesítési áraikban. Van fogyasztóiár-növekedés is, de jóval szerényebb mértékű, mint amennyi az élő sertés esetében. A tőkehús 10-15 százalékkal drágult év eleje óta, a készítményeknél pedig csupán néhány százalékos emelkedés mutatkozott – avat be Éder Tamás.

Kedvezőnek tűnik a magyar sertéstartók és húsipar számára a kínai sertéspestis miatt keletkezett keresletélénkülés, de ezt Magyarország közvetlenül nem tudja kihasználni, a távol-keleti piacokon nem tudunk profitálni abból, hogy hiány van sertésből. Ennek oka, hogy nálunk is felbukkant a sertéspestis, igaz, a hivatalos közlés szerint egyelőre csak vaddisznókban, viszont már ez is kizárja, hogy Kínának szállítsunk.

Ezért a nagy kínai kereslet csak közvetetten hat a magyar piacra, viszont az alapanyagár nálunk is felment, így a húsipar „beszorult”. Alulról nyomja őket az önköltség emelkedése, azaz a sertéstenyésztőknek többet kell fizetni, így ők jelentős profitot realizálnak, miközben a húsipar az eladási áraiban eddig nem tudta érvényesíteni a nagyobb önköltséget.

Sokáig nem tudja a feldolgozó ágazat ezt a mínuszt maga előtt görgetni, előbb-utóbb a termelői árak és a bérek növekedése meg kell jelenjen a fogyasztói árakban is, különben a veszteség miatt tönkremennének a húsüzemek – vezeti le Éder Tamás. Hogy mennyivel és mikortól emelkedhet a boltokban a tőkehúsok, és húskészítmények ára, annak megbecslésére nem vállalkozott.

Mindenesetre az élősertés mintegy 35 százalékkal drágult, a bérek pedig 10 százalék feletti mértékben nőttek – ez a két tétel pedig domináns összetevője a fogyasztói árnak. Éder Tamás egyetért Raskó Györggyel abban, hogy a sertéshús termelői áránál további emelkedés várható. Az importénál és a hazai termelésűnél is. A magyar élősertés ára amúgy – részben szerződésileg vagy áttételesen – kötött a német élősertés árához, így a magyar piac egy az egyben követi az Európai Unió meghatározó szereplője, a német sertéspiac árait.

Magyarországon a sertéságazat nettó külkermérlege az elmúlt években vált negatívvá, vagyis pár éve jellemző, hogy több sertést és sertéshúst hozunk be, mint amennyit exportálni tudunk. A fénykorban, az 1980-as években 9-10 millió sertést vágtak le évente Magyarországon, jelenleg hárommillió alatt van a sertésállomány, és 4,6-4,7 millió disznót vágnak le évente.

Éder Tamás szerint ahhoz, hogy a magyar húsipar teljes sertéshúsigényét ki lehessen elégíteni, el kellene érni a 6 milliós éves vágásszámot. Az elmúlt években jelentős támogatás jutott a magyar sertéstenyésztésnek, korszerű, nagy telepek jöttek létre, vannak is még folyamatban EU-s támogatással zajló beruházások. A szakember azt gondolja, hogy a beruházások eredménye előbb-utóbb látszani fog az állománylétszámban és az éves kibocsátásban is.

A közepes és nagyobb üzemek tehát fejlődnek, elérik, hogy versenyképes körülmények között tudjanak termelni. Viszont párhuzamosan a kisüzemi, háztáji sertésnevelés nem tud fejlődni, nem korszerű, nem versenyképes, nem hatékony, folyamatosan visszaszorulóban van, szép lassan el is tűnhet. A kiskereskedelmi láncok polcain elérhető sertéshúsok döntően már korszerű közepes vagy nagyüzemi tenyésztésből származnak.

Éder Tamás szerint a piaci vihart okozó kínai sertéspestis és az azzal járó jelentős hiány, így a kínai keresletélénkülés nem átmeneti, hanem jó darabig eltarthat. Hosszabb távon, akár évekig a jelenlegihez közeli vagy még magasabb élősertésárakra kell berendezkedniük a feldolgozóknak.

Ennek oka, hogy egyelőre nem látni, mivel lehetne megállítani a vírus terjedését, ez még senkinek nem sikerült, Kínában pedig robbanásszerűen terjed a betegség. A pestis megjelenése előtt mintegy félmilliárd disznót tartottak ott. Vannak, akik szerint egy éven belül 200-300 millió sertést kell levágni az ázsiai országban, vagyis a termelésük 40-50-60 százalékát is érintheti a kényszervágás. Éder Tamás a 30-40 százalékot reálisabb becslésnek tartja.

Az Európai Unió várhatóan tovább növeli Kína felé a kivitelt, valószínűleg nőni fog azokban az országokban (elsősorban Németországban, Dániában, Hollandiában, Spanyolországban, Franciaországban) a termelési kedv, ahonnan Kína befogad sertést. Persze Európa egyes részein is van már pestis, több mint tíz éve jelent meg Oroszországban, keresztülment a balti államokon, érintetté vált Lengyelország területének mintegy harmada, átment Ukrajnán, Románián, de ott van Szlovákiában is, és nem olyan régen megjelent Szerbiában is. Kicsit olyan az egész, mint egy időzített bomba, amiről csak azt nem lehet tudni, mikor és hol robban legközelebb. Ha a Kínába szállító főbb európai importőr országokban is megjelenne a betegség, az biztosan jelentősen újrarajzolná a piacot.

Éder Tamás különösen aggasztónak tartja, hogy a legújabb kutatások szerint a legyek és más rovarok is vírushordozók lehetnek. Romániában is arat a sertéspestis, és már megközelítette a Békés megyei Gyulát a ragály, egy 23 kilométerre lévő román településen kellett kiirtani a teljes állományt a betegség miatt: (Tamásné Szabó Zsuzsanna, 24.hu)