NAK: a magyar termékek előnybe részesítését kérik a sertéságazat szereplői a kiskereskedelmi láncoktól
A magyar hústermékek előnybe részesítését kérik a külföldiekkel szemben a hazai sertéságazat szereplői a kiskereskedelmi láncoktól, az afrikai sertéspestis németországi megjelenése és az ennek következtében elrendelt importtilalom esetleges kedvezőtlen piaci hatásainak elkerülése érdekében – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteken az MTI-vel.
Közleményükben emlékeztettek: Németország múlt hét végén jelentette be, hogy egy lengyel határhoz közeli területen elhullott vaddisznóban kimutatták az afrikai sertéspestis kórokozóját. Emiatt kelet-ázsiai exportpiacaik, így például Kína és Dél-Korea importtilalmat vezettek be a német hústermékekre.
Ismertették, hogy Németország az Európai Unió (EU) legnagyobb sertéshús-előállítója, tavaly 5,2 millió tonnával az EU termelésének mintegy negyedét adta. Az ország sertéshús-exportja meghaladta az 1 millió tonnát, ennek 60 százaléka Kínában, további 20 százaléka más kelet-ázsiai országokban talált vevőre.
A sertéspestis németországi megjelenése és az ennek következtében elrendelt importtilalom miatt tehát jelentős mennyiségű hús szorulhat be az EU-ba. A sertéságazat hazai szereplői szerint ennek piaci hatásai egyelőre nem egyértelműek. Előfordulhat, hogy más európai országok (például Spanyolország, Hollandia, Dánia, Belgium) veszik át Németország szerepét a kelet-ázsiai piacokon, amely levezetheti a felesleg egy részét – tették hozzá.
A magyar piac egyensúlya megőrzésének lehetséges lépéseit vitatták meg sertéstéságazati szereplők a NAK által szervezett csütörtöki eseményen.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke a videókonferenciás megbeszélésen elmondta: az elmúlt hetekben a kamara vezetősége több kereskedelmi lánccal folytatott előremutató megbeszéléséket arról, hogy beszerzéseik során helyezzék előtérbe a magyar élelmiszereket. Ezért remélni lehet, hogy a sertéshús esetében is így járnak el.
Az ágazati szereplők kitértek arra is, hogy mivel a szektor elsődlegesen német, de a teljes uniós piacra kiható problémával néz szembe, a termelők és a feldolgozók fontosnak tartják és szorgalmazzák az uniós magántárolási támogatás bevezetésének kezdeményezését, és más területeken – például a regionalizáció kérésében – történő együttes fellépést. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Egyszerre jelent kihívást a pocok és az invazív növény kiszorítása
Az utóbbi száz évben háromszor volt ilyen február, március, ami…
Tovább olvasom >Fókuszban a termelői piacok szakmai napot és piacbemutatót szervez a NAK
Termelői piac a XXI. században címmel szakmai rendezvényt és piacbemutatót…
Tovább olvasom >Összefogással nemzetünk egységéért – Búzaszentelő Ünnepséggel indult el az idei Magyarok Kenyere Program
A Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel, közel 400 kárpát-medencei gazdálkodó részvételével nyitotta…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: 566 mikro-, kis- és közepes vállalkozás részesül kapacitásbővítő támogatásban
A mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célzó kapacitásbővítő támogatásra 566-an…
Tovább olvasom >ENSZ: világszerte tovább nőtt tavaly az élelmiszer-bizonytalanság
Tovább nőtt az élelmiszer-ellátás bizonytalansága 2023-ban – olvasható az ENSZ…
Tovább olvasom >