Míg a 2000-es évek elején mindenki a saját fejlesztésben hitt, ma már az ecom szektor forgalmának harmada piactereken keresztüli értékesítésből fakad. A fejlesztésre költendő összegek egyre magasabbak, mert az ebben jó munkaerő – a hirtelen megnövekedett igények miatt – nagyon drága, ráadásul a technológia is rohamtempóban fejlődik és változik. Az olyan platformok, mint pl. a Google Shopping, pedig gyakorlatilag kikerülhetetlenek.
A platform olyan technológia, amely bizonyos szolgáltatásokat biztosít egyszerre több használó felé, akik akár egymás konkurenciái is lehetnek. Az e-kereskedelem területén tipikusan az alábbi szolgáltatásokról beszélhetünk:
- webáruház keretrendszer (pl. Shopify)
- fizetési szolgáltatások (pl. PayPal, Payment Gateway)
- logisztikai megoldások (B2B Dropshipping – pl. Oberlo)
- marketingmegoldások (pl. Affiliate, Google Shopping)
Az e-kereskedelemben a „platform” szó gyakran a „piactér” szinonimájaként jelenik meg, és az B2C forgalmat bonyolító megoldásokra utal. Ilyen piactérmegoldás a talán legismertebb Amazon, a hazai versenyzők közül pedig az eMag.
De ugyanígy piactérnek számít a Netpincér, illetve a Wolt, amelyek az éttermek válláról veszik le az online értékesítés terheit. Ez utóbbi jó példa arra is, hogy a méret is lényeg: egy párfős kis étterem számára sok esetben lehetetlen küldetés lenne saját erőforrásból egy nagy elérést biztosító, jól működő webes értékesítési felület kialakítása.
A teljes összkép szempontjából érdemes az előbbi felsorolásban lévő többi platformtípusról is ejteni néhány szót. Egyszerű példa erre az eBay és a PayPal házassága: hiszen az eBay gigászi növekedése már az elején világossá tette, hogy érdemes beruházni egy saját fizetési megoldásba (részint a költségek csökkentése, részint pedig a folyamat biztonságossága és folytonossága okán), majd annak sikere pedig szintén jól kijelölte azt az utat, hogy a jól működő fizetési platform megnyitható más felhasználók felé is.
Veled vagy nélküled?
Az e-commerce piac a legtöbb országban még nyitott, összeurópai átlagban a teljes kiskereskedelmi forgalom 8-12%-át adja az online értékesítés, Ázsiában már több mint a negyedét. Van hová fejlődni, a pesszimista becslések szerint is még csak legalább félúton vagyunk. Így aztán amellett, hogy a már nagy nevek is rendre hozzák az évi 10–30%-os növekedést, számottevő mennyiségű új piacra lépés is történik. De vajon mi a kifizetődőbb? Saját megoldásban online áruházat nyitni, vagy csatlakozni valamely piactérhez (platformhoz)? Saját áruház esetében egyedi fejlesztés vagy webáruházplatform?
Marketing- és fizetési megoldások terén is nehéz a választás, hiszen mérlegelni kell a robosztus megoldások biztosította előnyöket és a kitettség, valamint a rugalmatlanságból származó esetleges hátrányokat is.
A platformoké a jövő?
Platformok nélkül manapság már nehezen elképzelhető az online kereskedelmi színtér, de hiába a nagy húzó nevek, mindig van lehetőség újként belépni, és tarolni a piacon. Nagyon jó példa erre a fizetési platformoknál a Klarna, amely a PayPal vetélytársaként jelent meg, és készül az amerikai piacon is tovább növelni jelenlétét. A Klarna sikere az új szolgáltatásokban rejlik, amelyeket a vásárlói igények változása és a technológia fejlődése hív életre, a pénzügyi piac kinyitása, a „Fintech” forradalom pedig több hasonló cégnek is kedvezhet.
De ugyanez lehet a kulcs több más piacon is az új belépőknek. Hasonlóan fejlődés előtt álló terület még a Dropshipping megoldások piaca, és a B2B platformok, ahol például az Oberlo ért el viszonylag rövid idő alatt igen jó eredményeket, és ez a piac például még nagyon gyerekcipőben jár.
Több piackutatás eredményéből is az látszik, hogy a világ teljes e-commerce forgalma erősen polarizálódik, és ez nagyrészt a piactereknek köszönhető. Az okokat több helyen is kereshetjük. Egy vásárlónak nemcsak a hagyományos bolti vásárlásnál, hanem az interneten is kényelmesebb, ha egy helyen egy időben szerezhet be több mindent – így szívesen választanak nagy piactereket. A piactérnek éppen ezért érdemes minél szélesebb választékot tartani, hogy minél inkább magához kösse a vásárlóit. E két folyamat egymást erősíti és indukálja, így egyfajta önfenntartó ökoszisztémaként is felfoghatók a platformok. Míg a hatalmas bevásárlóközpontokban a vásárlók fizikailag egy helyre terelése hozta meg a versenyelőnyt, itt inkább az időbeni megtakarítás a hozzáadott érték.
Ezenkívül a piactérnek van egy alapvető stratégiája: ha látja, hogy egy szerződött kereskedő termékköre nagyon keresett, a realizálható eredmény magas, saját piaci pozíciójánál fogva elég hamar magához veszi azt a termékkört (vagy felvásárolja az adott kereskedőt), hiszen így sokkal több bevétele származik az eladásokból, ráadásul jobban hatással van a piaci árakra is. //
Kapcsolódó cikkeink
Rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést indítanak az ételfutár cégeknél
A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít a…
Tovább olvasom >Éppen most robban a hazai előfizetéses e-kereskedelem
Idén nyáron a hazai webshopok 4 százaléka kínált valamilyen terméket…
Tovább olvasom >Egyedi megközelítéssel terjeszkedik az online élelmiszerpiacon a Rohlik
Az Európában már öt országban jelenlévő Rohlik Group stratégiája középpontjában…
Tovább olvasom >További cikkeink
Summa Cum Laude
A cikk a Trade magazin 2024/10. lapszámában olvasható. Vagyis kiváló…
Tovább olvasom >Mi leszel, ha nagy leszel?
Mi leszel, ha nagy leszel? – kérdezték annak idején tőlem…
Tovább olvasom >Lánchíd Klub júniusi exkluzív: Poór Zoltán, a Puratos ügyvezetője – Taste Tomorrow: a holisztikus és fenntarthatósági megfontolások dominálnak
A Puratos „Taste Tomorrow” kutatása 50 országban, 20 000 fogyasztó…
Tovább olvasom >