MVI éves statisztikai helyzetjelentés a vendéglátásról

A vendéglátó üzletek számának csökkenése lassult, míg korábban éves szinten mintegy 2 ezerrel, naponta átlagosan 5–6 üzlettel volt kevesebb, az elmúlt időszakban (2023 és 2024 vége között) ez lecsökkent napi 3–4 üzletre. A vendéglátóhelyek száma 2024 végén 43,6 ezer volt, amely az egy évvel korábbihoz képest 1,3, 2019-hez viszonyítva 7,8 ezerrel csökkent. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma 1,0 ezerrel, a munkahelyi vendéglátóhelyeké 328-cal volt kevesebb, mint 2023. december 31-én. Az üzletbezárások leginkább az italüzleteket, kávézókat és zenés-táncos szórakozóhelyeket, valamint az éttermeket, büféket és gyorséttermeket érintették. 2024-ben 10 ezer lakosra 45 vendéglátóhely jutott, 7-tel kevesebb, mint 2019-ben. Népességarányosan a legtöbb vendéglátó üzlet a Balaton körüli vármegyékben (Zala, Veszprém és Somogy) volt 62, 69, illetve 72 darab, a legkevesebb pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegyében 27, illetve 32 darab.

Az előzetes adatok alapján 2024-ben a vendéglátó üzletek bruttó forgalma (2672 milliárd forint) összehasonlító áron az egy évvel korábbit 5,5, a 2019. évit 0,4%-kal haladta meg. A vendéglátóhelyi forgalom 89%-át adó kereskedelmi vendéglátás volumene 1,1%-kal kisebb, a munkahelyi vendéglátásé 15%-kal nagyobb volt, mint 2019-ben.

A 2023-as szatellitszámlák alapján a turizmusban foglalkoztattak száma 422 ezer fő volt, mintegy harmaduk a vendéglátásban dolgozott. 2024-ben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 180,6 ezer főt foglalkoztattak, az előző évihez képest 3,4 ezerrel, a járvány előtti, 2019. évihez (195,3 ezer) viszonyítva 14,7 ezerrel volt kevesebb. Az üres álláshelyek száma és aránya tovább mérséklődött, ezzel a munkaerőhiány is enyhült az ágazatban. A vendéglátás területén a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 386 ezer forint (kedvezményekkel nettó 270 ezer forint) volt 2024-ben, amely 13,8%-kal emelkedett az előző évihez képest. Ugyanakkor a vendéglátásban dolgozók átlagkeresete továbbra is az egyik legalacsonyabb volt, a nemzetgazdasági átlag 60%-ának felelt meg.

Az Európai Unió országaiban – Dánia kivételével – kedvezményes ÁFA-kulcsot alkalmaznak a szálláshely-szolgáltatásra, 20 tagállamban pedig a vendéglátásra (jellemzően az étel- és az alkoholmentes italforgalomra). Magyarországon az éttermi vendéglátásra vonatkozó kedvezményes (5%-os) ÁFA-kulcs az EU-ban a második, a turizmusfejlesztési hozzájárulással együtt pedig a negyedik legalacsonyabb. Ugyanakkor az ÁFA-kulcsok alkalmazását érintő hazai szabályozás egyszerűsítésére még nem került sor.

A vendéglátásról szóló 2024. évi helyzetjelentés elérhető az MVI honlapján, illetve az alábbi linkre kattintva:

https://mvi.hu/szakmai-hirek/az-mvi-eves-statisztikai-helyzetjelentese-a-vendeglatasrol-2024