Munkaerőhiánnyal küzdenek a fürdővárosok

A balatoni vendégforgalom a hazai turizmus 20 százalékát adja, ami nagyrészt néhány város – köztük Hévíz, Siófok és Füred – kiemelkedő népszerűségének köszönhető – olvasható a portfolio.hu-n.. A kedvelt fürdővárosoknak is évről évre növekszik a gazdasági jelentőségük, miközben egyre kritikusabb problémát jelent az idegenforgalmi munkaerőhiány. Ráadásul tőlük nemcsak külföld, hanem a Balaton is viszi a dolgozókat.

A hotelek és éttermek már készülnek a nyári csúcsszezonra, hiszen véget ért az iskola, és július-augusztusban a kikapcsolódni vágyó hazai és külföldi turisták is kiveszik nyári szabadságukat. Ilyenkor a legtöbben a Balaton felé veszik az irányt, de a többi fürdőváros szerepe is egyre jelentősebb a hazai turizmusban. Erős szezonra számítanak az ágazat szakértői és szereplői, a sikernek legfeljebb a rossz időjárás vagy a súlyos munkaerőhiány állhat az útjába.

A Balaton az ország – és egyben Közép-Európa – legnagyobb tava, a környékén található az itthoni kereskedelmi szálláshelyek 32,8 százaléka. Ha ezekben egy szezonban jól alakul a vendégforgalom, az nemcsak a régiónak, hanem az országnak is jelentős bevételt hoz. Ezek tükrében nem meglepő, hogy
a Balaton régió az ország második legjelentősebb turisztikai központja Budapest után: a hazai turizmus 20 százalékát generálja – derül ki a Magyar Turisztikai Ügynökség adataiból.

2015-ben az átlagosnál is melegebb volt a nyár, így kiemelkedően magas vendégforgalmi számokat produkált a térség: összesen 1 millió 572 ezer vendég pihent itt és körülbelül 5 millió 78 ezer vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyek. A Balaton régió jelentőségét az is mutatja, hogy tavaly itt regisztrálták a belföldi vendégek 22 százalékát; a belföldi vendégéjszakák 25,8 százalékát; a külföldi vendégek 7,5 százalékát; és a külföldi vendégéjszakák 13,5 százalékát.

A Szallas.hu online szálláskereső idei előfoglalásai alapján továbbra is megmarad ez a Balaton-központúság, hiszen még mindig jóval magasabb a Balaton környéki városokba foglalt szálláshelyek aránya, mint más hazai fürdővárosokba. Az előfoglalások alapján idén is a belföldi vendégforgalom lesz a meghatározó, de a legfontosabb küldőországokból is növekvő forgalomra számítanak. Tavaly Németországból, Ausztriából és Oroszországból érkeztek a legtöbben a Balatonhoz – a három ország együttesen a régió külföldi vendégkörének csaknem felét adta (45,9 %), miközben továbbra is töretlen a cseh és szlovák beutazópiac erősödése.

Nem minden balatoni település nyom ugyanannyit a latba: évek óta 12 település vendégforgalma adja a régió vendégforgalmának közel 80 százalékát, Hévízzel az élen, amit Siófok, Balatonfüred és Zalakaros követ. Hévízzel kapcsolatban vitatott, hogy a Balaton régióhoz tartozik-e, mert bár csupán 6 kilométerre található a magyar tenger nyugati szegletétől (Keszthely), valójában a Hévízi-tó gyógyvízéből él. Az viszont egészen biztos a KSH adatai szerint, hogy Hévíz kereskedelmi szálláshelyeihez annyi pénz áramlott tavaly a turistáktól, mint Siófok és Füred kereskedelmi szálláshelyeihez összesen.

Ha a Balaton régió részének tekintjük, akkor a hévízi szállodák, panziók termelték ki a balatoni régió szállásdíj-bevételének közel harmadát a 2015-ös év első kilenc hónapjában. A külföldiek körében is nagyon népszerű, a szállásdíj 74,1 százalékát külföldiek – a németek helyett egyre inkább oroszok – fizették, miközben csak a vendégéjszakák 68,4 százalékát töltötték a városban, vagyis a külföldiek a jobban fizető vendégkörbe tartoznak.

Budapest és a Balaton-parti települések után a fürdővárosok a legnépszerűbbek a belföldi és a külföldi turisták körében is. A Magyar Fürdővárosok Szövetsége Egyesület szerint ezek voltak 2015-ben a legnépszerűbb fürdővárosok (a vendégéjszakák száma alapján):

Hajdúszoboszló;
Zalakaros;
Bük;
Harkány;
Cserkeszőlő;
Berekfürdő;
Mosonmagyaróvár;
Hegykő.

A fő küldőpiacok nagyjából ugyanazok, mint a Balatonnál, bár az egyes városok között jelentős különbségek vannak. A legfontosabbak közé tartozik Németország, Ausztria, Csehország, Románia, Szerbia és Lengyelország.

Évek óta a Debrecen közelében fekvő Hajdúszoboszló jár az élen: tavaly egymillió felett volt a vendégéjszakák száma, ami rekordközeli értéknek számít. Az idei foglalások alapján valószínűleg idén is el tudják érni a fenti látogatószámot, bár július elejére még vannak szabad kapacitások, az augusztus várhatóan teltházas lesz.
Már csak egy dolog szólhat közbe: az időjárás. Ha olyan meleg nyár lesz, mint tavaly, akkor szenzációs szezon jön, de esős nyár esetén visszaesés is lehetséges – mondta Kabály Zsolt, a Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője a Portfolio-nak.

Időről időre új településekkel is bővül a top tíz: nemrég került be például Bük, Sárvár és Győr, illetve most kezdik felkapni az alföldi Berekfürdőt, ahol az ország egyik legrégebb óta működő gyógyvizes fürdője működik. A Szallas.hu adatai alapján a szállások átlagára a Hévíztől néhány kilométerre, Alsópáhokban a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig a szabolcsi Kisvárdán, ahol a várfürdő a település egyik fő nevezetessége.

A Magyar Fürdővárosok Szövetsége Egyesületnek jelenleg 42 tagtelepülése van, melyek a következők: Algyő, Alsópáhok, Berekfürdő, Bogács, Bük, Bükkszék, Cserkeszőlő, Csongrád, Dávod, Esztergom, Fehérgyarmat, Gárdony, Gyomaendrőd, Hajdúszoboszló, Harkány, Hegykő, Jászapáti, Kapuvár, Kiskunhalas, Kisvárda, Komárom, Körmend, Kunszentmiklós, Lipót, Makó, Marcali, Martfű, Mátraderecske, Mezőkövesd, Mezőtúr, Mórahalom, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Szarvas, Szentes, Szigetvár, Szombathely, Tamási, Tiszaújváros, Túrkeve, Vásárosnamény, Zalakaros. Ahhoz, hogy egy város önkormányzata rendes taggá váljon, közfürdőt kell üzemeltetnie, és el kell fogadnia a csatlakozási feltételeket és szabályzatot, vállalnia kell, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, éves tagdíjat fizet, és eleget tesz a tagsági viszonyból eredő egyéb kötelezettségeknek, például éves beszámolót készít a végzett munkájáról.

A Magyar Fürdőszövetség szerint 2015 nyarának átlag feletti hőmérséklete és az öt hőségriadó rég nem látott vendégforgalmat hozott a hazai fürdőkben, és a kedvező nyári szezon forgalmi koncentrációja az év egészében kedvezően hatott. A fürdők üzemeltetői 2014-hez képest 12,5 százalékos árbevétel-növekedést értek el, 5,1 százalékos átlagár-növekedés mellett. Hozzá kell azonban tenni, hogy a fürdők 2014-es évben elért eredményei alulmaradtak az elvártaktól, így alacsonyabb bázisról indult a 2015-ös év.

Magyarországon a gyógyvízre alapozott fürdőturizmus egyre jelentősebb szerepet játszik a turizmus egésze szempontjából. Mivel az egészség az egyik legfontosabb életminőséget befolyásoló tényező, ezért a fürdővárosok vezetőinek elemi érdeke, hogy a fürdő minél nagyobb szerepet játsszon a helyiek életében.

A fürdőfejlesztések számos egyéb területre is hatással vannak: vállalkozásokat ösztönöznek, munkahelyeket teremtenek, hatással vannak a fürdőváros önkormányzati bevételeire és az az államháztartási bevételekre is – véli Szabó Zoltán, a Magyar Fürdővárosok Szövetségének ügyvezető-elnöke.

Az üdülési szezon indulása óta az idegenforgalmat érintő súlyos munkaerőhiány is központi téma: május közepén jelent meg a hír, hogy lesznek büfék, éttermek, panziók, amelyek emiatt nem tudnak majd kinyitni. Akkor főleg a balatoni vendéglátásról volt szó, de országszerte kritikusnak látják a helyzetet az érintett szakmai szervezetek.
Az egységek már egymással is versenyeznek a szakképzett munkaerőért, a napi üzemeltetési feladatok között mindenhol az első helyen szerepel az emberierőforrás-gazdálkodás – mondta Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) alelnöke.

A Balatonon kívül a Dunántúlon érvényesül erősebben a környező országok elszívó ereje a nyugat-európai országok – főleg Ausztria – közelsége miatt. Itt előfordult, hogy egy éppen nyitásra készülő szálloda alkalmazottai az utolsó pillanatban mondtak fel, így a magára maradt a tulajdonos nem tudott kinyitni. Az Alföldön viszont egyelőre gyengébb ez a szívóhatás, mert innen távolabb esnek a kivándorló munkások által kedvelt országok – számolt be tapasztalatairól Böröcz Lajos, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) a Portfolio megkeresésére.
Hajdúszoboszlón sem súlyos a helyzet, de a helyi munkáltatóknak gyakran béremeléssel kell megtartani a dolgozókat, hogy ne menjenek el a Balatonra vagy külföldre.

A Balaton környékén is vannak olyan városok, ahol nem jelentkezik kardinális problémaként a munkaerőhiány. „Hévíz a Balatoni régió egyik legnagyobb munkaadó települése, körülbelül 3000 embernek ad a város munkát. Bizonyos esetekben itt is érezhető, hogy jó szakembereket nehezebben találnak a vendéglátók, de az a veszély nem áll fent, hogy egy egység emiatt nem tud kinyitni” – mondta el Papp Gábor, Hévíz polgármestere.

Böröcz Lajos szerint régebben szlovák és román munkaerővel pótolták az elvándorló idegenforgalmi személyzetet, de mára megfordult ez az irány, és inkább a magyarok mennek Szlovákiába és Romániába. Most a leggyakoribb megoldás a betanított munkaerőt alkalmazása azokban a munkakörökben, ahol nem feltétlenül szükséges szakképesítés. A szállás biztosításával igyekeznek még az ország egész területéről megszólítani az elérhető munkaerőt, akiknek a két-három hónapra versenyképes fizetést biztosítanak. Számos vállalkozás bevonja a tanulóit, akik így a nyári időben a kötelező szakmai gyakorlat mellett fizetést is kapnak.

A bérek terén történtek kisebb mértékű előrelépések, amit a vállalkozások teherbíró képessége elviselt, de Könnyid László szerint a további béremelésekhez a jogszabályi környezet változására van szükség. A vendéglátás áfakulcsának két lépcsőben történő csökkentése további lehetőséget fog adni a bérek fejlesztésére a következő két évben. Az MSZÉSZ álláspontja, hogy nem csak a vendéglátás területén szükséges a béreket fejleszteni: fedezetet kell találni a szobaasszonyok, recepciósok és más, szállodai területen dolgozó munkavállalók bérének fejlesztésére is, ahol szintén komoly problémát jelentenek a bérelmaradások és a munkaerőhiány. (Háhner Petra, portfolio.hu)